Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (78. rész) – Bálint Béla

2021. Szeptember 02. / 13:39


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (78. rész) – Bálint Béla

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Bálint Béla énekes, színművész Geiger Bélaként látta meg a napvilágot Budapesten, 1886. április 29-én.

balint_bela (002).jpg

„Bálint Béla igen ügyesen játszotta Csapó ügyvéd szerepét” – értékelte 1904 novemberében a Bajai Független Újság, az akkor még Rákosi Szidi iskolájában a mesterséget tanuló fellépését a Tavasz című darab bemutató előadásán.

1910-től Krecsányi Ignác budai-temesvári társulatának volt a tagja. Volt ugyan egy próbaéneklése az Operaházban, tudósított erről a Színházi Hét 1912-ben, de abból a szerződésből nem lett semmi. Hogy ez a közjáték nem volt indokolatlan, az is mutatta, hogy ezidőben a Budai Színkör is műsorra tűzött operát, jelesül a Lammermori Luciát, amelyben Bálint Béla is fontos szerepet kapott (Magyarország, 1913. augusztus).

balint_bela2 (002).jpg

1915-ben a Télikert nevű (korábban: Jardin d’Hiver) színházban játszott. A megnyíló Urániában, ahol moziszkeccseket (színpadi jelenetekkel kombinált filmvetítés) mutattak be, többször is fellépett. Ezeket az előadásokat azután elvitték a vidéki városokba is. A Somogyvármegye 1916 májusában így számolt be Bálint Béla részvételéről:

„Bálint Béla … sokoldalú tehetségre valló mesés játékával a közönség nem tudott betelni. Bálintnak gyönyörű hangja van, mesésen táncol és kitűnően hegedűl.”

1916-ban a Fővárosi Orfeumban, 1917 júliusától az Első Magyar Front Színházban lépett fel, amellyel külföldön is sikerrel szerepelt. 1918-ban az Intim Kabaréban, 1919-ben a Fővárosi Orfeumban játszott.

Bálint Béla Színház és Társaság 1923. 1 (002).jpg

1921-ben szerződött a kolozsvári Biasini-Varietéhez, illetve a Jardin-varietéhoz, amely utóbbiban nem csak játszott, de rendezett is. Ezt követően átszerződött a Kolozsvári Magyar Színházhoz. A Színház és Társaság 1921 augusztusában így örvendezett ennek:

„Valóban universalis művész. meleg, iskolázott hangja van, mellyel bátran operaénekesnek pályázhatna. Pompásan táncol, nagyszerűen játszik, ha kell komikus, de már játszotta Cyrano de Bergeracot is.”

Maradt 1924-ig Kolozsváron, vagy tágabban Erdélyben, mert koncessziót kapott kabaréelőadások rendezésére. Majd Pestre jött és játszott, énekelt több helyen, így a Keleti pályaudvar mellett megnyíló Capitol filmpalotában.

Bálint Béla Színház és Társaság 1924. 1 (002).jpg

1925-ben a Fővárosi Operettszínházban és mozgóképszínházakban lépett fel, 1926-tól egészen 1938-ig főként a Magyar Rádióban szerepelt és rendezett, illetve kávéházakban énekelt. A rádióműsorok közléséből az tűnik ki, hogy olyan négyesekben énekelt – nagyon sokszor szólistaként – amelyek műsora A varázsfuvolától a népdalokig terjedt. (Évekig tagja volt a Szikla Adolf karmester, zeneszerző által vezetett és nagyon sokat szerepelt vokálkvartettnek.) Játszott eközben Steinhard társulatában Budapesten és vidéki nagyvárosokban, fellépett irodalmi- és vidám-esteken. Ezeken énekelt, konferált és időnként rendezett is.

1941-1944 között szerepelt az OMIKE Művészakció színpadán. Játszott operettben, Szász Miklós: Legényvásár, Bartolo szerepét kapta a Sevillai borbélyban, kisebb szerepeket a Carmenben, a Hoffmann meséiben és a Traviatában, főszerepet a Szulamit című daljátékban. Fellépett Lakner bácsi gyermekelőadásában, a Hamupipőkében.

A sevillai borbély_OMIKE_Spiegel A_Lendvay A_Ladányi I_Fehér Pál_Bálint Béla_004 (002).jpg

A holokauszt áldozata lett ismeretlen időpontban.

Képek:

1.) Portré (Népszínház – Vígopera, 1911.) PIM-OSZMI Fotótár
2.) Portré hangosfilm.hu
3.) Színház és társaság, 1923. 1.
4.) Színház és társaság 1924. 1.
5.) A Sevillai borbély szereplői. 1941. OMIKE Művészakció. Ismeretlen fényképező felvétele. Jobbról: Gál Dezső rendező, Spiegel Annie, Lendvai Andor, Fraknói Károly karmester, Ladányi Ilona, Fehér Pál, Bálint Béla

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek