Magyar zsidó arcképcsarnok: Perlmutter Izsák (1866-1932)

2022. Május 25. / 16:22


Magyar zsidó arcképcsarnok: Perlmutter Izsák (1866-1932)

Perlmutter Izsák, a modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, és a nemzetközi művészélet egyik legismertebb magyar művészegyénisége 1866-ban Budapest született, és 1932-ben szintén Budapesten hunyt el.

Perlmutter Izsák Budapesten született, édesapja maga is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanult. Perlmutter budapesti tanulmányai után a párizsi Julian Akadémián tanult, majd újabb budapesti tanulóévek után ismét Párizsba ment. 1898-tól Hollandiában tanult és dolgozott. 1904-ben tért vissza Magyarországra és a szolnoki művésztelepen folytatta munkáját, ahol számos tájképet és paraszti témájú képet készített. Később Besztercebányán alkotott, majd Rákospalotára, végül Budapestre költözött. 

Már életében elismert művész volt, akit Európa-szerte a modern festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségének tartottak. Berlinben, Brémában, Párizsban, Rotterdamban és Münchenben is voltak kiállításait. Pályafutása során több rangos díjat is kapott képeiért. A Hollandiai utca című festménye 1905-ben, a Falurészlet reggeli napsütésben pedig 1906-ban nyert állami aranyérmet, a St. Louis-i kiállításon pedig ezüstérmet nyert. Az 1911-es római és az 1914-es velencei nemzetközi kiállításokon olasz múzeumok számára vásároltak képeiből, 1926-ban pedig a firenzei Uffizi Képtár vásárolta meg önarcképét. A római magyar kiállításon az olasz állam vette meg a Magyar szoba című munkáját.  

Perlmutter tulajdonában állt az Andrássy út 60 alatt álló bérpalota is, ma Terror Háza Múzeum, amelyet Perlmutter a Zsidó Hitközségnek adományozott végrendeletében, azzal a kikötéssel, hogy ott Zsidó Múzeumot hozzanak létre. 1932-ben hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Művészetére kezdetben a korban divatos akadémikus stílus tett nagy hatást, majd párizsi tanulóévei alatt felfedezte Degas, Renoir és Manet művészetét. és ezt követően találkozott az avantgárd festészettel. Elek Artúr 1922-ben a Nyugatban azonban olyan művészként jellemzi, aki már pályája kezdetén önálló művészként jelentkezett: „Ez a művész is azok közé a tehetségek közé tartozik, kik úgy szólva készen jönnek a világra. Húsz éve lehet, hogy először mutatkozott meg a nyilvánosságnak, de nem emlékszünk olyan keze húzására, mely kezdetlegességet vagy bár csak bizonytalanságot is árult volna el. Mint a korán felkészült művészek munkásságában általában, Perlmutter művészetében is nehéz felfedezni a fejlődés fokozatait. Technikai készsége olyan korán fejlett, hogy tovább annál már alig juthatott.”

Perlmutter Izsák képeiből 2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum rendezett kiállítást, 2013-ban pedig a Kieselbach Galériában Kövesi István gyűjteményében állították ki több képét.

Felhasznált források:

 ▪ Elek Artúr (1922), „Perlmutter Izsák”, in: Nyugat, 1922. 22. szám / Online hozzáférés
 ▪ Gábor Anna (2003), Perlmutter Izsák, Magyar Zsidó Múzeum: Budapest
 ▪ Komoróczy, Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
 ▪ Lázár Béla (1909), „Perlmutter Izsák”, in: Művészet, pp. 211-218.  / Online Hozzáférés
 ▪ Magyar Nemzeti Galéria: Perlmutter IzsákOnline hozzáférés
 ▪ Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.– Láng Kiadó: Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek