Ismét dr. Schiffer János lett a NÜB elnöke

2021. Október 12. / 13:08


Ismét dr. Schiffer János lett a NÜB elnöke

Szerző: Kácsor Zsolt

Újra dr. Schiffer Jánost választották az egyesület elnökévé a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) tegnapi tisztújító közgyűlésén a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Az ülésen megvitatták azt is: indokolt-e a mauthauseni magyar emlékművön lévő, Kádár-kori országcímer lecserélése a mostani országcímerre? Ez azért került az ülés elé, mert az osztrák belügyminisztérium a NÜB állásfoglalását kérte ki a magyar külügy által kezdeményezett ügyben.


– Az elmúlt időszakot, mint az országban és a világban mindenütt, a koronavírus-járvány határozta meg, a járvány  miatt le kellett mondani a koncentrációs táborok 75. évfordulójának megemlékezésére szervezett eseményeket, így a hagyományos sátoraljaújhelyi és mauthauseni rendezvényt is, valamint az ezévi utakat. Holott a kovid előtt hét egykori légerbe látogattunk el, szerveztünk zarándokutakat, továbbá Magyarországon három helyen tartottunk emlékezést – mondta elnöki beszámolójában dr. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) vezetője.

Kitért arra is: egy időre az irodai tevékenységet is fel kellett függeszteni, de a munkát nem hagyták abba, hiszen idén több mint 450 fő részére adtak ki valamilyen igazolást a különböző támogatások igényelhetőségéhez (Claims Conference negyedéves kárpótlás, német nyugdíj, az elveszett gyermekkorért kárpótlás stb), továbbá több mint 300 hadigondozott kérelem benyújtásához adtak segítséget.

Az elnök elmondta: Nádudvari Zoltán kezdeményezésére és aktív tevékenységével a NÜB megszervezte a volt árvaházi lakók találkozóját, és az összegyűjtött visszaemlékezésekből, interjúkból az egyesület megjelentette A vészkorszak árvái – A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete című, történeti forrásértékkel bíró, s a holokauszt magyar emlékezetkultúrája szempontjából is jelentős interjúkötetet. 

Dr. Schiffer János megemlítette: tervezés alatt van az az emlékjel, mely az 1944-ben Horthyligeten működő deportáló tábor áldozatainak kíván emléket állítani, hiszen az ide deportált újságírókat, jogászokat Auschwitzba hurcolták és meggyilkolták. A Horthyliget nevű internálótábor 1944 márciusától 1944 szeptember elejéig működött a Csepel szigeten, a Weiss Művek egyik lebombázott gyártelepén, a mai Szigethalom település területén.  A pesti Boráros térre tervezett emlékjel elkészítésére Varga Tamás szobrászművész kapott felkérést.

sch3.jpgA közgyűlés szavaz

A közgyűlés elfogadta az eddigi vezetés beszámolóját, s azzal együtt az egyesület idei költségvetését is. Mivel az eddigi vezetőség mandátuma lejárt, a közgyűlésen új elnökséget is választottak. A résztvevők egyhangúan – egy érvénytelen szavazattal – ismét dr. Schiffer Jánost választották a NÜB elnökévé, akinek a munkáját alelnökként Juhász Béláné és Pozsgai Ferenc segíti. 

Az ülésen téma volt, hogy a NÜB-nek költöznie kell az V. kerületi Tüköry utcában lévő székházból, mert az épületet a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) el kívánja adni. Dr. Schiffer János elmondta: több helyszín is szóba került, a mostani állás szerint az egyesület valószínűleg a Bajza utca 26. szám alá teszi át székhelyét.

eml.jpgA Kádár-kori címer az alap keskenyebbik oldalán látható. Forrás: Köztérkép.hu

Az összejövetel egyik érdekes mozzanata az volt, hogy dr. Schiffer János kifejtette: az osztrák belügyminisztérium a NÜB hozzájáráulását kérte ki annak eldöntésére, hogy megvalósulhasson-e az egykori mauthauseni koncentrációs tábor területén lévő magyar emlékmű címercseréje. Mint elhangzott: a Makrisz Agamemnon által készített emlékművön Magyarország korábbi, a Kádár-korszakban használt címere látható, és a magyar külügyminisztérium azt szeretné elérni, hogy ezt a címert cseréljék le Magyarország mostani címerére. 

A kérdés élénk vitát keltett. Egy hozzászóló azt javasolta: mielőtt a NÜB döntést hozna az ügyben, ki kellene kérni műemlékvédelmi szakemberek és képzőművészek szakvéleményét, hiszen egy műalkotásról van szó. Volt, aki azt mondta: inkább azt kell megvárni, míg az Orosz Föderáció is kicseréli az emlékműveken lévő vörös csillagokat a kétfejű cári sasra.

Dr. Schiffer János azon az állásponton volt: érthető, hogy a jelenlegi kor meg akarja határozni, hogy miképpen viszonyul a történelmi múlt kritikus pontjaihoz. Hiszen egy kurzus az ilyen aktusokkal voltaképpen a saját emlékezetkultúráját határozza meg. Végül az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést, és a résztvevők nagy többséggel úgy foglaltak állást, hogy ki kell kérni a műemlékvédelmi és képzőművész szakértők véleményét.

A NÜB FŐBB FELADATAI

– képviseli a nácizmus által vallási, etnikai és politikai okokból üldözötteket mind a hazai, mind a külföldi állami szervek, szervezetek előtt; 
– képviseli a több ezer túlélőt, akik magyar, német vagy izraeli kárpótlást-nyugdíjat kap;
– következetesen fellép az őket és hozzátartozóikat jogosan megillető erkölcsi elismerésért és anyagi kártalanításért a vonatkozó jogszabályok szerint; 
– ápolja és őrzi a fasizmus áldozatainak emlékezetét a jövő nemzedékek számára is, együttműködve az érintett magyar és nemzetközi szervezetekkel; 
– segíti a társadalom demokratikus, antifasiszta tudatának fejlesztését, küzd az antiszemita, rasszista, idegengyűlölő indulatok leküzdéséért, egy egészséges nemzeti közszellem kialakításáért;
– az egyesület alaptfeladata a negyedéves kárpótlások intézése, gettóigazolások kiadása, dokumentumok hitelesítése,  a holokauszttúlélők részére az ún. Életben Léti Igazolásokat kiadása, s egyéb ügyintézésekben való segítségnyújtás.    

(Címlapkép: Dr. Schiffer János az elnöki beszámolóját tartja. Fotók: KZS)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Átadtuk a budapesti iskolások ajándékát a Beeri Kibucnak
Zsidó világ
Binjomin rabbi: Mózes felelősségteljes vezető