Heti zsidó tanítás: gyermekeink megáldása

A híres kohanita áldás, az áldás, amelyet maga a Jóisten tanított nekünk, épp a mostani hetiszakaszban szerepel. Ezeket a szavakat használhatjuk fel péntek esténként gyermekeink megáldására, arra kérve a Jóistent, hogy áldja meg Őket, vigyázzon Rájuk és teremtsen Számukra békét.

És szóla az Úr Mózesnek: Szólj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Így áldjátok meg Izráel fiait…: Áldon meg az Úr és őrizzen meg. Világosítsa meg Neked az Úr az Ő arcát és legyen irgalmas Hozzád. Fordítsa feléd Tekintetét és adjon Neked békét-így áll a héten olvasandó Nászó, ez a híres kohanita áldás, a kohéneknek, Áron leszármazottainak feladata, hogy ezekkel a szavakkal megáldják Izrael népét mind a mai napig, jobbára ünnepi alkalmakon, de ezzel áldja meg az édesapa - van, ahol az édesanya is – a gyermekeit péntek este és az életük fordulópontjain, a bár és bátmicvákon, vagy akár a házasságkötésük napján. Előtte azt kérik Istentől, hogy tegye olyan a lánygyerekeket, mint Sárát, Rebekát, Ráhelt és Leát, Izrael ősanyáit, a fiúkat olyanná, mint Efrájimot és Menásét, akik József gyermekei voltak.

Feltűnő a nemzedékek eltolódása. Ha a lányoknak az ősanyák jutnak, akkor a fiúknak miért csak egy következő nemzedék, József fiai? Vannak, akik azt mondják, hogy a kohanita áldást záró sálom, béke miatt. Efrájim és Menáse volt az első testvérpár Izrael családból népéé érő házában, akik nem veszekedtek, akik jó testvérek voltak Káin és Ábel, Izsák és Izmáel, Jákob és Ézsau, József és testvérei után. Az ő színrelépésük zárja le, József megrendítő története, a megbocsátás és kibékülés története után, a családi viszályokat, csak ezek megoldása után lehet nagy néppé Jákob háza, csak ezután teljesülhet be az Ábrahámnak tett ígéretről, hogy annyian lesznek dédunokái, mint a csillagok az égen és a tenger fövenye. Mert amíg egymást nem tanulják meg szeretni, nem kezdhetik meg a küldetésüket a zsidók, hogy áldást hozzanak minden más nép számára, hogy a népek fénye legyenek, amely elvezet mindenkit az egyetlen Istenhez. Ezt a feladatot bízzuk lányainkra és fiainkra, amikor áldást, óvó figyelmet és békét kérünk számukra, legyen számukra béke és hozzanak mások számára békét. Ha eddig még nem mondták el, kezdjék el most, lapozzák fel Nászó hetiszakaszát a Bibliában és megtalálják az áldást Mózes IV. könyve 7. fejezetének a 24. versétől a 27. verséig tartó részében. Ha van két percünk rá, hogy így, magyarul elmondjuk – bármennyire is nagy – gyerekeinknek, meglátják, valóban majd megérkezik majd közénk a Szombat Királynője, mert a szombat lényege nagyon röviden mégiscsak az, hogy átirányítsa a figyelmünket a tárgyi világról, amelyet egy napra elengedünk, egymásra. Ebben segít az áldás, amelyet maga Isten tanított nekünk.

Jó szombatot kívánunk!