Szerdócz Ervin: Mi az Örökkévaló utánzásának formája?

Az embereknek nemcsak szolgálniuk, hanem utánozniuk is kell az Istent. De hogyan utánozhatja Istent halandó ember? Hogyan utánozhatja Isten végtelenségét és mindenhatóságát vagy örökkévalóságát? E kérdésekre keresi a választ az újpesti főrabbi az alábbi írásában.

„És mondta Isten: nem láthatod színem, mert nem láthat engem ember, hogy élve maradjon.”
(II. M. 33/20).

A fenti mondat válasz Mózes kérésére, mellyel Istenhez fordul: „Engedd látnom a Te dicsőséged!” (II.M. 33/18.)

„Egy alkalommal megkérdezte Adriánusz császár Rabbi Jehosua ben Hananját: van a világnak ura? Mire a Rabbi azt válaszolta: vajon gazdátlan-e a világ? A császár megkérdezte: miért nem jelenik meg évente kétszer, hogy láthassák a teremtmények, és rajtuk legyen a tőle való félelem? A Rabbi válasza: Mert a világ nem lenne képes megállni a fényében, amint írva van: nem láthat engem ember, hogy élve maradjon.

Adriánusz így szólt: ha nem mutatod meg nekem az Örökkévaló színét, nem hiszek neked! A rabbi délben szembeállította a császárt a Nappal, és azt mondta neki: nézz bele a Napba és meglátod Istent! A császár így válaszolt: ki tud a Napba nézni?

Rabbi Jehosua ben Hananja így zárta a diskurzust: ha a Napba képtelenség belenézni, akkor mennyivel inkább képtelenség rápillantani Istenre, akinek a ragyogása betölti az egész világot!”

Isten felelt Mózesnek: „Dicsőségem nem láthatod, de kis részt dicsőségemből tapasztalhatsz. Megtanítalak, hogyan kell imádkozni és fohászkodni Hozzám. Izrael népe méltatlanná vált, hogy az Ősapák érdemeire való tekintettel kérjék kegyelmemet. Ha viszont hozzám fordulnak, könyörületességemre hivatkozva, megbocsátok nekik.”

„És szólott az Örökkévaló: Én elvonultatom minden jóságomat színed előtt….” (uo. 33/19.)

A jóság erkölcsi kategória. Hogyan vonultathatja fel Isten a jóságát? Az embereknek nem csak szolgálniuk kell Istent, hanem utánozniuk is kell. Hogyan utánozhatja Istent halandó ember? Hogyan utánozhatja Isten végtelenségét és mindenhatóságát vagy örökkévalóságát? Hiszen az Isten fogalmához között attribútumok az emberi felfoghatóságon kívül eső kategóriák!

Bölcseink szerint két kategória: szeretet és irgalom az „IMITATIO DEI” – Isten utánzásának – forrása! Az ember akkor van spirituálisan közel Istenhez, amikor szeretetet és könyörületet gyakorol.

„Ahogy Én könyörületes vagyok, légy te is könyörületes, amint Én irgalmas vagyok, légy te is irgalmas” Így értelmezik bölcseink Isten utánzásának nagy parancsolatát." (Szota 14a)

A Talmud olyan eseteket említ, ahol a halálnak nem volt hatalma szentéletű embereken.

Rabba bár Nachmáni egy ízben bujdosni kényszerült a zsarnok elől. Kiment a mezőre, fára mászott és ott tanulmányozta a Tórát. Az égben elrendelték, hogy jelenjen meg Rábbá az égi trónus előtt. Elküldték érte a halál angyalát, de nem volt hatalma rajta, mivel Tórával foglalkozott. Ekkor hatalmas szél támadt, a fa ágai rettenetes zajt adtak. Rabba azt hitte, hogy kardcsörtetést hall, s hogy érte jöttek a katonák. Abbahagyta a tanulást és azt mondta: jobb Isten kezébe kerülni, mint az emberekébe. Erre meghalt. 

Pumbaditában megtudták, hogy nem él a Mester, a holtteste keresésére indultak. Nem találták. Egyszer csak egy hatalmas madarat láttak, amely szárnyaival árnyékot csinált egy testnek. Ebből sejtették, hogy ott van Rabba holtteste. Hat napig tartott a gyászszertartás. Csak hét nap után távoztak és megállapították, hogy nem nagyon van hatalma a halálnak olyan fölött, aki folyamatosan a Tórával foglalkozik.