Magyar zsidó arcképcsarnok: Mohácsi Jenő író, műfordító (1886-1944)

2020. December 02. / 14:01


Magyar zsidó arcképcsarnok: Mohácsi Jenő író, műfordító (1886-1944)

Mohácsi Jenő 1886-ban született Mohácson, és 1944 júliusában halt meg. Íróként, drámaíróként, műfordítóként munkássága mellett irodalomtörténeti írásokkal is foglalkozott.

Mohácsi Jenő Mohácson született, Budapesten és Berlinben végzett filozófiai és jogi tanulmányokat, majd jogászként végzett. Az irodalom azonban sokkal jobban érdekelte, és diákkorától kezdve irodalmi társulatokat szervezett, folyóiratokat alapított, és irodalmi lapokban publikált. Egyetemistaként alapítója volt a Komjáthy Társaságnak és a Tűz című folyóiratnak is. 

Klein Jenő néven született, 1903-ban vette fel szülővárosa nevét. Pályafutását 1908-ban a Pester Lloyd újságírójaként kezdte, amelynek főmunkatársa is lett, de más magyar és német lapoknak is publikált. Első komolyabb irodalmi sikerét viszonylag későn, 1926-ban érte el, amikor egy novellájával díjat nyert a Nyugat pályázatán. 1936-tól a Kisfaludy Társaság tagja, de a Magyar Miszkiewicz Társaságnak is tagja volt, a Juda Halévy Társaságnak pedig főtitkára. 1942-től a Magyar Pen Club elnöke. Kosztolányi Dezsőhöz hosszú barátság fűzte. Mohácsi Jenőt 1944-ben Békásmegyerről deportálták, és valószínűleg még aznap, július 8-án a vagonban halt meg.

Mohácsi Jenő nemcsak magyarul, hanem németül is rendszeresen publikált, versei és fordításai külföldi folyóiratokban és német nyelvű, külföldön kiadott antológiákban is megjelentek. A 19. századi magyar zsidó irodalmárok – Dux Adolf, Dóczi József, Ludassy Gans Mór, Helfy Ignác – hagyományait követve komoly szerepet játszott a magyar irodalom külföldi megismertetésében. Vörösmartytól, Madáchtól, Katona Józseftől és Babitstól is fordított. Német fordításai között a Csongor és Tünde, a Bánk bán és Az ember tragédiája is szerepel, és az utóbbit a svájci Bernben Mohácsi fordításában állították színpadra 1943-ban. Számos színművet is írt, Hamu című darabját a Thália Társaság mutatta be. Babits A gólyaklifa című regényét is színpadra adaptálta, de színpadi munkássága a zenés színházra is kiterjedt. Balettlibrettókat, operettlibrettókat is írt, például Ábrahám Pál számára.

Munkásságából kiemelkedik a már említett Hamu című drámája, verseskötetei, Lidércke című regénye (amit Madách Imre feleségéről, Fráter Erzsébetről írt), a Dante feleségéről írt Gemma című regénye, ezenkívül Stella című novellája, amellyel a Nyugat pályázatának díját elnyerte. A Rózsavölgyi Márk életét bemutató Hegedű és koldusbolt című regénye, a Meseköltő a Dunán címmel kiadott elbeszélés gyűjteménye, valamint a spanyol zsidó középkor legjelentősebb költőjéről, Jehuda Haleviről írt 1941-es tanulmánya.

Szülővárosában, Mohácson utca, valamint a városi könyvtár viseli nevét.

Felhasznált források:

Arcanum / Mohácsi Jenő
Ujvári, Péter (2017) [1929],  Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó : Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek