A háború visszhangjai a zsinagóga falai között: Noam Chen különleges fotós projektje Európában

Az alábbiakban Noam Chen, izraeli fotós beszámolóját olvashatják egy olyan nagyívű, több országon átívelő fotós projektről, amelynek keretében számos magyarországi zsinagógába is ellátogatott. A cikk az aish.com-on jelent meg.

Ezek a történelmi zsinagógák túlélték a második világháború pusztítását. Van köztük, amelyet gondosan helyreállítottak, mások romokban hevernek, elhagyatva és elfeledve. Néhányuk sorsa pedig különösen nyugtalanító. A zsinagógák minden zsidó közösség szívét jelentik, a hála, az öröm, az Isten és népe közötti kapcsolat központjai.

Európai utazásaim során, miközben a zsidó történelem elképzelhetetlen borzalmainak nyomát követtem, meglátogattam olyan ősi zsinagógák helyszíneit, amelyek túlélték a holokauszt pusztítását. A célom az volt, hogy feltárjam jelenlegi állapotukat és azoknak a zsidó közösségeknek a sorsát, amelyeket egykor szolgáltak.

Amit találtam, megdöbbentő volt. Míg néhány zsinagógát aprólékosan restauráltak, sok még mindig romokban áll. Számos épületet pedig mára más célokra használnak – némelyik étteremként, bárként funkcionál, sőt az egyikben olyan szupermarketként működik, amelyben sertéshúst is árulnak.

Krakkó, Lengyelország

A holokauszt előtt Krakóban 70 ezer zsidó élt, ők alkották a város lakosságának 25%-át. Ma mindössze körülbelül 140 ismert zsidó él itt. A valós szám ennél magasabb is lehet, mivel sok lengyel vagy nem vállalja zsidó származását, vagy nincs is tudatában annak.

Az 1896-ban épült Hevra Tehillim zsinagóga az egyik kevésbé dokumentált zsidó műemlék Krakkóban. Az épület a háború után többször is gazdát cserélt, végül 2001-ben visszakerült a zsidó közösséghez. 2008-ban értékes falfestményeket fedeztek fel benne, amelyek bibliai jeleneteket és jeruzsálemi szent helyeket ábrázolnak. Azonban sok műalkotás továbbra is sérült maradt.

Ma e történelmi zsinagóga bárként és étteremként üzemel, amelyet találóan HEVRE Bar-nak neveztek el, így ötvözve az épület zsidó múltját új funkciójával.

Most egy HEVRE nevű bár, a krakkói Hevra Tehillim zsinagóga egykori épületében.

2008-ban felfedezett, jeruzsálemi szent helyeket ábrázoló polikróm falfestmények

Bibliai állatok képei és egy héber felirat: „A lélek gyertyája” az egykori női karzaton.

Egy történelmi zsinagóga, amelyet bárrá alakítottak.

Nagyszombat (Trnava, Szlovákia)

A zsidó jelenlét Nagyszombaton a 12. századig nyúlik vissza. A holokauszt során a zsidó közösség több mint 80%-át meggyilkolták, és ma már egyetlen zsidó sem él a városban. Az 1892-ben épült ortodox zsinagóga a holokauszt után romokban maradt. 2010-ben az épületet felújították, és étteremként nyitották meg, amelyet szintén beszédes névvel, Synagoga Cafe-nak neveztek el.

Mivel ma már nem élnek zsidók Nagyszombaton, az egykori zsinagógából kávézó lett.

Az 1892-es ortodox zsinagóga, ma „Synagoga Cafe”.

A 2010-ben felújított és átalakított egykori ortodox zsinagóga külseje, Nagyszombat.

Stomfa (Stupava, Szlovákia)

Az 1803-ban épült Stomfai zsinagóga Szlovákia második legrégebbi zsinagógája. Bár külsejét 2008-ban felújították, belső tere még mindig színes díszítésekkel és héber feliratokkal van tele, amelyek közül sok máig jól látható. Napjainkban a zsinagógát nem használják vallási célokra – kulturális központként használják, ám nem mindig rendeltetésszerűen: erre utalnak a falakon látható graffitik és a dohányzásra utaló jelek.

A 220 éves zsinagóga épületét 2008-ban újították fel, Stomfa.

Stomfa egykori zsinagógája lenyűgöző kontrasztban áll szerény külsejével.

A zsinagóga ma már nem istentiszteletre szolgál, hanem kulturális központként működik.

A mai napig fennmaradt héber feliratok, Stomfa egykori zsinagógájában.

Graffiti a zsinagóga falán, amely arra utal, hogy a teret nem megfelelően használták.

Inowłódz, Lengyelország

A zsidók a 16. századtól éltek Inowłódzban, ahol 1820-ban épült fel a zsinagóga. A második világháború előtt mintegy 400 zsidó, a város lakosságának egyharmada élt itt. A háború alatt a nácik megrongálták a zsinagógát, de az épület túlélte a pusztítást.

Ma az egykori zsinagóga szupermarketként működik, ahol sertéshúst is árulnak. A korábbi imaterem mennyezeti csillárjai még mindig menóra alakúak, és az eredeti festett imaszövegek is láthatók a falakon.

Inowłódz egykori, 1820-ban épült zsinagógája, amely ma szupermarketként működik.

A Menóra-alakú csillárok alatt többek között sertéshúst is lehet vásárolni.

A falakat az akkori uralkodóhoz, II. Miklós cárhoz intézett imákkal feliratozott táblák díszítik.

Az orosz és héber nyelvű imatáblák egyedülállóak a maguk nemében Lengyelországban.

Budapest, Magyarország

A második világháború kezdetére Magyarországon egymillió zsidó élt, közülük kétszázezer Budapesten – a város lakosságának közel 25%-át alkották. A főváros a zsidó élet központja volt, 1940 előtt összesen 125 zsinagógával.

Az 1872-ben épült Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lenyűgöző építészeti remekmű. A második világháború alatt internálótáborrá alakították, ahol legalább húszezer zsidót tartottak fogva, mielőtt deportálták őket a halálba. A háború után 1959-ben az épületben teljesen megszűntek az imádkozások, és elképesztő, de a hely hat évtizedig üresen állt. Végül 2021-ben teljeskörűen felújították és kulturális központként valamint működő zsinagógaként nyitották meg újra.

2021-ig, hat évtizeden át állt üresen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga.

Kulturális központként átalakított Rumbach utcai zsinagóga.

A háromszintes zsinagógában állandó kiállítás mutatja be a magyar zsidóság történetét.

Nagytétény egykor különálló település volt, amelynek ortodox zsidó közössége is aktívan működött. A holokauszt után mindössze öt zsidó család tért vissza a területre. A 19. századi Nagytétényi zsinagóga elhagyatottá vált, majd raktárként használták. 2013-ban felújították és közkönyvtárrá alakították, megőrizve az eredeti tóraszekrényt, amely a zsinagóga múltjára emlékeztet.

Tóraszerénnyel ellátott közkönyvtár, Nagytétény egykori zsinagógája.

A bejáratnál egy héber és egy magyar felirat szerepel a Zsoltárok könyvéből: „Napkelettől napnyugatig dicsértessék az Örökkévaló neve."

Az 1912-ben épült Kőbányai zsinagóga a holokauszt idején a deportálások előtti gyülekezőhelyként szolgált a zsidók számára. A háború utáni évtizedekben elhanyagoltan állt. 1989-ben a Pünkösdi Egyház megvásárolta az épületet, és 1991-re keresztény templommá alakította. Annak ellenére, hogy teljesen új funkciót kapott, az épület továbbra is megőriz néhány eredeti zsidó elemet.

Kőbánya lenyűgöző szecessziós egykori zsinagógája, ma pünkösdi templom.

Kereszt az eredeti Dávid-csillag mellett, Kőbánya egykori zsinagógája.

Az eredeti héber felirat és a Tízparancsolat táblája még mindig látható a belsejében.

Az 1909-ben épült Dózsa György úti zsinagóga valaha Budapest harmadik legnagyobb zsinagógája volt. A holokauszt alatt gyűjtőhelynek használták, de szerkezetileg nem rongálódott meg. 1984-ben megvásárolták, és sportközponttá alakították, azóta egy vívóklub működik benne.

Az épület három oldalán ma is láthatóak a Tízparancsolat táblái, Dózsa György utcai egykori zsinagóga.

1984-ben sportközponttá alakított Dózsa György utcai egykori zsinagóga.

Egykor Budapest harmadik legnagyobb zsinagógája volt, ma vívóklubként működik.

Zsidó múltjának nyomai, a gyönyörűen díszített belső tér az egykori női galérián.

Kecskemét, Magyarország

Kecskemét egykor virágzó zsidó közösséggel rendelkezett, amelyet azonban a holokauszt teljesen elpusztított. 1871-ben megépült a Nagy Neológ zsinagóga, majd 1917-ben egy ortodox zsinagóga is létesült a városban. A második világháború alatt Kecskemét minden zsidó lakóját Auschwitzba deportálták. Azok a kevesek, akik visszatértek, nem tudták fenntartani a zsinagógákat, így mindkettőt eladták.

Ma a neológ zsinagóga a Tudomány és Technológia Házaként működik, benne olyan szobrokkal, amelyeket a zsidóság bálványimádásnak tekint. Az ortodox zsinagóga ma a Fotográfiai Múzeumnak ad otthont, ám a helyi zsidó közösség a nagyobb ünnepeken még mindig használja vallási célokra.

Az egykori kecskeméti Nagy Neológ Zsinagóga, ma a Tudomány és Technika Háza.

Az 1871-ben épült egykori Nagy Neológ Zsinagóga kiemelkedő zsidó műemlék.

A judaizmusban bálványimádásnak számít a szobrok kiállítása az egykori zsinagógában.

Az egykori kecskeméti ortodox zsinagóga, ma Fotográfiai Múzeum.

Zsidó múltjának tiszteletére restaurálták a mennyezeten lévő festményeket, az egykori kecskeméti ortodox zsinagógát.

Szabadka, Szerbia

A 1903-ban épült szabadkai zsinagóga a magyar szecesszió egyik mesterműve és Európa második legnagyobb zsinagógája. A második világháború alatt Szabadka zsidó közössége, amely ötezer főt számlált, szinte teljesen megsemmisült – mindössze kétszázan élték túl. A háború után a megfogyatkozott közösség már nem tudta fenntartani az épületet, így 1979-ben a város tulajdonába került. 2018-ban teljes körűen helyreállították, a magyar és szerb kormány finanszírozásával. Bár már nem szolgál istentiszteleti helyként, ma turisztikai látványosság és kulturális központ.

Több millió dolláros felújítás tette lehetővé az újranyitást, Szabadka zsinagógája.

A magyar szecessziós építészet remekműve, Szabadka zsinagógája.

A világ egyik legszebb zsinagógája, a szabadkai zsinagóga.

Ma már nem istentiszteleti hely, hanem elsősorban turisztikai látványosságként funkcionál.

A 2018-ban régi pompájában helyreállított szabadkai zsinagóga.

Zalaegerszeg, Magyarország

Az 1904-ben épült zalaegerszegi zsinagóga egykor a helyi 1300 fős zsidó közösség vallási központja volt. A holokauszt alatt a város teljes zsidó lakosságát Auschwitzba deportálták. A háború után a zsinagóga évtizedekig kihasználatlanul állt, mígnem 1983-ban koncertteremmé alakították. Az épület második emeletén állandó kiállítás található Zalaegerszeg zsidó történelméről. Egy különösen megható installáció egy egykori zsidó család portréját mutatja, amely egy tükröződő falon jelenik meg, mellette a felirat: „A múltad az én jelenem.”

Zalaegerszeg csodálatos egykori zsinagógája 1904-ből származik.

Zalaegerszeg teljes zsidó lakosságát Auschwitzba deportálták, így a zsinagóga évtizedekig kihasználatlanul állt.

Az 1983-ban koncertteremként átalakított egykori zsinagóga mai belseje.

„A te múltad az én jelenem”, egy egykori zsidó család portréja, amely az egykori női galériában elhelyezett emlékműben tükröződik.

Nagyvárad (Oradea, Románia)

Nagyvárad 1945 előtt magyar fennhatóság alatt állt. Az 1940-es években itt egy harmincezer fős, virágzó zsidó közösség élt, amely a város lakosságának egyharmadát tette ki.1944 májusában a teljes zsidó lakosságot Auschwitzba deportálták, köztük a nagymamám családját is. A nagymamám azon 7500 túlélő egyike volt, akik visszatértek a haláltáborból, ahol 1,1 millió zsidót gyilkoltak meg.

A második világháború előtt 27 zsinagóga állt Nagyváradon, ám csak három élte túl a pusztítást. A 1926-ban épült Aachvas Rein zsinagóga volt az utolsó, amelyet a városban emeltek. A háború után évtizedekig elhagyatottan állt. Végül felújították, és 2018-ban a Zsidó Történeti Múzeummá alakították, amely Nagyvárad zsidó közösségének történetére összpontosít.

Az egykori Aachvas Rein zsinagóga, ma Zsidó Történeti Múzeum, Nagyvárad.

A múzeum falain a város holokauszt áldozatainak nevei láthatók.

Azoknak az embereknek a neve, akik egykoron kinéztek ennek a zsinagógának az ablakán.

Eredeti mozaikok a zsinagóga padlózatáról, Az egykori Aachvas Rein zsinagóga.

Külön köszönet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) a projektben nyújtott segítségért.

A cikksorozat folytatódik, a következő részben olvasható lesz: Az elhagyott és romos zsinagógák története.

Az aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla