Egy chilei-zsidó művész, aki falfestményeken örökíti meg a Tórát

Mauricio Avayu, akinek munkáit a világ vezetői is elismerik, 40 festményből álló sorozatban festi meg a héber biblia szövegét.

Gyermekként Mauricio Avayu nem foglalkozhatott művészettel – apja úgy gondolta, hogy valami gyakorlatiasabbat kellene tanulnia, például matematikát vagy mérnöki tudományokat. Avayu a chilei Santiago konzervatív zsidó közösségében nőtt fel, a fővárosban, ahol az ország 18 000 zsidójának többsége él.

Mostanra azonban Avayu festményeit – amelyek közül sok zsidó témájú – világszerte kiállították már galériákban, a világ vezetőinek falát díszítik, és Ferenc pápának is bemutatták.

Mauricio Avayu 40, a Tóra kulcsfontosságú pillanatait ábrázoló falfestményének egyike a tajpeji Jeffrey D. Schwartz & Na Tang Jewish Taiwan Cultural Association központban látható. (Kép: jta.org)

Ma eddigi legambiciózusabb projektjén dolgozik: 40 nagyméretű falfestményen örökíti meg a Tóra kulcsmomentumait.

– A negyven egy szent szám a judaizmusban – mondta Avayu a Jewish Telegraphic Agencynek. – Negyven év a sivatagban, 40 nap és éjszaka a Tóra befogadására.

Már elkészült azzal a nyolc falfestménnyel, amelyek a Genezis, a Tóra első könyvének ábrázolását tartalmazzák. A két méter magas falfestményeket 2021-ben szállították Tajpejbe, ahol a Jeffrey D. Schwartz & Na Tang Zsidó Tajvani Kulturális Egyesületben lesznek állandóan kiállítva.

Az 55 éves Avayu elmondta, hogy a Tóra egyes könyveinek elkészítése körülbelül két-két évig tart. Így négy könyvvel a vége előtt a projekt 8-10 év múlva fejeződik be. Már most van vevői érdeklődés a teljes sorozatra.

A chilei zsidók többsége a masorti mozgalomhoz tartoznak, de Avayu nem mindig tudott ennyit a judaizmusról, nemhogy a Tóráról. Néhány évvel ezelőtt művészi kihívásra vágyott, és az ismeretek hiánya izgatta.

Avayu minden művét önarcképnek nevezi. (Kép: jta.org)

– Amikor most festek, mindig kipával festek – mondta. – De bár olyan családból származom, ahol mindenki zsidó, én nem vallásos családból jöttem.

Ahelyett, hogy megrémítette volna a szöveg terjedelme, Avayu azt mondta, hogy a sok „rejtett üzenet” és az egyes szakaszokhoz elérhető kommentárok sokfélesége csak még inkább vonzotta.

Amikor pedig megnézte a múltbeli festőmesterek bibliai jelenetek ábrázolásait, megdöbbentette a pontatlanság. Michelangelo híres festményén például, amit a Sixtus-kápolnában tekinthetünk meg, úgy festette meg Istent, mint aki az ujja érintésével életet ad Ádámnak. A Teremtés könyvének verse azonban azt mondja, hogy Isten az embert a leheletével teremtette.

A pontosabb munkára ösztönözve Avayu egy rabbi tanácsát is kikért, miközben intenzíven tanulmányozni kezdte a Tórát. A kabbala is vonzotta, és körülbelül négy évig tanult egy chilei kabbalai központban.

– Amikor azt hisszük, hogy megértünk valamit a Tóra egy bizonyos szakaszáról, az csak azon a szinten van – magyarázta Avayu. – De aztán hirtelen, egy másik időpontban képesek vagyunk megérteni ugyanazt a passzust, de egy teljesen más szinten.

Ennek illusztrálására Mózes példáját hozta fel a Sínai-hegyen. A 2Mózes 3:5-ben Isten azt mondja Mózesnek, hogy vegye le a cipőjét, mert „a hely, amelyen állsz, szent föld”.

Eredetileg Avayu úgy értelmezte a szöveget, hogy a cipő levétele azt jelképezi, hogy az ember elhagyja eddigi útját, hogy Isten útját kövesse. De további tanulmányozás után úgy vélte, hogy a cipő levétele azt jelképezi, hogy Mózes elhagyja a fizikai testét, amire azért volt szükség, mert a Tóra szerint Mózes 40 napon és éjszakán át böjtölt. Avayu értelmezésében tehát Mózes mezítláb van, és az ég felé mutat.

Mielőtt nekilátna egy új mű megfestésének, Avayu nemcsak a rabbijával konzultál, hanem több bibliai kommentárt is elolvas, olyan tudósoktól, mint Rashi és Maimonidész, és kiválasztja azt, amelyik a legmélyebb rezonanciával bír.

Amikor például megfestette az Édenkert fáját, tudatosan nem azt tette, amit sok más híres művész tett: a „tiltott gyümölcsöt” almaként ábrázolta. Egyes kommentátorok szerint a gyümölcs egy etrog, mások szerint szőlő; Avayu inkább azt az értelmezést részesíti előnyben, hogy füge volt.

– Nem csak egy igazság van – mondta. – Rengeteg igaz értelmezés létezik.

Amikor Gabriel Goldstein, a Yeshiva University Museum vezető kurátora először látta Avayu művészetét, Archie Rand munkásságára emlékeztette – egy brooklyni zsidó művészre, aki szintén bibliai falfestményeket festett zsinagógákban szerte az Egyesült Államokban. Goldstein Avayu művét is a Bibliát „kimerítő sorozatokat” festő művészek történelmi hagyományába helyezi.

– Évszázadok óta készítenek illusztrációkat a bibliai szövegekhez – mondta Goldstein a JTA-nak. – Mind a nagyon korai illuminációs korszakoktól kezdve a sokkal későbbi... 19. és 20. századig.

Arra a kérdésre, hogy chilei származása befolyásolta-e a művészetét, Avayu azt mondta, hogy egy olyan kis országból, mint Chile, zsidó témákat festő zsidó művészként nehezebbé tette a karrierjét, mivel szülőhazájában nincs nagy piaca a műveinek. Goldstein azonban talált olyan aspektusokat Avayu művészetében, amelyekről úgy véli, hogy a származási országa hatással van rá.

–  A múzeumban gyakran dolgoztunk latin-amerikai művészekkel, és a gyűjteményünkben is szerepelnek – mondta Goldstein. – Úgy gondolom, hogy ez egy vibráló közösség, pezsgő művészeti és kulturális élettel. A [latin-amerikai-zsidó művészetben] van egy olyan ízesítés, amely a helyi kultúrából származik... valamint a hagyományos zsidó kultúrából. És azt hiszem, ez látszik a munkáin – van egyfajta élénkség, paletta és túláradás, ami talán gyakrabban, de nem kizárólag a latin-amerikai művészetben található meg.

Körülbelül 2012 óta Avayu több mint 120 festményt készített, és még legalább 30 van készülőben. Nem minden művészete a Tórával kapcsolatos: festett ketubákat, zsidó házassági bizonyítványokat is, és készített fantasztikus értelmezéseket mitológiai lényekről, például a görög Pegazusról. Tomas Munzer chilei üzletember nemrégiben Avayu egyik művét Argentína szentszéki nagykövetének adta, aki átadta azt a pápának.

Avayu egyik Tóra-festményét Ferenc pápának ajándékozta. (Kép: jta.org)

Avayunak nincs kedvenc festménye – mindegyiket a „fiának” nevezi, és leírta, milyen fájdalmat érez, amikor meg kell válnia valamelyik gyermekétől. Most azonban Avayu egy másfajta „gyermeket” hoz létre, mivel Floridában nyitott egy stúdiót, ahol most már feltörekvő festőket tanít. Az Aventurában található Mauricio Avayu Galériában és Képzőművészeti Akadémián az óráin a Tóra és a Kabbala leckéit veszi át. Tanítványai  – akik többnyire az Egyesült Államokból, de Oroszországból, Argentínából és Chiléből is érkeznek - pedig nem bánják a judaizmus és a képzőművészet keveredését, hiszen szinte mindegyikük zsidó.

– Függetlenül attól, hogy mindennapos célom, hogy jobb művész legyek, hogy minél tökéletesebb legyek, soha nem vagyok elégedett egy festménnyel. Mindig megpróbálom kitalálni, hogyan tudnám legközelebb egy kicsit jobbá tenni. Ugyanez történik mindig a kabbala tanulmányozásával is, amikor megtanulsz valamit egy kapcsolódó témában, és idővel rájössz, hogy ugyanannak a témának egy mélyebb szintjét tanultad meg  – mondta.

A jta.org cikkét fordította: Zucker-Kertész Lilla