Dr. Kálmán Ödön rabbi, a Rabbiképző tanára 1888-ban Kunszentmártonban született, és Budapesten halt meg 1951-ben. Modern szemléletű rabbiszemélyiség volt, aki a neológ rabbiideál szellemében tudományos kutatással is foglalkozott, és többek között megírta a Jászság és a jászberényi zsidóság történetét, de legfontosabb feladatának a közösségépítést valamint a rabbi gyakorlati teendőit, és annak oktatását tekintette. A Rabbiképző tanáraként és A rabbi könyve címmel írt munkájával nagy szerepet vállalt a leendő rabbik nemcsak szellemi, de gyakorlati képzésében is.
Kálmán Ödön tanulmányait a Rabbiképző Intézetben, a breslaui rabbiképzőben és a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben szerzett doktori fokozatot. Disszertációja a
Jób könyve a középkor magyarázatában. I-ső rész (900-tól 1200-ig) címet
viselte. 1912-ben avatták rabbivá, és ezt követően tíz éven keresztül jászberényi főrabbiként tevékenykedett.
Az első világháborúban tábori rabbiként szolgált. 1921-ben a kőbányai hitközség felkérésére foglalta el a közösségben a rabbiszéket. Később megválasztották főrabbinak, és ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Kálmán Ödön hatalmas szerepet vállalt a kőbányai hitközség hitéletének és kulturális, közösségi életének fellendítésében. Ő vezette az 1928-ban megnyitott Kőbányai Iskolabarátok magániskolát is, ahol két tanár mintegy hetven gyereket tanított, de Talmud Tórát is létrehozott, és nagy mértékben járult hozzá az Aggok Háza megnyitásához éppúgy, mint egy ifjúsági zenekar megalapításához. 1935-1950 között a Rabbiképzőben gyakorlati teológiát/lelkészetet tanított.
A soá idején Groszmann Zsigmonddal és Berend Bélával együtt látták el a rabbi teendőket a budapesti gettóban. Idősebbik lánya, Zsuzsa a mártírhalált halt fiatal budai rabbi, Vidor Pál felesége volt, fiatalabb lánya, a szintén mártírhalált halt Judit pedig Hahn István professzoré. Kálmán Ödön 1951-ben halt meg, sírja a Rákoskeresztúri zsidó temetőben található.
Kálmán Ödön tevékeny részt vállalt a zsidó közéletben, többek között az Országos Rabbiegyesület jegyzőjeként majd elnökeként tevékenykedett, és ő szerkesztette a Kőbányai Izraelita Hitközség Értesítőjét is. Rendszeresen publikált az IMIT Évkönyveiben, a Magyar Zsidó Szemlé ben, a Századok ban, az Egyetemes
Philologiai Közlöny ben, a Magyar Zsidó Almanach ban, a Múlt és
Jövő ben, az Egyenlőség ben és a Magyar Zsinagógá ban, valamint a Blau Emlékkönyvben is. Vallástudományi munkásságából kiemelkedik A rabbi
könyve című munkája, amely 1940-ben jelent meg „egy lelkes híve” anyagi támogatásának köszönhetően, és egyfajta gyakorlati kézikönyvként hivatott segíteni a rabbik munkáját. Ezt a könyvet az OR-ZSE a Magyar
Zsinagóga című periodika új folyamának
harmadik számaként újra kiadta 2012-ben. A könyv bevezetőjében Kálmán Ödön így foglalta össze úttörő munkája céljait. „Túl
sokat ölel fel a cím, de valóban az a szándékunk, hogy teljes áttekintést
nyújtsunk a rabbi-hivatás egész munkaterületéről, a rabbiképzésről, a rabbiszék
elfoglalásának előfeltételeiről, a rabbi feladatairól – s ezzel a papi munka
kiépítését elősegítsük. ”. Tudományos munkásságából a Jászság zsidóságának történetét feldolgozó helytörténeti munkái fontos adatokkal járultak hozzá a magyarországi zsidóság történelmének megismeréséhez. A témával foglalkozó A zsidók letelepülése
a Jászságban és a József nádor megvédi a zsidókat című munkája 1916-ban jelentek meg. Életét és munkásságát Fenyő Ágnes 1998-ban Dr. Kálmán
Ödön élete és munkássága címmel írt egyetemi szakdolgozatában dolgozta fel.
Felhasznált források:
1.) Komoróczy Géza-Frojimovics,
Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2. Budapest: MTA
Judaisztikai Kutatócsoport
2.) Oláh János (2012), „Előszó. Magyar Zsinagóga új évfolyam 3.
szám”, in / IDE KATTINTVA
3.) Ujvári, Péter (2017) [1929],
Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó : Budapest (reprint)
Címlaképünkön Dr. Kálmán Ödön szülőhelyének Kunszentmártonnak a zsinagógája látható