Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (89. rész) – Kardos Böske

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. Ez a poszt a Kardos Böskéről szóló Facebook oldal tartalmának felhasználásával készült.

Kardos Böske iparművész, festő, grafikus Szabadkán született 1887. február 5-én. A középiskola elvégzése után az Osztrák-Magyar Királyi Iparművészeti Iskola (később főiskola) textilosztályán tanult. Növendékként már részt vett pályázatokon. Fiatalon, 1907-ben bekapcsolódott a vidéki feminista mozgalomba Szombathelyen. Levelezőlapokat tervezett, ezek terjesztése a mozgalmat anyagilag segítette. Részt vett a választójogi népgyűlésen testvérével, Kardos Borissal. A Kaposvári Feminista Mozgalom küldöttei voltak. 1911-ben az egyes pártok által rendezett választójogi gyűléseken röplapok osztásával segédkeztek.

1914-ben a Trencsénteplic Fürdőigazgatósága által hirdetett plakát pályázaton 53 résztvevő közül harmadik díjat kapott. Ebben az évben a Gyermekművészeti kiállítás résztvevője. "Kardos Böske levelezőlapjai … ügyesen megrajzolt, eleven képek a gyermek világából"– írta a Budapesti Hírlap 1914 májusában. A Kecskeméti Művésztelepen alkotott 1910-19 között. A népművészeti ihletésű rajzai Bárdos Artúr művészeti elemzése után „Kék Nefelejts” címen láthatóak a Művészet 1911 évi kiadásában.

Horgolt csipkebetétes kendőket, fali díszeket és betéttel díszített fali mintákat készített. Tervezett színházi köpenyt, színpadi jelmezeket, ruhákat. Iparművészeti kiállításon vett részt a török fővárosban 1918-ban és itthon minden évben csoportos kiállításokon szerepelt.

Első önálló (műterem) kiállítása 1919 karácsonyán volt. Erről a Nyugat kritikusa, Ady Endre jó barátja, Révész Béla 1920-ban így fogalmazott: „Karácsony napjaiban, a Haris köz 1. számú házban, műterem-kiállítást mutatott be Kardos Böske. A vad zajlásban, ami most átcsörömpöl a város fölött, bizony alig akad meg a figyelem az elvonult, önmagát véka alá helyező művészetnél, ami e kiállításon elénk tárul. Illik följegyezni: Kardos Böske a legszebb reménysége a magyar iparművészetnek. Textilmunkákat, asztalfutókat, kendőket, függönyöket, válltakarót, vitrázsokat, faliszőnyegeket és mindenfajta pompázó termékét a tűnek, anyagkombinációnak és a bujálkodó képzeletnek láttuk itten, ízlés, dekoráló erő, a rajznak olyan üde áttranszponálása csillog e szép tárgyakon, hogy öröm köztük járni és megérinti az elgondolkozást, mért nem keresi föl a biztatás, ismertség, anyagi jólét az ilyen kitűnő művésznőt, aki egyik legszebb reprezentálója a magyar talentumnak. Mert magyar a meleg színessége, regélő ornamentikája, a naiv kedvessége; együtt a sok gyönyörű holmi érezteti is a bús, magyar szimbólumot, a vadrózsabokrot, mely elhagyott magányosságában virágját önfeledten hányja és illatát nem lehet elfelejteni.” Az 1920-as évek közepétől Párizsban, Bécsben és Budapesten élt.

1922 decemberében tudósítást közölt a Világ a „Fészek” nevű iparművészeti műhely megnyitásáról: "Néhány tehetséges iparművész Karinthy Frigyesné köré csoportosult. A műtárgyak tervekben és kiviteli technikában decensen újszerűek. A műhely munkatársai: Sternberger Ötvös Elza, Kardos Böske, Bolgár István, Bálint Ferenc, Farkasházi Miklós tehetségük legjavát adták, hogy a műhelyt ízlésessé és meghitté tegyék,”

Az Iparművészeti Társulat téli kiállításainak résztvevője volt. 1922 decemberében részvételéről így írt a Nemzeti Újság: "A kiállítás sok szép műtárgya közül néhány kitűnő női kézimunkát kell még kiemelni. Kardos Böske egy gyönyörű rajzban, színben egyképp megkapó magyar gobelinjét."

Az OMIKE Művészakció második képzőművészeti kiállításán, 1941-ben két meseképet állított ki.

A II. Világháború után az igényes iparművészeti alkotások kereslete megszűnt, ezért plakát és ruhatervezéssel foglalkozott. Számos élclapnak készített szöveges rajzokat. Illusztrált ifjúsági regényeket, többek között Benedek Elek: Aranytulipán és az Elvarázsolt Királykisasszony, valamint Eric Knight: Lassie hazatért című, Magyarországon először megjelent könyvét 1948-ban.

Készített képsorozatot a magyar népéletről, (melyek közül néhány képeslapként is megjelent) valamint rajzokat német nyelvű újságoknak. Számos fővárosi vendéglő számára tervezett étlapfedeleket.

Budapesten halt meg 1957 őszén. Sírja a Kozma utcai temetőben található.

Képek:

1.) Kardos Böske Facebook oldala
2.) Világ, 1911. augusztus 11.
3.) Művészet 1911. 1984-85
4.) Kardos Böske Facebook oldala
5.) Meseképek, Facebook oldal
6.) Étlapfedelek, Facebook oldal