A Greiner család magyarországi történelme előtt tisztelegtünk

2024. Augusztus 05. / 14:21


A Greiner család magyarországi történelme előtt tisztelegtünk

A közelmúltban jelentős pillanatnak lehettünk tanúi a Kozma utcai zsidó temetőben, ahol a Budapesti Zsidó Temetők Barátai Alapítvány által több parcella került már megtisztításra és ezáltal számos sírkő vált megközelíthetővé a temetői munkálatoknak köszönhetően. 

Az eseményen egy különleges mauzóleum felújítását ünnepelhették a jelenlévők. Az Ausztriában élő Nick Greiner hosszú ideig nem tudott zsidó örökségéről, ám amikor feltárták családja múltját, szívügyévé vált a családi sírbolt felújítása, ahol felmenői nyugszanak.

greiner-mester-tamás.jpg

Az eseményen részt vett Mester Tamás , a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke és Kunos Péter , a BZSH-Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) ügyvezető igazgatója is. Nick Greiner és Mester Tamás beszéde után a gyászimát Zucker Immánuel főkántor tolmácsolásában hallgathatták meg a résztvevők. A Budapesti Zsidó Temetők Barátai Alapítvány részéről Michael Perl mondott szívhez szóló beszédet, melyben kifejezte elismerését, és röviden ismertette a Greiner család történetét.

A Greiner család története Emmánuel (Manó) Greinerrel kezdődött, aki 1825-ben született a szlovákiai Turócszentmártonban, 1858-ban vette feleségül Holstein Teréziát, és három fiuk született. A család az 1880-as évek végén Budapestre költözött. Hugó, a középső fiú ügyvéd lett, később azonban ő is bekapcsolódott a családi vállalkozásba, őt pedig fia, Miklós is követte ezen az úton.

greiner-1.jpg

Manó és Teréz a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszanak. Lajta Béla építész 1909-ben egy lenyűgöző, a zsidó és a magyar népi stílust ötvöző mauzóleumot épített számukra.

A Greiner családra ezt követően viszontagságos évek vártak. Az első világháború utáni zűrzavar és a fehérterror időszaka arra kényszerítette Hugót és testvérét, hogy áttérjenek a katolikus hitre. Annak ellenére, hogy újjáindították vállalkozásukat, az 1940-es években újabb nehézségekkel kellett szembenézniük. Sándor, a legidősebb testvér 1942-ben halt meg, és a családi mauzóleumban temették el. Hugó szintén ebben az évben hunyt el. Nick (Miklós) 1951-ben Ausztráliába menekült, és Sydneyben sikeres faipari vállalkozást alapított.

A budapesti zsidó temető – a világ legnagyobb zsidó temetője – 77 hektáron terül el, és több mint 300 ezer temetkezést tart számon. Történészetileg is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az 1891-ben megnyitott sírkertben a város terjeszkedése miatt áthelyezett korábbi temetőkben eltemetett személyek földi maradványai is megtalálhatóak.

A Greiner-mauzóleum helyreállítása új fejezetet nyitott az Alapítvány életében. A szecessziós művész, Lajta Béla tervezte gyönyörű, fehér márványból készített sírhelyen természeti képeket formázó vésett motívumokat fedezhetünk fel, míg az emléktábla svéd fekete gránitból készült. A mauzóleumok atipikusak egy zsidó temetőben, de a nagyobb városok – Budapest, Bécs és Berlin – asszimilált közösségeiben mégis számos példát találunk. Ezek az építmények erősen szabályozott kereteknek kellett, hogy megfeleljenek. Míg a keresztény síremlékeken domborművekbe vésett angyalok voltak, hogy elkerüljék az emberi alakok vésését, ezen a síremléken gyászban, lehajtott fejjel álló madárfajtákat találunk. A szomorúfűz, amely a korszak sok zsidó sírkövén megtalálható, itt is szerepel, de inkább magyaros, népies stílusban.

greiner-2.jpg

A közelmúltban megtartott esemény nem csupán a Greiner család magyarországi történelme előtt tisztelgett, hanem kifejezte a közösség és az emlékezés szellemének erejét is, ami lehetővé teszi, hogy megidézzük a múltat, és méltó állapotban gondozzuk az itt maradt örökséget.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„Ábrahám élemedett korú, öreg ember lett..."
Történelem
Az auschwitzi sófár
2024. Október 01. / 11:28

Az auschwitzi sófár