Újabb izraeli választások: minden megváltozhat

2019. Augusztus 08. / 19:22


Újabb izraeli választások: minden megváltozhat

Szerző: Deák Andrea

Ki kicsoda és ki kivel, még inkább ki ellen van az izraeli pártpolitikában, miért lesz új választás és miben különbözik ez az összes többi választástól? 


Izraelben egy radikálisan jobboldali párt küzd a marihuána legalizálásáért, az országot alapító baloldali párt egy radikális jobboldali szakadárral szövetkezik, a szekuláris és a vallásos jobboldal vív élet-halál harcot egymással, és mindeközben szinte minden Izrael legrégebben hivatalban lévő miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu körül forog. Nem érti? Elmagyarázzuk.

Két jesivabóher beszélget. Nem értem, sóhajt fel az egyik, a Talmud fölé görnyedve. Majd én elmagyarázom, ajánlja nagyvonalúan a másik. Ja, hát elmagyarázni, azt én is tudom, csak nem értem, hangzik a felelet.

Mi most elmagyarázzuk.

A választások után néhány héttel kiderült, hogy Benjamin Netanjahu nem fogja tudni megalakítani új kormányát a jobboldali pártok, szövetségesei belháborúja miatt. Az orosz bevándorlókra támaszkodó, az arab kisebbséget illetően, akárcsak biztonságpolitikai kérdésekben markánsan jobboldali, a terroristák számára halálbüntetés kiszabását szorgalmazó Izrael az otthonunk, Jiszráel Béténu nevű párt a világi állam híve és ragaszkodik hozzá, hogy az ultraortodox fiatalok is vegyék ki a részüket az ország védelméből.

Elképzeléseiket élesen ellenezték Netanjahu hagyományos szövetségesei, az askenázi, illetve a szefárd ultraortodox pártok. Mivel mindegyikükre szükség lett volna ahhoz, hogy Netanjahunak parlamenti többsége legyen, új választásokat kellett kiírni, amelyeket szeptemberben bonyolítanak majd le.

Egyelőre úgy tűnik, bejött az Izrael az otthonunk és elnöke, Avigdor Lieberman terve, a szavazást jelentős mértékben befolyásolja majd a világi és az ultraortodox közösség közötti szembenállás, Lieberman erre is építi fel a kampányát, amely sikeresnek tűnik, jelenleg holtversenyben a harmadik legerősebb párt az Izrael az otthonunk.

A párt vezetője minden valószínűség szerint ismét királycsináló lesz és azt javasolja, hogy Netanjahu Likudja ne hagyományos szövetségeseivel, az ultraortodoxokkal, hanem inkább a nemrég létrejött, magyar eredetű politikusok által vezetett Kék-Fehér-koalícióval, Jáir Lapid és Benny Gantz egykori vezérkari főnök pártjával alakítson kormányt, ő csak ehhez adja a jelenlegi mérések szerint várhatóan 11 képviselője támogatását. Erre hivatkozva bélyegezte balosnak a pártot a Likud, amely arról akarja meggyőzni Lieberman szavazóit, hogy az orosz emigránsok érdekeit nem ő, hanem Netanjahu képviseli igazán. Egyelőre nem hisznek neki a közvélemény-kutatások szerint.

A Kék-Fehér koalíció ugyanolyan erősnek tűnik továbbra is, mint Netanjahu Likudja, az egyik mérés szerint jelenleg kicsivel erősebb is. Ők azt mondják, hogy készek koalíciót kötni a Likuddal, ha ők nem Netanjahut jelölik miniszterelnöknek. A kavarások innentől kezdve csak sokat látott kremlinológusok számára lesznek követhetőek.

Lieberman, a királycsináló ugyanis pár napja azt mondta, hogy a Likudon belül vannak még miniszterelnöknek alkalmas figurák Netanjahun kívül is, például Yuli Edelstein, a Szovjetunió elleni cionista „szabadságharc” egykori hőse. Szegény Edelstein nem győzött elhatárolódni a kijelentéstől és támogatásáról biztosítani Netanjahut, aki mögött egyik híve felsorakoztatta az összes képviselőjelöltjét a Likudnak, akik kijelentették írásban, hogy bármi is történjék, ők kizárólag Netanjahut fogják ajánlani miniszterelnöknek és senki mást. Más pártok képviselői hosszan gúnyolódtak ezen.

A világi és ortodox társadalom szembenállása újabb frontokat nyitott a jobboldalon belül, a vallásos cionista (az 1967-ben elfoglalt területekkhez mindenáron ragaszkodó, a Messiás eljövetele jelének látó) tábor és Liebermanék között is. Az egyik prominens vallásos cionista, Bezalel Smotrich kívánatosnak nevezte, hogy Izraelt a zsidó vallásjog irányítsa majd, de, mint mondta, egyelőre el kell ettől tekinteni, mert a jobboldali koalíció fennmaradásához Liebermanékra is szükség van. Lieberman rögtön válaszolt, azt tudniillik, hogy Smotrichékra és az ultraortodoxokra nem lesz szükség, mert „nemzeti, liberális” kormány vezeti majd Izraelt a választások után, a Kék-Fehér, a Likud és az ő pártjának a szövetsége, amelyből kimaradnak a vallási pártok. A világi-ortodox-konfliktus még a középpárti Kék-Fehérben is átmeneti mosolyszünethez vezetett Lapid és Gantz között, mert Lapid túl élesen támadta az ultraortodoxokat, akikre Gantz szerint szükség lesz a Netanjahu felett aratott győzelemhez.

A nemzeti vallásos/vallásos cionista pártok is, akárcsak Gantz és Lapid centrista pártjai, szintén szövetségre léptek egymással, ebből a szövetségből viszont ezúttal kimaradt a szélsőjobboldali Zsidó Hatalom nevű kispárt, mert nem elégedett meg vezetőjük a lista nyolcadik helyével. Ők inkább egy a melegek ellen fellépni kívánó ultraortodox párttal szövetkeztek, de ketten együtt sem voltak esélyeik a parlamenti küszöb átlépésre, noha az Izraelben alacsony, 3, 25%. Később inkább fel is bontották szövetségüket. Nem csatlakozott továbbá a szövetséghez a radikálisan jobboldali, nagyon piacpárti, a marihuána legalizálásáért küzdő egykori Likud-politikus, Moshe Feiglin pártja, a Zehut, vagyis Identitás. Feltehetően ők sem jutnak be a Kneszetbe.

A nemzeti vallásos uniópártot egy nő, méghozzá rendkívül népszerű nő vezeti, ez komoly meglepetés az izraeli politikának ezen az oldalán. Ayelet Shaked ráadásul nem is vallásos, e nagyon nagy tekintélyt vívott ki magának fiatal kora ellenére a nemzeti vallásos táborban. Netanjahuhoz fűződő kapcsolata nem problémamentes, próbál kilépni az árnyékából, vele is lehet még gondja, noha szövetségesek, a miniszterelnöknek. A szervezet a mérések szerint jól szerepel majd, Shaked is királycsinálóvá válhat Lieberman mellett.

A baloldal gyenge és széteső. Két nagyobb pártja, az egykor sokkal szebb napokat látott Munkapárt és a Merec különböző szövetségek mellett kötelezte el magát. A határozottan baloldali Merec a politikába visszatérő Ehud Barak új pártjával szövetkezett, csatlakozott hozzájuk a Munkapártot elhagyó baloldali sztárpolitikus, Stav Shaffir, a másik fontos fiatal nő az izraeli közéletben. Ők valamivel jobb eredményre számíthatnak, mint a Munkapárt és a Lieberman pártját elhagyó Orly-Lévy Abekasis, a harmadik fontos nő Gesher, vagyis Híd-pártjának újabb együttműködése. A Munkapárt elemzők szerint azért választott jobboldali partnert, mert a jobboldalra kitolódó izraeli politikában középről érkező szavazatokat remélt. Reményei egyelőre nem váltak valóra.

Az arab pártok, amelyek világnézetileg nagyon különbözőek – a kommunistáktól a politikai iszlám híveiig menően – szintén összefogtak egymással. Ez a modell 15-ben sikert biztosított számukra, mikor pár hónapja külön indultak, gyengén szerepeltek, kevés arab állampolgár vett részt a választáson. Ismét együtt futnak most neki a megméretésnek.

Az izraeli választási rendszer, amely arányos és alacsonyan tartja a bejutási küszöböt, eddig lehetővé tette a politikai álláspontok arányos képviseletét, a kis pártok jelenlétét a parlamenti politikában, megtartotta tagoltnak az izraeli pártpolitikát. Mostanra éles különbségek, szembenállások mentén nagy tömbök kezdtek kialakulni, rekordkevés párt juthat be a Kneszetbe az előrejelzések szerint, lényegében a fentebb említettek. Az izraeli politika régóta első számú szereplője, Benjamin Netanjahu szintén erősen megosztó személyiség, a tét az ő politikai jövője is. A Likud belső forrásai arról számolnak be, hogy ha nélküle lehet csak kormányt alakítani a választás után, akkor a pártja minden hűségnyilatkozat ellenére is elengedheti a kezét. Ez most reális lehetőségnek tűnik, de azt ellenfelei sem vitatják, hogy Netanjahu nagy túlélő, még mindig kitalálhat valamit.

Az izraeli politikát elsősorban identitás-alapú szembenállások jellemzik és a Netanjahu-korszakhoz fűződő viszony, hogy ki akarja lezárni és ki folytatná még tovább. Gazdasági, szociális témák helyett ez uralja a kampányt, erről dönt Izrael lakossága szeptemberben. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Kácsor Zsolt: Doktor Moll és a föl nem vett kipa
Zsidó ünnepek
Miért „ülünk” a szukában?
2019. Október 10. / 15:10

Miért „ülünk” a szukában?

Judaizmus
A lányok is felnőnek: mióta tartunk bát micvákat?

Kommentek