Egy srác a mozi mellől

Forrás: HírCity

Hámori András Pápáról elszármazott, ma Budapesten élő szerző, aki hajdanán az „Igaz Szó” nevezetű valamint a „Polgári Védelem” című lap munkatársaként és a Budapesti Honvéd sajtósaként is dolgozott, az idei Könyvhétre adta közre „Egy srác a mozi mellől” című családregényét.

Igazi kordokumentációnak is lehet nevezni Hámori András családregényét. A mű Ajánlásában a kötet szerkesztője és fényképezője, Kerecsényi Zoltán a pápai Honvéd Bajtársi Klub titkára a következőként fogalmaz: „…e lapokon megelevenedő visszaemlékezések, személyes élmények a mai Pápa lakóihoz, köztük a legfogékonyabbakhoz, a fiatalokhoz szólnak elsősorban. Az ifjúsághoz, amelynek ha módja van országa történelmének legfontosabb fejezeteivel megismerkedni, legyen „köze” szűkebb környezetéhez is. Mégpedig a leghitelesebb forrásból. Az adott kort megélt ember személyes élményein keresztül, számítva arra, hogy a gyorsan tűnő jelen épp így válik majdan a múlt forrásává.”

Hámori Andrásnak az otthon melege, a gyermekkor, a barátok, az iskolák tanárostul és osztálytársastul, orvosostul, fűszerestül, jegyszedő nénistül és középcsatárostul, vagyis Pápa városa mindenestül beleégtek a lelkébe. A pápai mozi mellől, a szülői házból indulva – a mű lapjain keresztül - lehetünk tanúi 1953 és 1956 valamint a ’60-as évek Pápájának, az adott kor hangulatának, megelevenednek olyan már-már nem létező helyek, mint például az egykori városi „Jókai Mozgó”, a híres-nevezetes „Hódoska-fogadó”, a ma már csak romosan „ékeskedő” zsinagóga és az „Esterházy-strandfürdő”.

Hámori András „Egy srác a mozi mellől” című kötetét az emlékeken alapuló sztorik hajtják át. Azonban Hámori gyakran szereti vegyíteni a valóságot a fantázia birodalmával, megfűszerezve néhány csipetnyi ötlettel. Ennek ékes bizonyítékai a korábbi években napvilágot látott művei: a „Terror kufárjai”, a „Gyűlölet vasfoga” illetve a „Képtelen történet” címet viselők.

Az első két regény főhőse egy fiatal magyar fotóriporter, aki előbb Afganisztánban, utóbb pedig a Közel-Keleten - zömmel Jeruzsálemben - botlik bele a terroristák és a „népboldogítók” világába. A főhős egy fiatal riporter, Rónay Szabolcs, akinek lebilincselően izgalmas kalandjait nyomon követve avatja be a szerző az olvasót a terrorszervezetek szupertitkos világába.

A „Képtelen történet” alapját egy nagynéni örökségéből előkerült festmény hátára ragasztott fénykép adja, rajta nevekkel: egy pápai zsidó orvoséval, feleségével és kisfiával.
Az egész kisregény végül is nem más, mint nyomozás: hogy került elő a festmény, hátán a fényképpel, a nagynénihez, mi lett az orvos-család sorsa, különös tekintettel arra, hogy a kisfiút hivatalosan eltemették, de valójában más gyerek nyugszik a sírkőre vésett név alatt. Az író fantáziája azután váratlan, az irracionalitás határán mozgó fordulatokkal próbálja kinyomozni a történet szokatlan szálait. Egészen az utolsóig, amikor kiderül, hogy az évtizedek során álnéven felnőtt, megöregedett, zsidó férfi, - aki eddig mit sem tudott az eredetéről -, szerzetes egy kolostorban.

Élete folyamán Hámori András feleségével, Zsuzsa asszonnyal, nyakukba vették a világot; bebarangolták Indiát, a Távol-Keletet, Hawaii-t, a Bahamákat, Brazíliát. Olyan helyekre is eljutottak, ahová egy társasutazással képtelenség; igazodtak az adott ország ritmusához, de igazán mindig csak a Kárpát-medencében érezték magukat otthon. Rengeteg élmény, tapasztalat inspirálta – és inspirálja – a tollforgatót arra, hogy ezeket megörökítse a jelen és a jövő emberei számára. Mindenkinek jó szívvel ajánlhatók munkái!