Egy nyitottan konzervatív kedély története: Schöpflin György elhunyt

Nyitott, modern konzervatív karakter volt a nagyapja, ő maga is amolyan konzervatív liberális polgár volt, a nacionalizmus kutatója, mindenki szerint, aki ismerte, kedves ember, tudós és pályája utolsó szakaszában politikus az európai színtéren.

Amikor a rákosista egypárti diktatúra, 1950-re, felfalta az országot, sokan, akik a koalíciós időkben reménykedtek, kapcsolódni vágytak egy új Magyarországhoz, részt venni a felépítésében, távoztak, vagy, ha külföldön képviselték hazájukat, lemondtak pozíciójukat és maradtak emigránsként, immár saját haza nélkül. Így került Angliába ő is 11 évesen, Schöpflin Gyula író, diplomata gyerekeként.

A Nyugat emblematikus kritikusa volt a nagyapja, Schöpflin Aladár, aki, miközben szívvel-lélekkel a modernitás irodalmi és kulturális forradalma mellé állt, közvetíteni is próbált pályája során végig és egyre inkább, régiek és modernek között.

Édesapja baloldali volt, egy időben kommunista is, de Rákosi rendszerével, egyáltalán a létező szocializmussal nem vállalt semmiféle közösséget, a formálódó ellenzéket segítette, akárcsak a fia, aki mindig, tudósként, a nacionalizmus kutatójaként és újságíróként is kitüntetett figyelemmel fordult Európa és Magyarország felé. Ő is nyitott, konzervatív-liberális kedély volt, volt benne tartózkodás és szkepszis, mégis beszállt a magyar pártpolitikába másfél évtizedre, a Fidesz képviselője lett az Európai Parlamentben. Egy időben a CEU-n is tanított.

Színes és gazdag élettől búcsúzunk és egy jellegzetes karaktert, típust is gyászolunk benne. 

Nyugodjék békében.

Címlapkép: Philippe Buissin / Európai Parlament