Fejes Katalin: A pesti divatvilág ötletsztárja – Ferda Manyi

A divatszakmában a neve fogalom volt. Elég volt egy apró, két soros hirdetés valamelyik napilapban és a vevők már egymásnak adták a kilincset, hogy megnézzék, mit hozott Ferda Manyi Párizsból. A divatrovatok vezetői csak „írógépbetűs Manyikaként” emlegették, aki a divat fővárosában járva sürgönystílusban tudósított a legújabb trendekről.

Forrás: Színházi Élet (1937)

Ferda Manyi Párizs iránti elkötelezettségét mutatja a Vigadóban, 1936 februárjában megrendezett Atelier farsangi bál, ahol a pesti divatvilág ötletsztárja – a bál témájához igazodva – egy Air France jelmezben jelent meg. Ferda Manyi nemcsak a divatról tudott mindent, hanem a marketingről is. A kevesebb több alapon adta le hirdetéseit, néhány sorban üzenve a vásárlóknak új kollekciókról, akciókról, kiárusításokról: „Első báli ruhát – Ferda Manyitól, Finom angol kabát – Ferda Manyi, Haute Couture – Ferda Manyi, Ízlés és Stílus – Ferda Manyi”. A „hirdetési fogásai” között talán a legmerészebb volt, amikor üres keretet jelentetett meg azért, hogy a vásárlók kíváncsian érdeklőjenek, vajon, mi történhetett a Ferda divatszalonban. Mindig tudott újat hozni, az 1938-as tavaszi szezonban a gardénia és az orchidea illatvilágát megidéző parfümöt dobott a piacra, F. M. jelzéssel. Úgy vélte, egy nőnek tetől talpig stílusosan kell megjelennie, ezért a kiegészítőknek legalább olyan fontos szerepet tulajdonított, mint magának a ruhamodelleknek. 

Divatrajzok Forrás: Színházi Magazin (1940)

Sikere önmagáért beszélt, a Váci utca 11/b. szám alatti divatszalonjában szinte egymásnak adták a kilincset a korszak divathölgyei. A nagykövetfeleségek, az arisztokrata dámák és az ünnepelt színésznők mind nála rendeltek új ruhákat a szezonra. A negyedévente megrendezett divatbemutatókon egy tűt sem lehetett leejteni, olyan sokan gyűltek össze, hogy megtudják, milyen ruha lesz a szezon slágere.

Divatfotó Forrás: Film Színház Irodalom (1943)

A tehetséges divattervező 1904. június 18-án született, az izraelita házaspár Ferda Vilmos és Weisz Gizella lányaként. Az apa, Ferda Vilmos, mint termény-nagykereskedő, tőzsdei ügyletei révén kényelmes éltet biztosított Lipót körúti lakásukban három gyerekének, Gyulának, Magdának, és Klárának. Az apa halála után a fia, Gyula vitte tovább az üzletet1943-ig. A lányok olyan szakmát választottak, ami részben az önállóságukat is biztosította, Klára keramikus lett, Magda divattervező.

A divatszalont 1935-ben nyitotta meg Ferda Manyiként, és pillanatok alatt az elit szalonok közé emelkedett ötletes hirdetéseivel, egyedi darabjaival, kiváló divatérzékével. Az arisztokraták mellett számos színésznő is megfordult üzletében, köztük Buttykay Emmi, Erdélyi Mici, Mezey Mária, Muráti Lili, Tolnay Klári, Turay Ida, valamint Magda Schneider, aki itt forgatta a Noszty fiú esete Tóth Marival című film német-osztrák-magyar változatát, Ihr Leibhusar címmel, amelyhez a Ferda-szalon készítette a jelmezeket. Az egyre híresebb divatszalonban még Fuád, az egyiptomi király felesége, Nazli Szabri is megfordult.

Divatfotó Forrás: Film Színház Irodalom (1944)

Ferda Manyi 1941-ben feleségül ment a korszak népszerű színészéhez, Ráday Imréhez. A házasságból két gyerek született, Mihály (1942) és András (1944). A divatszalon ekkor sem szorult háttérbe, a divattervezőnő folyamatosan dolgozott. Az „fm” monogrammal címkézett divatfotói rendszeresen szerepeltek a Film, Színház, Irodalom divatrovatában.

A szalontulajdonost 1942-ben a Mester Film Kft. felkérte, hogy új produkciójához, a Havasi napsütéshez Turay Ida jelmezeit készítse el. A szerződésben meghatározott összeg mellett az is szerepelt, hogy a film főcímében feltüntetik Ferda Manyi nevét. A divatszalonok forgalmát jelentős mértékben növelték a filmek, mivel egy-egy bemutató után megnőtt a megrendelések száma. A Havasi napsütés filmről azonban levették Ferda Manyi nevét, aki így elesett a reklám lehetőségétől. A produkció azzal védekezett, hogy Ferda Manyi eltitkolta zsidó származását. A bíróság nem fogadta el a védekezést és a szerződésszegő filmgyártót a kártérítés megfizetésére kötelezte.

Ferda Manyi és Ráday Imre (1941) Forrás: Fortepan/Ráday Mihály

1943-ban a divatszalon még részt vett a hadirokkant katonák menyasszonyainak ajándékba készített menyasszonyi ruha akción, de ezt követően egyre kevesebb hír jelent meg róla. A német megszállás alatt a család szétszóródott, bujkálva és bújtatva élték át a nyilas uralmat. A háború után Ferda Manyi, ahogy a többi divatszalon újra munkához látott, a régi varrónőit megkeresve készült a következő szezonra. Néhány év múlva azonban megkezdődött az államosítás, a magántulajdonokat felszámolták. Ferda Manyi, talán, hogy elkerülje azt, hogy ismét idegennek bélyegezzék meg, felajánlotta üzletét az államnak.

Tehetségét ezután a festészetnek szentelte, dolgozott a tokaji művésztelepen és a Dési Huber István rajzkörben. Alkotásaival 12 kollektív tárlaton szerepelt, 1961-ben gyűjteményes kiállítása volt a Rátkay Márton Színészklubban, 1962-ben az 5. kerületi Tanács Kultúrtermében. 1964-ben tragikus körülmények között hunyt el.

Ferda Manyi a szalon előtt (1943) Forrás: Fortepan/Ráday Mihály