Mai születésnapos: a 140 éves Ady Endre, a magyarrá vált zsidóság költő-prófétája

2017. November 22. / 16:42


Mai születésnapos: a 140 éves Ady Endre, a magyarrá vált zsidóság költő-prófétája

Ady Endre 1877 november 22-én született Érdmindszenten és Budapesten halt meg a történelmi Magyarország összeomlásának pillanataiban 1919-ben, az általa is várt forradalom gyors bukásának közelében. Nemsokára 100 éve már.



Véretek, ha idegen is százszor,
Mégis az enyém, az enyém,
Véres ajkakkal mézes asszonyaitok
S nyitott szívvel baráti, hű fiúk
Átöntötték belém.

Büszke kárhozók, eldobhattok százszor,
A lelkem százszor utánatok oson.
Örök bolygók, örök riasztgatók,
Idő kovászai, megyek én is veletek
Bélyegesen, csillagoson.

Ennél átéltebben erdélyi, református kisnemesi sarj, nagy magyar költő nem azonosult a „bélyegesek seregével”, a magyarországi zsidósággal. Úgy tett, ahogy írta: „kitárul afelé karom, kit magyarrá tett értelem, parancs, sors, szándék, alkalom”. Bármi, bármi is tette ezeket a bélyeges-csillagos tömegeket magyarrá, azért „véretek, ha idegen is százszor,/ Mégis az enyém, az enyém”.

Valóban, baráti ifjú szívek szeretete emelte ragyogó fiatal újságíróként Nagyváradon, ebben a hatalmas zsidó múltú városban, a váradi zsidó polgárságból jött élete legnagyobb szerelem, forradalmi eszméinek híveit is nem kis részben közülük toborozta, velük akarta felszántani újra a magyar ugart, mert ők érezték még vele úgy, frissen érkezett, tettrekész magyarokként, modern magyarokként, hogy „vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra, vagy itt ülünk a lelkünk tovább leigázva”.

Ők voltak a mecénásai a másik nagy zsidó múltú, zsidóként nemzetidegennek bélyegzett nagyvárosban, Budapesten is, ők voltak tetemes részben a rajongói is. Nem maradt hálátlan a baráti, hű fiúk és „mézes asszonyaitok” vérévé tették a zsidóságot. Gondoljunk bele, mit jelentett ez a vallomás, ez az önkéntes zsidóvá válás akkor, amikor a vers született. Mit jelentett beállni önként a bélyegesek seregébe?

Ady Endre új világot látott, félte és remélte és új népet álmodott hozzá. Vad násztáncot vélt megpillantani, amelyben a két népesség eggyé válik, zsidó és nem zsidó magyarokból gyúrt hűséges és fogékony közösséggé. Az, amit ő „korrobori”-nak hívott, megtörtént, mégis elmaradt, nem jött létre, mégis, bevégeztetett. A magyar zsidóság nem felszívódott a nemzetben, hanem kitagadták belőle és hatalmas tömegeiben elpusztult Ady Endre halála után.

Bibliás ember volt, a nagy magyar kálvinista kulturális tradíció talán legfontosabb figurája és minden alkalmi botlásával együtt is mélységesen filoszemita, szinte a zsidóság szerelmese. A legnagyobb és magyarságára legdacosabban büszke költőnknél senki nem beszélt szebben, nagyobb megértéssel és vonzalommal a zsidóságról, senki nem kívánta türelmetlenebbül magyarrá válásukat. A véretek, ha idegen is százszor, mégis az enyém, az enyém – írta. Szavai eltéphetetlenül tartoznak a magyar zsidóság történetéhez, annak is a legmegindítóbb részéhez.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek