Címkék
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Tudomány / 2025. Február 19. / 09:47
Náznánfalva emlékei különleges zsidó világba engednek bepillantást
Az elmúlt fél évben Király Mátyás és Lózsy Tamás által jelentős kutatómunka indult be annak érdekében, hogy a Zsidó Múzeumban a náznánfalvi fazsinagógáról nemrég megnyílt tárlat méltó módon mutathassa be az 1940-es évekre elpusztult épület megmaradt elemeit. Király Mátyással, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársával abból az alkalomból közlünk interjút, hogy a kiállításon tárlatvezetést tart február 20-án, délután 4 órától.
Tudomány / 2025. Február 18. / 10:46
A holokauszt nyelvei, avagy hogyan beszélünk a soáról?
A címben feltett kérdés állt a középpontjában a holokauszt-tudomány legjelentősebb tudományos tanácskozása, a Lessons and Legacies legutóbbi konferenciájának, amelyet a Los Angeles-i Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) és a Claremont McKenna College-ban rendeztek. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárat dr. Csősz László történész, a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség Akadémiai Munkacsoportjának tagja képviselte. INTERJÚ
Kultúra / 2025. Február 17. / 12:54
Az írás a falon – Mikdás meát: Meghívó tárlatvezetésre
Meghívó Király Mátyás tárlatvezetésére 2025. február 20-án, csütörtökön délután 4 órára. A múzeumi séta során a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár „Az írás a falon – Mikdás meát” című új kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat középpontjában az erdélyi náznánfalvi fa zsinagóga maradványai állnak. Pontos cím: Budapest VII. kerület, Dohány utca 2.
Zsidó világ / 2025. Február 14. / 12:51
A hét műtárgya: Koszta József Virágcsendélete
Ez a kép egyike azoknak a műtárgyaknak, melyeket 1944-ben, a zsidók kifosztása során a magyar hatóságok lefoglaltak. Az 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés elvileg előírta ezeknek a műtárgyaknak a visszaszolgáltatását és a zsidók kárpótlását, de erre csak ötven évvel később került sor, részlegesen – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinja.
Tudomány / 2025. Február 03. / 16:23
Egy padláson, véletlenül bukkantak rá Erdély egyetlen fazsinagógájának maradványaira
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár két fiatal munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a XVIII. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt tegnap kiállítás a múzeumban.
Tudomány / 2025. Január 31. / 11:32
Egyedülálló erdélyi fazsinagóga darabjai a zsidó múzeum új tárlatán
Az erdélyi Náznánfalva XVIII. században épült, egyedülálló fazsinagógájának megmaradt darabjai 1941-ben kerültek a budapesti zsidó múzeumba. E tárgyak állnak a középpontjában annak az új tárlatnak, amely Az írás a falon – Mikdás Meát címmel nyílik meg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár II. emeleti kiállítóterében február 2-án, e héten vasárnap délután 5 órakor.
Hírek, lapszemle / 2025. Január 31. / 09:30
Paul Fox brit nagykövet és munkatársai budapesti holokauszt-emléksétán
A magyarországi holokausztra és a vészkorszak diplomata hőseire emlékezve különleges, vezetett sétán vett részt Paul Fox, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete a nagykövetség és a British Council munkatársaival. Az emléksétát dr. Csősz László, a budapesti Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár történésze, a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség Akadémiai Munkacsoportjának tagja vezette.
Kultúra / 2025. Január 10. / 12:28
A hét műtárgya: Köves Izsó festőművész önarcképe
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében Jeruzsálem ostromát Köves Izsó (1853-1917) festménye idézi fel, ugyanis a műalkotáson a művész alakja mögött Nicolas Poussin: A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című műve sejlik föl – olvasható a zsidó múzeum mai hírlevelében.
Tudomány / 2024. December 27. / 15:14
Az igazi szabadság a tanházakban születik – könyvbemutató Ritter Doron képein
A mostani hetiszakaszunk, a Mikéc kapcsán érdemes belegondolni abba, hogy József volt az első klasszikus neológ zsidó, elvégre a judaizmusból jött, de jelentősen hatott rá az egyiptomi kultúra. Éppen ilyennek gondoljuk el a neológiát is: erősen hagyományhű, ám ugyanilyen erősen nyitott a világra – mondta Darvas István főrabbi a Goldmark-teremben telt ház előtt megtartott, kettős könyvbemutatón.
Kultúra / 2024. December 27. / 12:43
A hét műtárgya: a Zsidó Múzeum első hanukai menórája
A képen a budapesti zsidó múzeum 1910-ben megvásárolt, első hanukai menórája látható. A pad alakú hanukai menórák csoportjába tartozik, ezek első fennmaradt emlékeit a 12. századra datálja a hanukai menórák történetét elsőként összefoglaló mű. Ez a jellemzően sárgarézből, áttört hátlappal készített, a lángokat tápláló olajat nyolc kis mélyedésben befogadó típus volt ismert Kelet-Európában – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár magazinja.
Zsidó világ / 2024. December 25. / 12:57
Miért helytelen „zsidó karácsonynak” nevezni a hanukát?
A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatója.
Zsidó világ / 2024. December 20. / 12:26
A Zsidó Múzeumban a hét műtárgya: hetiszakasz táblácskák
A tizenhatodik század vége óta díszítik a Tóratekercseket tóravértek vagy -pajzsok. Funkciójuk a Tóratekercs díszítése, szimbolikus védelme, valamint a cserélgethető kis táblácskákon annak jelzése, hogy melyik tórai hetiszakaszig van betekercselve a pergamen – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinja.