A Negevből a Holdra: izraeli kutatók növénytermesztési kísérlete az űrben

Tu BiSvát a fák újéve a zsidó hagyományban, amely  mindig is az élet és a természet megújulásának ünnepe volt. De mi lenne, ha a jövőben nemcsak a Földön, hanem más égitesteken is fák növekednének? Izrael kutatói és innovátorai már most azon dolgoznak, hogy a fák gyökeret ereszthessenek a Földtől távoli helyeken is.

Az izraeli űrtechnológia élen jár a mezőgazdasági innovációk terén. Az ország tudósai különböző kísérleteket végeznek annak érdekében, hogy növények, köztük fák is megéljenek a Holdon vagy akár a Marson. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy fa képes legyen túlélni és növekedni egy olyan környezetben, ahol nincs természetes talaj, kevés a víz, és szélsőséges hőmérséklet-ingadozások vannak. 

Az izraeli tudósok arra készülnek, hogy különféle magokat növényekké neveljenek a Holdon, ezzel próbálva megvalósítani a legambiciózusabb kísérletet az extraplanetáris mezőgazdaság terén. A Ben Gurion Egyetem Sde Boker-i kampuszán található Jacob Blaustein Sivatagi Kutatóintézet azt vizsgálja, hogyan lehet élelmet termelni az ilyen száraz területeken a Földön – és kísérletképp a világűrben. Az intézet kutatásai a Negev-sivatagban folynak, ahol a mezőgazdaság nehézségei ellenére a környéken már sikerült virágzó területeket létrehozni.

A Ben Gurion Egyetem tudósai (balról jobbra) Dr. Tarin Paz-Kagan, Prof. Aaron Fait és Prof. Simon Barak a laboratóriumukban (a Ben Gurion Egyetem jóvoltából).

A Jacob Blaustein Sivatagi Kutatóintézet a Ben Gurion Egyetem Sde Boker-i kampuszán vizsgálja, hogyan lehet ételt termelni a Föld ezen száraz vidékeken, most először pedig a világűrben végzendő kísérletekre készül. Az asztronauták az ISS-en növényeket termesztenek. Az űrbeli mezőgazdaság csúcspontját eddig a kínai gyapotmag jelentette, amely 2019-ben kihajtott a Holdon.

A Ben Gurion kutatói ausztrál és dél-afrikai egyetemekkel együtt dolgoznak azon, hogy előkészítsenek egy 2 kilogrammos mini-üvegházat, amely különféle magvakat és növényeket tartalmaz, és 2025-ben indul majd a Holdra. A Beresheet 2, az izraeli SpaceIL második próbálkozása lesz, hogy ember nélküli űrszondát juttasson a Holdra. Az első Beresheet űrszonda 2019 áprilisi leszállási kísérlete során lezuhant a Hold felszínére, és ezzel szertefoszlottak azoknak a mérnököknek a reményei, akik éveken át dolgoztak a projekten.

A Beresheet utolsó felvétele, amelyet a leszállásról küldött, mielőtt lezuhant a Hold felszínére, 2019. április 11. (YouTube képernyőkép)

A Beresheet 2-höz készülő mini-üvegház hermetikusan zárt lesz, megőrzi a Föld légkörét, de a Hold mikrogravitációs környezetének lesz kitéve, amely nem létezik az ISS-en.

„A Holdbázisok vagy a Mars-kolóniák valósággá válhatnak, és azt kutatjuk, vajon lehet-e ott növényeket termeszteni” – mondta Simon Barak professzor, a Blaustein Intézet munkatársa a The Times of Israel-nek, hozzátéve, hogy a hermetikusan zárt kamrák Földről való küldése valószínűleg megoldást jelenthet. „A növények fontosak lennének az élelem, az oxigén, az orvosság, a CO₂ eltávolítása a levegőből és az általános jólét szempontjából is, mivel ismert, hogy a növények jelenléte körülöttünk javítja a közérzetet.”

A kamra, amelyet ő és kollégái, Aaron Fait professzor, Tarin Paz-Kagan doktor nemzetközi együttműködések keretében készítenek, automatikusan locsolja, fűti és fényképezi a magvakat és növényeket, valamint elegendő légköri gázt tartalmaz a kísérlet idejére.

Automatikusan működésbe lép, amint a Beresheet 2 leszáll, de csak 72 órás akkumulátor-élettartama lesz, ezért gyorsan növő fajokat választanak ki a „feltámadó növények” családjából, hogy a kísérleteket minél előbb befejezzék. Egy másik kihívás a szilárdság. „Túl kell élnie egy négy és fél hónapos utat a Holdra, szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal” – mondta Barak.

Azt is hozzátette, hogy a projekt erős állampolgári tudományos összetevővel rendelkezik, mivel Izraelben és azon kívül, például középiskolás diákok, arra ösztönzik az embereket, hogy ugyanazokat a magokat és növényeket neveljék, amelyeket a Holdra küldenek. Ezek kontrollkísérletek lesznek, amelyek összehasonlíthatók a holdbeli kísérletekkel.

Barak úgy véli, hogy a kísérlet fontos szerepet játszhat az emberiség Földön kívüli terjeszkedéséről folyó vitában.

„Az emberek azt kérdezik tőlem, miért költünk pénzt az űrre, ha vannak problémák, amelyeket itt a Földön kell megoldanunk” – jegyezte meg. „Én azt válaszolom, hogy a Föld véges, az erőforrásai végesek, és ha törődünk a jövővel, szükségünk lehet arra, hogy elhagyjuk a bolygót és elérjük a csillagokat.”

Az űrben növekvő fák nemcsak tudományos szempontból izgalmasak, hanem hosszú távon a bolygóközi emberi élet kulcsa is lehetnek. A fák oxigént termelnek, árnyékot adnak, és hozzájárulhatnak egy ökológiailag fenntartható rendszer kialakításához más bolygókon. Ha Izrael és más országok sikerrel járnak, a jövőben elképzelhető, hogy Tu BiSvátot nemcsak a Földön, hanem a Holdon vagy a Marson is ünnepelhetjük.

A faültetés mindig is fontos része volt a zsidó kultúrának és Izrael történetének. A KKL-JNF (Keren Kayemeth LeIsrael – Zsidó Nemzeti Alap) több mint 240 millió fát ültetett Izraelben az elmúlt évszázadban. Most talán a következő kihívás az lesz, hogy fák gyökerezzenek az űrben is.

Tu BiSvát üzenete így új értelmet nyer: az élet mindig utat tör magának, még a világűr végtelen sivatagában is. Ki tudja? Lehet, hogy néhány évtized múlva izraeli tudósok segítségével már valódi fák árnyékában ünnepelhetjük a zsidó faújévet egy másik bolygón.

Forrás: Times of Israel

Zucker-Kertész Lilla