Egzotikus, vaníliás borokat is ittak az i. e. 6. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette ma a The Times of Israel. Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszermaradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak még a babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével.
Ajala Amir, a tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával.
A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket és kiváló kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek távoli vidékekkel is. A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, s a Júda Királyságban működő borászok ezzel is ízesítették a borokat, hála a több, mint 2500 évvel ezelőtti fejlett, szinte globális nemzetközi kereskedelmi útvonalaknak.
A PLOS ONE című tekintélyes nemzetközi folyóiratban szerdán közzé tett tanulmány szerint Jeruzsálem a késő vaskorszakban, a babiloni pusztítással véget érő „első Szentély" kései időszakában nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős helyi központ volt.
A kutatások alapját a Dávid városában talált több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette, melyeket Jeruzsálem lerombolása során törtek össze a babiloni hódítók i. e. 586-ban. A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, s bort, olívaolajat, és három, a vaníliában megtalálható molekulát is találtak. A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, s csak az akkori elit köreiben fogyasztották.
Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, i.e. 1700-1600 körüli kánaáni maradványokban is Meggidóban, s ennek alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi kapcsolatok.
(MTI)
(Címlapkép: törött darabokból összeállított amfórák. Fotó: Dafna Gazit/Israel Antiquities Authority)
