Mindössze 55 év adatott neki, de vigasztaljon minket az a tudat, hogy ennyi év alatt két hosszú életre való munkát végzett el. Lang András, a legendás Pesti Est egyik alapítója a rendszerváltás idején volt huszonéves, de kretivitása, szellemessége, ragyogó tehetsége az 1990-es években indult vállalkozó-nemzedék egyik legismertebb alakjává emelte. Legyen áldott az emléke!
Nagyon sokan emlékszünk rá, hogy az 1990-es években milyen érzés volt először a kezünkbe fogni a Pesti Est nevű magazint, amely ingyenes volt ugyan, ám prémiumtermékeket megszégyenítő minőséget képviselt. A Kádár-korszak igénytelenségét, szürkeségét még le sem vetkőzött országban a Pesti Est maga volt az akkor olyannyira vágyott Nyugat hazai jelenléte: meghökkentően új volt a megjelenése a betűtípustól kezdve a tördelésén és formáján át a képi világáig. 1992-ben jelent meg az első száma, 1996-ban vált színessé, majd nem sokkal később megjelent több megyeszékhelyen is.
Lang András. Forrás: Lang Dani / Facebook
Az alapítók egyike Lang András volt, aki a pesti közgazdaságtudományi egyetem hallgatójaként vetette bele magát a vállalkozói világba. Kreatív volt, tele ötletekkel, tervekkel, ragyogó elképzelésekkel. Ám ő messze nem az az ember volt, aki csak a saját vállalkozásait építi saját maga számára, nem az a vállalkozó volt, akinek a szeme előtt csakis és kizárólag a profit lebeg – ő felelősséget érzett az ország boldogulásáért is.
Ott volt a 2000-ben alapított Védegylet alapítói között, amely modern ökopolitikai civil szervezetként a környezet védelmére és a fenntarthatóságra fókuszált; részt vett 2005-ben a a „Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért" (PANKKK) program kidolgozásában azzal a céllal, hogy állami támogatást kaphassanak az ifjúsági és zenei klubok; fontosnak tartotta a gyermekközpontú Waldorf-iskolák fejlesztését; lakóhelyén, Szentendrén pedig önkormányzati képviselőséget is vállalt.
Bárcsak több, hozzá hasonlóan tevékeny, okos, humanista vállalkozója lenne ennek az országnak! Ő maga nem volt öntelt ember, de bizonyára tudta: ha a gazdasági élet döntéshozói hozzá hasonlóan keményen dolgoznának a helyi közösségek és a teljes magyar társadalom fejlődése érdekében is, akkor Lang András boldogabb országból távozott volna el. Ötvenöt évesen kellett meghalnia – de emléke velünk marad örök példaként.
A temetése augusztus 26-án, kedden, azaz holnap délelőtt fél 12-kor lesz a szentendrei zsidó temetőben, majd barátait, tisztelőit a család szeretettel várja az általa kitalált, és mára ugyancsak legendás hírűvé lett szentendrei Kacsakőben egy megemlékezésre.
Legyen áldott az emléke!
