10. Vájákhél 35–38,20

Mózes második könyve
héber és angol nyelven itt olvasható

Ex 35,1 És egybegyűjtötte Mózes Izráel fiainak egész gyülekezetét és szólt hozzájuk: Ezek a szavak, amelyeket meghagyott az Örökkévaló, hogy teljesítsétek.

Ex 35,2 Hat napon át legyen munkának végzése és a hetedik napon legyen néktek szent nap, a nyugalom szombatja az Örökkévaló tiszteletére; aki ezen a napon munkát végez, ölessék meg.

Ex 35,3 Ne gyujtsatok tüzet a ti lakóhelyeiteken sehol szombatnak napján.

Ex 35,4 És szólott Mózes Izráel fiainak egész gyülekezetéhez következőképpen: Ez a dolog, amit megparancsolt az Örökkévaló, mondván:

Ex 35,5 Vegyetek a magatokéból áldozatadományt az Örökkévalónak, mindenki, akinek szíve áldozatkész, hozza el azt az Örökkévaló ajándékául, aranyat, ezüstöt és rezet,

Ex 35,6 és a kékbíbort és pirosbíbort és karmazsint és bisszust és kecskebőrt,

Ex 35,7 és pirosra festett kosbőröket és táhásbőrt és sittimfát,

Ex 35,8 és olajat világításra és illatszereket a kenet olajához és a füstölő fűszerekhez,

Ex 35,9 és sóham-köveket és foglalni való köveket az éfód és a melldísz számára.

Ex 35,10 És mindenki, aki bölcsszívű köztetek, jöjjön el és készítse el mindazt, amit az Örökkévaló elrendelt.

Ex 35,11 A hajlékot, annak sátrát és borítóját, kapcsait, deszkáit, reteszeit, oszlopait és talapzatait.

Ex 35,12 A szent ládát és rudait, a födelet és a takarófüggönyt. 

Ex 35,13 Az asztalt és rúdjait és összes felszereléseit és a színkenyeret.

Ex 35,14 És a világító menórát, edényeit és mécseseit és a világító olajat.

Ex 35,15 És a füstölőszer oltárát és rúdjait és a kenet olaját és a füstölőszereket és a bejárat függönyét a hajlék kapujához.

Ex 35,16 Az égőáldozati oltárt és annak rézrostélyzatát, rúdjait és összes felszereléseit, a medencét és alapzatát.

Ex 35,17 Az udvar vászonfalait, oszlopait, talapzatait és az udvar kapujának takaróját.

Ex 35,18 A hajlék szögeit és az udvar szögeit és köteleiket.

Ex 35,19 A szolgálati ruhákat, szolgálatvégzésre a szentélyben, a szent ruhákat Áronnak a papnak és fiai ruháit papi szolgálatra.

Ex 35,20 És Izráel egész gyülekezete elvonult Mózes színe elől.

Ex 35,21 És jöttek mindazok, akiket erre indított a szívük és akiket áldozatkészségre bírt lelkük, elhozták a Örökkévaló ajándékát a találkozás sátrának munkájára és minden szolgálatának céljára és a szent ruhákra.

Ex 35,22 És eljöttek a férfiak és nők egymásután, minden áldozatrakész szívű ember, elhoztak ékszercsattot, gyűrűt és pecsétgyűrűt és öveket, mindenféle aranytárgyat; és minden férfi azt, amit felajánlott, mint aranyajándékot az Örökkévalónak.

Ex 35,23 És minden férfi, akinek birtokában volt kékbíbor, pirosbíbor és karmazsin és bisszus és kecskebőr és pirosra festett kosbőr és táhásbőr, mind elhozta.

Ex 35,24 Aki ezüst- és rézadományt ajánlott fel, azt hozta el az Örökkévaló ajándékául és mindenki, akinek birtokában volt sittimfa a szolgálat minden munkájának céljára, azt hozta.

Ex 35,25 És minden bölcsszívű asszony font a kezeivel és elhozta a fonottat, a kékbíbort és a pirosbíbort, a karmazsint és a bisszust.

Ex 35,26 És minden nő, akit szíve késztetett bölcsességgel, megfonta a kecskeszőrt.

Ex 35,27 És a fejedelmek elhozták a ónix-köveket és a foglalatba való köveket az éfód és a melldísz számára.

Ex 35,28 És az illatszert és az olajat világításra és a kenetolaj céljára és a füstölő szerekhez.

Ex 35,29 Minden férfi és nő, akiket a szívük buzdított, hogy hozzanak valamit az egész mű számára, amelynek elkészítését Isten megparancsolta Mózes által, azt elhozták Izráel gyermekei ajándékul az Örökkévalónak.

Ex 35,30 És szólott Mózes Izráel fiaihoz: Lássátok, az Örökkévaló elhívta nevén Becalélt, Úri fiát, Húr unokáját Jehuda törzséből.

Ex 35,31 És etöltötte őt isteni szellemmel, bölcsességgel, értelemmel és tudással minden munkára,

Ex 35,32 hogy terveljen terveket és alkosson aranyban, ezüstben és rézben,

Ex 35,33 és foglalásra való kövek metszésében és fametszésben, hogy alkosson minden tervező munkában.

Ex 35,34 És szívébe adta, hogy másokat is tanítson, ő és Oholiáb, Ahiszámák fia Dán törzséből.

Ex 35,35 Eltöltötte őket szívbéli bölcsességgel, hogy elkészítsék mindenféle munkáját a kőfaragásnak, a szövőnek és a hímzőnek kék- és pirosbíborban, karmazsinban és bisszusban és a takácsnak, mindenféle munka mesterének és tervezőjének művében.

Ex 36.Ex 36,1 És munkába fogott Becalél és Oholiáb és minden bölcsszívű férfiú, akikbe az Örökkévaló bölcsességet és hozzáértést adott, hogy legyen tudásuk elkészíteni a szent szolgálat minden művét teljesen úgy, ahogy az Örökkévaló megparancsolta.

Ex 36,2 És Mózes szólította Becálélt és Oholiábot és mind a bölcs férfiút, akinek szívébe az Örökkévaló bölcsességet adott, mindazokat, akiket szívük buzdított, hogy közeledjenek a munkához, hogy elvégezzék azt.

Ex 36,3 És átvették Mózestől mind a felajánlott adományt, amelyet elhoztak Izráel gyermekei a szent szolgálat művére, hogy elkészítsék azt és még hoztak eléje minden reggel adományokat.

Ex 36,4 És jöttek a bölcsek mind, akik végezték a szentély munkáját, mindegyik a maga munkájától, amelyet végzett,

Ex 36,5 és szólottak Mózeshez, mondván: Sokkal többet hoz a nép, mint amennyi arany elegendő a munka elvégzésére, amelyet elrendelt az Örökkévaló, hogy elkészítsék.

Ex 36,6 És parancsot adott Mózes és ők hírt vittek a táborba, mondván: Férfi vagy nő ne fejtsen ki több munkát a szent adomány hozásában. És a nép abbahagyta az ajándékozást.

Ex 36,7 És az eredmény elég volt az egész munkára, hogy elvégezzék és még maradjon is.

Ex 36,8 És mind a bölcsszívűek a munkavégzők között elkészítették a hajlékot, tíz szőnyeget sodrott bisszusból, kék- és pirosbíborból és karmazsinból, kerúbokkal, szövőmunkával készítették azokat.

Ex 36,9 Egy-egy szőnyeg hossza huszonnyolc könyök és szélessége négy könyök, egy méretük volt az összes szőnyegeknek.

Ex 36,10 És összefűzte az öt szőnyeget, egyikét a másikához és hasonlóképpen összefűzte a másik öt szőnyeget, egyikét a másikához.

Ex 36,11 És készített kékbíbor hurkokat az egyik szőnyeg szegélyére a szélén az összefűzés vonalán, hasonlókép cselekedett a szőnyeg túlsó szegélyével a másik összefűzés vonalán.

Ex 36,12 Ötven hurkot készített az egyik szőnyegre és ötven hurkot készített a szőnyegnek arra a szélére, amely a másik összefűzés vonalán volt; átellenesek voltak a hurkok egymással szemben.

Ex 36,13 És készített ötven aranykapcsot és egymáshoz fűzte a szőnyegeket a kapcsokkal és eggyé vált a hajlék.

Ex 36,14 És készített kecskeszőr szőnyegeket sátorfödélnek a hajlék fölé, tizenegy szőnyegből készítette azt.

Ex 36,15 Egy szőnyeg hossza harminc könyök és négy könyök egy szőnyeg szélessége; egy mérete volt a tizenegy szőnyegnek.

Ex 36,16 És összekapcsolta az öt szőnyeget külön és a hat szőnyeget külön.

Ex 36,17 És készített ötven hurkot annak a szőnyegnek a szegélyére, amely szélső volt az összefűzésben és ötven hurkot készített a szőnyeg szélén a másik összefűzés vonalán.

Ex 36,18 És készített ötven rézkapcsot, hogy összekapcsolja a sátort és eggyé váljon.Ex 36,19És a sátor fölé takarót készített pirosra festett kosbőrökből és táhásbőrből takarót legfölülre.

Ex 36,20 És elkészítette a deszkákat a hajlék számára sittimfából, felállítva.

Ex 36,21 Tíz könyök egy deszka hossza és másfél könyök egy deszka szélessége.

Ex 36,22 Két csapja volt egy deszkának egymáshoz illeszkedve; hasonlókép járt el a hajlék összes deszkáival.

Ex 36,23 És elkészítette a deszkákat a hajlék számára, mégpedig húsz deszkát a déli oldalon déli irányban,

Ex 36,24 és negyven ezüsttalapzatot készített a húsz deszka alá; két talapzatot egy deszka alá a két csap számára és két talapzatot a másik deszka alá a két csap számára.

Ex 36,25 És a hajlék másik oldalfalára, észak felé készített húsz deszkát.Ex 36,26És talapzatot ezüstből negyvenet, két talapzat egy deszka alá és két talapzat a másik deszka alá.

Ex 36,27 És a hajlék hátsó fala számára nyugat felé készített hat deszkát.

Ex 36,28 És két deszkát készített a hajlék sarkaira a hátsó fal két szögletén.

Ex 36,29 És ezek kettősek voltak alant, de együttesen teljesen eggyé váltak a tetején az egyik karikában; így cselekedett mindkettővel a két szögleten.

Ex 36,30 Így volt nyolc deszka és talapzataik ezüstből tizenhat talapzat; két-két talapzat egy-egy deszka alatt.

Ex 36,31 És készített reteszeket sittimfából, ötöt a hajlék egyik oldalfalának deszkáihoz,

Ex 36,32 és öt reteszt a hajlék másik oldalfalának deszkáihoz és végül öt reteszt a hajlék deszkái számára a hátsó falon nyugat felől.

Ex 36,33 És elkészítette a középreteszt, hogy átfusson a deszkák közepén egyik végétől a másikig.

Ex 36,34 És a deszkákat bevonta arannyal és karikáikat készítette aranyból, hüvelyül a reteszeknek és bevonta a reteszrudakat arannyal.

Ex 36,35 És elkészítette a függönyt kékbíborból és pirosbíborból és karmazsinból és sodrott bisszusból, szövőmunkával készítette azokat kerúbokkal.

Ex 36,36 És készített számára négy sittimfaoszlopot és bevonta azokat arannyal, horgaikat is aranyból és öntött számukra négy ezüsttalapzatot.

Ex 36,37 És készített takarót a sátor ajtajára számára kékbíborból, pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból hímzőmunkával.

Ex 36,38 És oszlopait, számszerint ötöt és horgait elkészítette és bevonta csúcsaikat és pántjaikat arannyal és talapzataikat, ötöt, rézből.

Ex 37.Ex 37,1 És elkészítette Becalél a szent ládát sittimfából, két könyök és fél volt a hosszúsága, másfél könyök a szélessége és másfél könyök a magassága.

Ex 37,2 És bevonta tiszta arannyal kívül és belül és készített számára aranypárkányt köröskörül.

Ex 37,3 És öntött számára négy aranykarikát a négy lába fölött, mégpedig két karikát az egyik oldalon és két karikát a másik oldalon.

Ex 37,4 És készített rudakat sittimfából és bevonta azokat arannyal.

Ex 37,5 És elhelyezte a rudakat a karikákban a láda oldalain, hogy hordozható legyen a láda.

Ex 37,6 És készített tiszta aranyfödelet, két és fél könyök volt a hossza, egy és fél a szélessége.

Ex 37,7 És készített két kerúbot aranyból, kovácsolt munkával készítette azokat, a födél két széle felől.

Ex 37,8 Az egyik kerúb az egyik szélről és a másik kerúb a másik szélről; a födéllel egy darabból készítette a kerúbokat a két széle felől.

Ex 37,9 És a kerúbok fölfelé kiterjesztett szárnyakkal voltak, betakarva szárnyaikkal a földet és arcuk egymás felé, de egyúttal a födél felé is volt a kerúbok arca.

Ex 37,10 És elkészítette az asztalt sittimfából, két könyök a hossza, egy könyök a szélessége és másfél könyök a magassága.

Ex 37,11 És bevonta tiszta arannyal és készített rája aranypárkányt köröskörül.

Ex 37,12 És készített föléje tenyérnyi keretet köröskörül és a keret számára ismét aranypárkányt köröskörül.

Ex 37,13 És öntött számára négy aranykarikát és megerősítette a karikákat a négy lábnak megfelelő négy sarkon.

Ex 37,14 A keret mellett voltak a karikák hüvelyül a rudak számára, hogy vihessék az asztalt.

Ex 37,15 És készítette a rudakat sittimfából és bevonta őket arannyal, hogy így vigyék az asztalt.

Ex 37,16 És elkészíté az edényeket, amelyek az asztalra valók, tálait, csészéit, kannáit és korsóit, amelyekkel italáldozatot öntenek, tiszta aranyból.

Ex 37,17 És készítette a menórát tiszta aranyból, kovácsolva készítette a menórát, törzse, csövei, kelyhei, bimbói és virágai mind önmagából valók voltak.

Ex 37,18 És hat cső indult ki oldalaiból, három lámpatartó cső az egyik oldalából, három lámpatartó cső a másik oldalából.

Ex 37,19 Három mandulavirág-formájú kehely volt az egyik száron, bimbó meg virág és három mandulavirág-formájú kehely volt a másik száron, bimbó és virág; így volt mind a hat száron, amely kiindult a menórából.

Ex 37,20 És magán a menóra törzsén négy mandulavirág-formájú kehely, bimbóival és virágaival.

Ex 37,21 És belőle magából bimbó a két szár alatt és bimbó a két szár alatt belőle magából és bimbó a két szár alatt belőle magából, megfelelően mind a hat szárnak, mely kiindult belőle.

Ex 37,22 Bimbói és szárai mind belőle voltak, az egész egy kovácsolás volt tiszta aranyból.

Ex 37,23 És elkészítette mécseseit, számszerint hetet, hamvszedőit meg serpenyőit tiszta aranyból.

Ex 37,24 Egy kikkar tiszta aranyból készítette azt és összes edényeit.

Ex 37,25 És elkészítette a füstölőszer oltárát sittimfából, egy könyök a hossza, egy a szélessége, négyzetalakú és két könyök a magassága. Belőle magából voltak sarokszarvai.

Ex 37,26 És bevonta tiszta arannyal, tetejét és falait köröskörül és sarokszarvait és készített számára aranypárkányt köröskörül.

Ex 37,27 És két aranykarikát készített számára párkányán alul a két oldalfalon mind a két oldalon a rudak hüvelyéül, hogy vigyék azokon.

Ex 37,28 És elkészítette a rudakat sittimfából és bevonta őket arannyal.

Ex 37,29 És elkészítette a kenet olaját, szentségként és az illatos fűszerszámot tisztán illatszerkészítő munkával.

Ex 38.Ex 38,1 És elkészítette az égőáldozati oltárt sittimfából, öt könyök a hossza és öt könyök a szélessége, négyzetalakúra; és három könyök volt a magassága.

Ex 38,2 És készítette szögletszarvait a négy sarkára; belőle magából voltak szarvai és bevonta rézzel.

Ex 38,3 És elkészítette az oltár összes edényeit, a fazekakat, a lapátokat, a medencéket, a villákat és a serpenyőket; összes felszereléseit rézből alkotta.

Ex 38,4 És készített az oltárra hálóművű rácsozatot rézből, pártázata alá alulról a feléig.

Ex 38,5 És öntött négy karikát a négy végére a rézrácsozatnak, hüvelyül a rudak számára.

Ex 38,6 És készítette a rudakat sittimfából és bevonta őket rézzel.

Ex 38,7 És elhelyezte a rudakat a karikákban az oltár oldalain, hogy ezekkel hordhassák; belül üregesen, táblákból készítette.

Ex 38,8 És elkészítette a rézmedencét és talapzatát rézből, a táborba gyűlt nők tükreiből, akik ott összesereglettek a találkozás sátorának bejáratánál.

Ex 38,9 És elkészítette az udvart a déli oldalon; az udvar vásznai sodrott bisszusból voltak, száz könyök.

Ex 38,10O szlopaik száma húsz és talapzataik száma húsz, rézből; az oszlopok horgai és pántjai ezüstből.

Ex 38,11 És az északi oldalon száz könyök, oszlopaik húsz és talapzataik húsz, rézből, az oszlopok horgai és pántjai ezüstből.

Ex 38,12 És a nyugati oldalon ötven könyök vászonfal, oszlopaik tíz és talapzataik tíz; az oszlopok horgai és pántjai ezüstből.

Ex 38,13 És a napkeleti oldalon ötven könyök.

Ex 38,14 Tizenöt könyök vászon az egyik vállrészre, három oszloppal és három talapzattal.

Ex 38,15 És a másik vállrészre innen is és túlnan is az udvar bejáratától tizenöt könyök vászon három oszloppal és három talapzattal.

Ex 38,16 Az udvar minden vászonkerítése körös-körül sodrott bisszusból.

Ex 38,17 És a talapzatok az oszlopok számára rézből voltak, az oszlopok horgai és pántjai ezüstből és tetejük bevonata ezüstből és mind ezüsttel voltak összekapcsolva az udvar oszlopai.

Ex 38,18 És az udvar bejáratának takarója hímzőmunka volt, kékbíborból, pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból és húsz könyök volt a hossza és magassága, szélességben öt könyök, megfelelően az udvar vásznainak.

Ex 38,19 És oszlopaik száma négy és talapzataik négy, rézből; horgaik ezüstből és tetejük bevonata és pántjaik ezüstből.

Ex 38,20 És az összes szögek a szentély és az udvar számára körös-körül rézből voltak.

* * * 

MAGYARÁZATOK A VÁJÁKHÉL-PEKUDÉ HETISZAKASZOKHOZ

A pusztai Szentély: Szerelem és testi örömök Egyiptomban 

Szent-e a testiség? A judaizmus szerint lehet szent és kell is, hogy szent legyen. A papoknak, mielőtt elkezdik a szolgálatukat a Frigysátorban, meg kell mosniuk a kezüket és a lábukat.

A test megszentelésének aktusa ez, a testé, amelynek használata kell ahhoz, hogy szolgáljuk az Örökkévalót. A medence, amelyben a papok megmosták a kezüket és a lábukat is, a midrás szerint a zsidó nők tükreiből készült, amelyeket még Egyiptomban használtak.

A midrás szerint volt állítólag némi vita arról, hogy a szépítkezésnek, a csábításnak ezek az eszközei méltók-e rá, hogy ennyire szent szerepük legyen a Frigysátorban, de a Jóisten úgy ítélte meg, hogy különösen becsesek. A szerelem, a testi szerelem és a vonzalom, az egymás iránti fizikai elköteleződés szentek, a szentség eszközei. Minden, ami kölcsönös, szent. 

Egy zsidó férj köteles időről időre testi örömöt okozni feleségének, a bölcsek péntek este, az idő legszentebb kis szigete, a sábesz megérkezésekor. Két egymást szerető fél között ott van az Isteni jelenlét, a Sehiná. Egyiptomban pedig különösen fontos vigasz lehetett a nők és a férfiak számára egymás közelsége.

A test, a testiség, a testi szerelem magasztalása is ez a hetiszakasz, a lakóhelyén, a Földön azért tartózkodik az Örökkévaló, hogy saját fizikai létünkben, itt és most megtalálhassuk, közöttünk legyen, megszenteljük őt és magunkat egymás révén, a szeretet lesz az, amely meghaladja az egónkat, kinyit minket a világra. 

A tükör, amely meglepő módon a másikat mutatja meg számunkra.

Forrás: Mazsihisz.hu

* * *

Radnóti Zoltán: Aranyfügöny mögött kincsek rejlenek

Csodálatos építmény épült fel a sivatag közepén. Mik voltak benne? A Tóra felsorolja, milyen kegytárgyak is voltak ebben a díszes sátorban, ami a nép adományaiból lett egységes és közös.

Majd ebből a sátorból mintegy 500 év múltán kőépület lesz. Salamon király Izrael fővárosában, Jeruzsálemben felépítette a Szentélyt. Három évezrede történt. Lerombolták a babilóniaiak, majd újraépítik a zsidók, ám másodszor, amikor a 2000 éve a rómaiak rombolták le, már nem épült újjá. Helyette ezernyi kis zsinagóga született a világ minden kis szegletén. Mindegyik a régi Szentély felé tekint. 

Mi maradt ebből meg ma, 2023-ban? A menóra formája Izrael címerében .A frigyszekrény a zsinagógákban és a frigyszekrény körül az oszlopok, a függöny és a betűk. Évente visszatér az etrog és a mirtusz illata, a luláv susogó hangja… Néhány emlék, amit a szívünk és az érzelmeink erősítenek hatalmassá. 

Majd elmegyünk Athénba, Rómába vagy Kínába és mit látunk? Szobrok, rajzos cserepek, oszlopfők… Csodás emlékek, múzeumok százai. 

Sokszor képzeltem el, milyen is lehetett, amikor a klasszikus zsidó hagyomány találkozott a görög kultúrával, a hellenizmussal. A színházzal, az olimpiával, a filozófiával vagy az euklideszi matematikával, Pitagorasszal, Thálesszal, akikről érettségin is tanulunk. 

Hol van a zsidó szupererő ilyenkor? Valljuk be, nincs ókori zsidó művészet és tudományosság… Esztétikai érzék van, ám a tízparancsolat képtilalma elnyomta a művészeti tehetséget. A rabbik lelkesen tanították, hogy mi is a zsidó nép hivatása… Helyezd az istenismeretet az érzékek fölé! Isten tapinthatatlan, láthatatlan szellem és energia. Életet ad és mozgást a világba, ám Isten nem szép, nem kecses, nem kívánatos. 

Belehelyezhetetlen a görög kultúra szépérzéke a zsidó kultúra szellemi és anyagtalan világába. Ami szép, az Istenért szép: a Szentély, a Tóra betűi, a próféták versei. 

A rabbik évezredeken át próbálták a zsidó népnek megtanítani, hogy ne érezzék magukat kevesebbnek, hiszen hivatásuk van: átadni az egyistenhitet az egész emberiségnek, megtanítani a (felebaráti) szeretet kultúráját és a szociális együttérzés tórai parancsolatait. 

Megalkotni a művészet azon formáját, ami nem vonja el a figyelmet attól, ami istent ismeri és dicséri.  Zsoltárok. Áldásmondás egy szép fára, az első rügyező virágra. Az almára és a tengerre, mert ezek mind-mind Istent dicsérik. Bátor volnék, ha azt mondanám, ez az elv tartotta életben a zsidóságot? Az, hogy ott van Isten még a fűszálak susogásában is?

Önazonos és öntudatos zsidóként minden pillanatban keressük a kapcsolódást a saját történelmünkkel. És amikor keressük önmagunkban a régiek folytatását, akkor rögtön vannak kapaszkodóink. Díszes betűink, díszes áldásaink, díszes hőseink Jákobtól Dávidon keresztül Ben Gurionig. A Tórában olvasunk a felépült csodás pusztai Szentélyről, telve színekkel, formákkal, szimbólumokkal, kérésekkel és máig érvényes üzenetekkel. 

Ahogy öregszem, sokszor gondolkodom el azon, hogy mi is az én valós feladatom ebben a teremtett világban, miért kaptam az életet, a gondolkodást… Természetesen az igazi válaszra sohasem jövök rá, ám megpróbálom megérezni, sőt tudni, hogy Valakinek minden érzés, érzelem és érzék köszönhető. 

Zsidóként elfogultan csodálom Izrael történelmét, ősiségét, a Törvény egységét és tökéletességét. És elolvastam az Iliászt, vagy az Antigonét, és le tudom vezetni a Thalész tételt. Tudom Arkhimédesz törvényét és ismerem a Laokoón csoportot vagy a milói Vénuszt. 

És büszke zsidó vagyok, mert tudom, hogy Mózes befejezte ott azt a csodálatos építményt a sivatag közepén. És nemcsak azt tudom, hogy mi volt benne, hanem azt is, hogy ki. 

Mi, te és én.

Forrás: Radnóti Zoltán főrabbi (Bét Sálom) hírlevelei

* * *

Szerdócz Ervin: A spirituális Szombat megjelenése a világban

„Ne gyújtsatok tüzet a ti lakóhelyeiteken...” (II.M. 35/3.)

Az idézett Tórai idézet („Ne gyújtsatok tüzet!”) a szombati munkavégzés tilalmára vonatkozik. Azon túl a parancs nemcsak a munkatilalomra érthető, hanem a békétlenség elkerülésére is. Szombaton nagyobb figyelemmel kell a békét keresni és jó hangulatot teremteni minden embertársunkkal.

„Amikor elkezdődtek a Szentélyépítés munkálatai, valami csodálatos történt a munkásokkal: „Eltöltötte őket isteni szellemmel, bölcsességgel, értelemmel, és tudással minden munkára…” (38/31.) A Talmud bölcsei szerint a világ teremtése tulajdonképpen a jeruzsálemi Szentély fölépítésével fejeződött be. Miképpen a teremtés befejezése után beköszöntött ez első Sábesz, az első Szombat-ünnep, úgy a Szentély építésének befejezésével spirituális Szombat köszöntött be az egész világra. Ennek alapja a béke keresése.

Salamon király neve a „sálém" (egész) szótőből ered. Innen ered a sálom (béke) fogalma. Általa egészült ki, teljesedett be a világ alkotása.... A Szentély, a Szombat és a béke eszméje egy! 

Amikor a Szentély befejeződött, Salamon király, az építtető, összehívta népét és „békét hirdetett”, és mondta népéről: „…megtértek hozzád egész szívükkel és egész lelkükkel….” (I.Kir. 8/48.) Ez a Szombat, és ez a Béke! A kettő egy!” (Pszikta Rábá 6.)

A Szombat és a Béke öröme ellenében a fölösleges és értelmetlen „munka” (értsd: civódás, értelmetlen békétlenség) következményekkel jár...

A kigúnyolt rabbi

Történt, hogy Adam Czartoryski  lengyel herceg, Sándor cár  barátja és tanácsadója hosszú évekig gyermektelen volt. Felkereste a kosznici Iszrael rabbit , és kérte, imádkozzon érte, hogy gyereke lehessen. A rabbi megígérte, hogy imádkozni fog, és valóban: a hercegnek rövidesen fia született. 

A herceg nagy ünnepet rendezett és vallása törvénye szerint megkereszteltette a gyermeket. Amikor minden meghívott megérkezett, a boldog apa elmondta az esetét a rabbival. Ekkor a herceg bátyja, aki a fiával szintén a meghívottak között volt, gúnyolódni kezdett, kuruzslónak nevezett minden rabbit és babonának tartotta az egészet… Ezt mondta a testvérének:

– Menjünk el mi ketten, öcsém, a te csodatevő emberedhez és bebizonyítom neked, hogy az a zsidó rabbi kettőig sem tud számolni...

Addig mondta, amíg valóban elmentek Kosznicba. A rabbi elé kerülve Adam herceg gúnyolódó bátyja teljes komolysággal ezt mondta: 

– Arra kérlek, imádkozz beteg fiamért. 

A rabbi nem szólt egy szót sem. Lehajtotta fejét és hallgatott. 

– Na, mi lesz?! Megteszed?  – támadt a férfi a rabbira.

A rabbi felnézett és halkan, szinte suttogva, mint egy elnyújtott nyögés, csak annyit mondott:

– Gyorsan! 

Adam herceg zavarba jött, nem értette, hogy mi történik, közelebb hajolt hát a rabbihoz, aki alig hallhatóan a fülébe súgta: 

– Gyorsan…. Menjetek gyorsan... Talán még életbe találjátok a gyereket!

A herceg bátyja nem bírta tovább türtőztetni magát, s felfedve igazi természetét, nevetve ezt kiáltotta: 

– Na, mit mondtam? Te is láthatod, öcsém, hogy ki is ez az ostoba vénember!

Ezután hintóba szálltak és visszahajtattak a palotába. Útközben lovasfutár jött eléjük a hírrel: a gúnyolódó herceg fia játék közben holtan esett össze minden előzmény nélkül!

„A virág, amelyet Szombaton (Sábesz ünnepén) téptél le, a gyümölcs, amelyet Szombaton szakítottál le, nem felel és nem szólal meg. Hallgat. De amikor majd átlépsz az Ég kapuján, megszólal a nagy sötétségben a csilingelés, a sóhaj és a szörnyű suttogás: ő, ő tépett le bennünket Szombat szent napján.” (Kabbalisztikus Midrás)

„Más a Szombat, és más a Béke! És mégis... A kettő egy!”(Pszikta Rábá 6.)

Forrás: Mazsihisz.hu