A zalaegerszegi és a marosvásárhelyi zsidó hitközség megállapodása

Arany Horváth Zsuzsa / Forrás: Zalai Hírlap

Tombi Lajos zalai megyeszékhelyi alpolgármester vezetésével egyelőre néhány fős delegáció utazott Erdély szívébe a Zalaegerszegi Zsidó Hitközségből. Céljuk az ottani hitközséggel való ismerkedés volt, melyet együttműködési megállapodással pecsételtek meg.

A folytatásra ősszel kerül sor, októberben újra meglátogatjuk az ottani gyülekezet tagjait, akikről elmondhatom, jó szívvel fogadták a kapcsolatfelvételt - mondta lapunknak a delegáció tagja, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elöljárója, Preisz József, akit órásmesterként ismer a zalai közvélemény.

Azt mondhatom, a majd két évtizedes múltra visszatekintő, s más területen már gyümölcsöző egerszegi-marosvásárhelyi testvérvárosi kapcsolat új színnel és fontos elemmel gazdagodott - szögezte le Tombi Lajos alpolgármester, aki saját keretéből áldozott arra, hogy a két városban élő izraelita felekezetek megismerhessék egymás életét.

A két város civil szervezeteinek, a kulturális együtteseinek, s más felekezeteinek együttműködését egyformán támogatandónak tartom. Vendéglátónkkal, ottani kollégámmal, Csegzi Sándor alpolgármester úrral, aki egyébként Zalaegerszegért díjas, szorgalmazzuk a lehető legszélesebb alapon álló együttműködést.

Egy kis történelem: a Maros mentén a XVII. században telepedtek le a zsidó családok, a következő században a gyulafehérvári után a legnépesebb zsidó közösségnek tudhatták magukat. Ma az erdélyi városban mintegy 200, köztiszteletben álló, természetesen magyar ajkú zsidó vallású ember él. Korábban sokkal többen voltak, a XX. század közepén majd 6000 fő vallotta magát e felekezethez tartozónak. 1944. május-júniusában 7700 zsidót deportáltak Marosvásárhelyről és a környékről, közülük 5900 soha nem tért haza. A túlélők közül sokan menekültek a II. világháború után megalakult Izraelbe, így 2006-ban 210 zsidót regisztráltak a felmérések.

A szóban forgó, augusztus 10-11-én lezajlott látogatás során a zalai vendégek jártak az 1898-ban a Gartner Jakab bécsi építész tervei alapján épült marosvásárhelyi zsinagógában, melyet éppen most újítanak fel, tataroznak kívülről. Itt a nyolcvanas éveiben járó Ausch Sándor, a marosvásárhelyi hitközség elnöke tájékoztatta a látogatókat az épületről, a közösség mindennapjairól, s arról, milyen jó kapcsolatot ápolnak a város önkormányzatával. Marosvásárhelyen 2003-ban avatták Izsák Márton szobrászművész köztéri holokauszt emlékművét. A művész maga is megjárta a munkaszolgálatot.

A zalai és a marosvásárhelyi hitközség együttműködési megállapodási okmányának tartalma szerint a felek a jövőben a zsidó identitás őrzését tekintik egyik fő feladatuknak, s ezt kiállítások, zenei rendezvények, utazások, oktatási események révén kívánják elérni, mindehhez közös pályázatok révén teremtik meg az anyagiakat. A zalaiak természetesen meghívták újdonsült barátaikat Zalába, a cserelátogatás részleteit később pontosítják.

Abban a szerencsében volt részünk, hogy átutazóban Nagyváradon is megállhattunk, s ott is találkozhattunk a helybéli hitközség vezetőivel - folytatta az élménybeszámolót Preisz József.

Ott két gyönyörű zsinagóga is áll, igaz, ahogy elmondták, a II. világháború előtt több mint 20 imahely működött a mai határ menti magyar városban, s szolgálta az akkor 36 ezer főre tehető zsidó közösséget.