Szegeden nagy ambíciókkal dolgozik a zsidó hitközség új vezetése

2020. Június 14. / 09:32


Szegeden nagy ambíciókkal dolgozik a zsidó hitközség új vezetése

Szerző: Kácsor Zsolt

A megszokott vallásgyakorlást hónapokra megbénító pandémia után újra megindult az élet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vidéki és fővárosi közösségeiben. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy az egyes hitközségek miképpen élték meg az elmúlt heteket, ezért meglátogatjuk őket. A minap Szegeden jártunk, ahol nem tétlenkedtek: felújítottak több Tóratekercset és hozzáfogtak az idei kulturális rendezvények megszervezéséhez. 


Szegeden ma már csak pár száz zsidó él, hiszen a vészkorszakban odaveszett 612 munkaszolgálatos, a náci haláltáborokban meggyilkoltak 2091 szegedi zsidót, majd a halálos csapás után a Kádár-korszak vallástalan pangása következett. Nem csoda, hogy a Magyarország második legnagyobb zsinagógájával büszkélkedő városban nem túl élénk a zsidó hitélet – holott annak idején itt élt és tanított a nagy Lőw Immanuel

emlék.jpgAz áldozatok emlékműve a zsinagóga udvarán

Az elmúlt évtizedekben szolgált itt Frenkel Jenő, Schindler József, Raj Tamás, Domán István, Schőner Alfréd, Zucker István és Schönberger András, rabbihallgatóként dolgozott Szegeden Verő Tamás, majd az új évezredben Markovics Zsolt következett, és utána Schwarcz Péter – jelenleg pedig a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője Kendrusz Attila rabbijelölt, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója.

A világi elnöki pozíciót a város köztiszteletben álló polgára, Lednitzky András töltötte be több mint húsz évig, őt tavaly májusában váltotta Buk István (a vele 2019-ben készült interjúnkat ide kattintva olvashatják). 

bejárat.jpg

A Szegedi Zsidó Hitközség működésének egyik sajátossága, hogy a tevékenysége szorosan összeforrt az „Alapítvány a szegedi zsinagógáért” nevű szervezettel. Az alapítványt – amelynek új elnöke Adonyi Gábor – a zsinagóga karbantartásának és felújításának céljával hozta létre az Amerikában élő Váradi Péter, a tevékenysége azonban szélesebb körű. Mint Adonyi Gábortól a hitközségen járva megtudjuk: az alapítvány működése kiterjed a zsidóság vallási hagyományainak megőrzésére, a zsinagóga idegenforgalmi népszerűsítésére, kulturális és egyéb rendezvények megtartására. Most június 21-én levendula napot rendeznek a zsinagóga kertjében, rá három hétre rózsaünnepet, és már szervezés alatt van az őszi kulturális fesztivál. Igaz, ha rajtunk múlna, gránátalma fesztivált is rendeznénk Szegeden, a zsinagóga kertjében ugyanis – ha hiszik, ha nem – éppen most virágzik a gránátalma. Különleges növény ezen a tájon, ráadásul ősi „bibliai” múltja van.

gr.jpgVirágzik a gránátalma

De visszatérve a hitközségre és az azzal szimbiózisban tevékenykedő alapítványra: Buk István, majd Adonyi Gábor komoly ambíciókkal vágott neki az elnöki munkának, és erősen bíznak abban, hogy a város erre nyitott polgáraival és a fiatalok bevonásával új élettel lehet megtölteni a helyi zsidó közösségi életet. Adonyi elmondása szerint a kulturális ágazat legszélesebb spektrumát szeretnék felvillantani a zenétől az irodalmon át a képzőművészetig, sőt, idén ősszel a zsidó gasztronómiából is terveznek bemutatót, méghozzá a régió legjobb séfjeinek közreműködésével. A gasztronómiai bemutató lebonyolításába szeretnék bevonni Frank Sándort, a szegedi halászlé fesztivál „atyját” és számítanak a cigány vendéglőt üzemeltető Ásós Gézára – ez is azt jelzi, hogy az alapítvány új kuratóriuma a lehető legszélesebb értelemben szeretne nyitni a város és a régió felé. 

A legfontosabb, hogy a közösséget az ember érezze a magáénak, és ha ez megvan, akkor dolgozzon is érte – mondja Buk István, ebből következően tehát a pandémia a legrosszabbkor jött számukra. A vezetés megújult az elnöki poszttól kezdve a vallási vezetőn át a kuratóriumig, és amikor nagy erőbedobással nekiláttak dolgozni, közbejött a vírus. Pedig addigra elindult az a zsidó betérési tanfolyam is, amelyet Kendrusz Attila vezet. Március első felében kellett bezárni, és a szegediek legközelebb május 28-án, Sávuót alkalmából találkozhattak újra. Buk István erre így emlékszik vissza:

– Nehezen éltük meg az elmúlt három hónapot, már alig vártuk, hogy bejöhessünk. De nem csak nekünk volt nehéz, hanem a szeretetotthonban élő, több mint húsz idős embernek is. A karantén kezdete volt a legrosszabb, de most már jobb a hangulat, hiszen az idősotthon lakói most már látogatókat is fogadhatnak, igaz, korlátozott feltételekkel és körülmények között. 

sz3.jpgKendrusz Attila rabbijelölt (balról), Buk István elnök (középen) és Jakity Máté előimádkozó

A karanténhelyzet azzal a nem várt következménnyel járt, hogy Kendrusz Attila és Jakity Máté előimádkozó a felszabadult időben nekiálltak megjavítani a hitközség mintegy 25 Tóraterekercséből azokat, amelyek már felújításra szorultak: tönkrement a fából készült fogantyú, vagy varrásra szorult a bőr. Aki tudja, hogy milyen szigorú vallási és szakmai előírások szerint készül egy ilyen tekercs, az azzal is tisztában van, hogy milyen felelősség ezekkel a könyvekkel munkálkodni. Kendrusz Attiláéknak szerencséjük volt, Angliából kaptak olyan marhaínt, amellyel a bőrt egymáshoz lehet varrni, és felajánlásként tűt is kaptak hozzá. Segített marhaínnel Radnóti Zoltán, a Mazsihisz egyik főrabbija is, aki nélkülözhetetlen támogatást nyújtott ahhoz, hogy Attila és Máté öt Tóratekercset hozott rendbe.

sz1.jpgJakity Máté előimádkozó (balról) és Kendrusz Attila rabbijelölt néhány felújított tekerccsel

Kendrusz Attila tavaly óta dolgozik vallási vezetőként a hitközségnél, felkészült és elhivatott ember, aki az OR-ZSE rabbi szakos hallgatója. Feleségével és kisfiával Pestről költözött vissza Szegedre a helyi közösség szolgálatáért, úgyhogy itt volt a kisfia körülmetélési szertartása is, ami hosszú idő óta az első brit mila volt a városban. Attilával bejárjuk a gyönyörű zsinagógát, ami kívülről megújult ugyan, de ami a belső részt illeti, jelentős felújításra szorul. A tető- és kupolaszerkezet sajnos beázik, a falakon sok helyütt tönkrement a festés, és vannak olyan rések, lyukak, amelyeken át szabadon ki-be járnak állatok, így galambok és macskák – a zsinagóga egyes berendezéseire különösen ez utóbbiak jelentenek veszélyt. Abban a reményben búcsúzunk el tőle, hogy remélhetőleg nem sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a belülről is felújított zsinagógában találkozzunk újra.

(Fotók: Buk Zsófia, Danks Emese, Kácsor Zsolt, Kendrusz Attila)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael
Beeri kibuc: Magyarország-erdő
2024. Február 29. / 10:06

Beeri kibuc: Magyarország-erdő

Kultúra
Minden, ami Purim: Ünnep győzelmi mámorban