Emléktáblát kapott Rodolfo, a legendás bűvész a Józsefvárosban

Születésének 110. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el Rodolfo szülőházára a Nagy Fuvaros utcában. A legendás bűvész, illuzionista 110 éve, 1911. május 16-án született Gross Rezső néven a Józsefvárosban.

„Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!” – Rodolfo, a legendás bűvész emléktábláját avatták föl a Józsefvárosban az emléktábla avatáson ott volt lánya, Gálvölgyi Judit is. Ünnepi beszédet mondott Dr. Erőss Gábor alpolgármester.

Fotó: Fuszek Gábor / blikk.hu

Dr. Erőss Gábor alpolgármester az alábbi beszédet mondta el az eseményen:

„Itt állunk a Nagy Fuvaros és a József utca sarkán. Itt lakom én is a József utcában, egy sarokra. Jártamban-keltemben valahogy mindig éreztem, hogy innen valami hiányzik. Üres volt persze az üzlethelyiség, most is az, de még valami hiányzott.

A kapocs a múlttal. Amit most ez az emléktábla létrehoz.

Köszönöm a kezdeményezőknek: dr. Kriston-Vízi József nyugalmazott múzeumi főtanácsosnak, és persze Gálvölgyi Judit műfordítónak, Rodolfo lányának!
És köszönjük Józsefvárosnak, minden csodák mesébe illő, kifogyhatatlan tárházának!
Gross Rezső… Gács Rezső… Rodolfo.
Mindegyik név külön-külön is történelem.

A kis Gross Rezső szegény zsidó családba született, itt, e házban, 110 évvel ezelőtt. Tizennégy éves korában inasnak is adták; a Holokauszt után lett belőle Gács. De Rodolfóként ismerte, ismeri mindenki. A legenda szerint egyszer a Duna-parton játszva észrevette, hogy sodor a víz valakit; beugrott és megmentett a Dunába fulladástól egy kínai gyöngyárust, aki hálából megtanította néhány egyszerű bűvész-trükkre a parti kavicsokkal. Amikor másnap bemutatót tartott frissen szerzett tudásából cimboráinak itt, a Mátyás téren, épp arra járt – ahogy az a mesékben is lenni szokott – egy elegáns és jó szemű úriember, Ódry Zuárd – Ódry Árpád, a híres színész bátyja. Ő vette szárnyai alá. A többi már tényleg történelem.

…Minden gyerek életében elérkezik az az időszak, amikor már nem űrhajós akar lenni, hanem valami komolyabb foglalkozást választ. Elhatározza, hogy bűvész lesz. Az én egyik fiamnál is volt ilyen időszak, meg is vettem a bűvészdobozt. Ami – ki másról – Rodolfóról van elnevezve. Amikor kibontottuk, meséltem neki arról, hogy Rodolfo nem holmi kitalált személy. Olyannyira nem, hogy gyerekkoromban, a 80-as években még személyesen is láthattam varázsolni. Máig emlékszem, ahogy elhangzott szájából a márkavédjegyévé vált mondat: „A kezemet figyeljétek, mert csalok!” A trükkjei is lenyűgöztek, de a fellépése, a szövege, karizmatikus személyisége legalább annyira.

Ám Rodolfo nem csak történelem, nem csak bűvészdoboz, hanem a jelenünknek is része. Az Önkormányzat a Józsefvárosi óvodákban fokozatosan bevezet egy új programot (az országban egyedüliként!), először a Gyerek-Virág óvodában, innen pár sarokra. A programot Rodolfó története inspirálja – nem csak a trükkjei és a bűvészet varázslatos világa, de élettörténete révén is. Józsefváros akkor is, mint ma, egy nagyon színes kerület: élnek itt frissen beköltözött középosztálybeliek, szegényebb munkások, évszázadok óta romák, és 1-2 évtizede nagyobb számban kínai és vietnámi családok – az ő gyermekeik mind megtalálhatóak az óvodában. Ez a „bűvészinas” – képzés az egyik legjobb komplex fejlesztő program: kézügyességet, verbális készségeket, feladat-tudatosságot egyaránt tanulhatnak a gyerekek. A programot az egyik legnevesebb bűvész, Kelle Botond mentorálja – ő tanítja be az óvónőket, olykor maga is tart foglakozást a gyerekeknek.

Rodolfo ihlette ezt is. S mi otthon vagyunk az ő bűvkörében. Ez Rodolfo legnagyobb trükkje: megszületett 110 éve, de ma is él."