A litográfián látható alak sötét egek alatt ballag lehajtott fejjel, oldalt-háttal nekünk. Távolodik a baljós felhők alatt, a pusztaságban, feltűnően magányosan. Az ember a maga teljes elhagyatottságában. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinjában a hét műtárgya Abel Panntól az Ádám című alkotás.
Az alkotónak, Abel Pannak könnyű lehetett ráéreznie erre a magányra és nem csak azért, mert hús-vér, eleven alakokként szerette volna megmutatni a Tóra hőseit litográfiáin, minden hazug emelkedettségtől mentsen. Amikor húsz éves, képzőművészként mintegy dokumentálja a kisinyovi pogromot, aztán, miután visszajön a Szentföldről, ugyanígy rögzíti az első világháború jeleneteit.
Visszatérése után, azután, hogy az összeomlás utáni Bécsben megismeri leendő feleségét, bibliai alakokon dolgozik elsősorban Jeruzsálemben. A függetlenségi háború idején eltemeti a legkisebb fiát és a holokauszt felé fordul. Nyolcvan éves, amikor meghal, némely finom műértők szerint kissé túlélve korát.
És most, hogy ezt tudjuk, nézzünk rá újra a képre. Íme, az ember.
(Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár hírlevele)