Dr. Blau Lajos rabbi, a Rabbiképző Intézet professzora és igazgatója 1861-ben Putnokon született és 1936-ban Budapesten hunyt el. Blau professzor az egyik legjelesebb képviselője volt annak a neológ rabbieszménynek, amelynek középpontjában a vallási és világi tudományok szintézise állott.
Rabbiként elévülhetetlen érdemei vannak a magyar neológ rabbik első generációinak kinevelésében és tanításában, emellett a Rabbiképző tanáraként a nemzetközi tudományos élet egyik kiemelkedő alakja volt. Egyike volt azon tudósoknak, akiknek köszönhetően a 19-20. század fordulóján a Rabbiképző a nemzetközi tudományos élet egyik központjává vált.
Blau Lajos édesapja földbérlő volt
Putnokon, ahol szatócsüzletet is működtetett. Ő gyermekként Tannenbaum Jakab
putnoki jesivájában tanult, majd Szilágysomlyón és Pozsonyban folytatta vallási
tanulmányait. 18 esztendősen, 1879-ben iratkozott be a Rabbiképző Intézetbe. Vallási
tanulmányaival párhuzamosan, 1886-ban, a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen
szerzett doktori fokozatot. Disszertációjának címe: A bűnhalmazat elmélete a
hébereknél Szentírásunk és hagyományunk szerint. Ez a dolgozat volt az első
olyan zsidó joggal foglalkozó tanulmány, amely megjelent a Magyar Igazságügy
című jogi szakfolyóiratban. Még nem volt felavatott rabbi, amikor 1887-ben elkezdett
tanítani a Rabbiképző Intézetben. 1888-ban avatták rabbivá, és egy ideig a
Pesti Zsidó Hitközségnél segédlelkészként működött. 1889-ben nevezték ki rendes
teológiai tanárnak. 1913-tól egy évig a Rabbiképző rektorhelyettesként
tevékenykedett, majd 1914-től 1931-es nyugdíjazásáig a Rabbiképző igazgatójaként
dolgozott. A több mint negyvenéves tanári tevékenysége alatt leginkább Talmudot,
Tórát, történelmet, héber és arámi hang- és alaktant tanított.
Blau Lajos az intézmény legendás
igazgatója volt, aki tudósként a Talmud és a midrásirodalom kutatójaként vált
nemzetközileg elismert szaktekintéllyé. Tudományos szemléletére a történetiség
jellemző, így a Talmudot történeti forrásnak is tekintete, ugyanakkor a
történelemtudomány mellett a többi társtudomány iránt is érdeklődött, és
alkalmazta a kor legfrissebb tudományos eredményeit. A talmudi irodalomról írt
munkáiban felhasználta a hellenisztikus kor görög- és arámi nyelvű
papiruszainak kutatásában elért eredményeket. Többször kapott ajánlatot és
meghívást amerikai rabbiszemináriumoktól, de mindvégig hű maradt a
Rabbiképzőhöz. A New York-i Jewish Theological Seminary éppen tiszteletbeli
doktori címmel akarta kitüntetni Blau Lajost, amikor 1936 márciusában elhunyt.
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.
Tudományszervezői és kutató munkássága
egyaránt kimagasló volt. A Magyar Zsidó Szemle szerkesztése mellett
egyik alapítója volt a Hacofe, a Jabne és a Moria című
folyóiratoknak. Az IMIT társelnöke és egyik szerkesztője és fordítója volt az
IMIT ifjúsági Bibliájának. Állandó munkatársként vett részt a Jewish
Encyclopedia szerkesztésében is, és életre hívta a Blau Lajos
Talmudtudományos Társaságot. Több mint 900 tudományos publikációja – közöttük
58 könyve – jelent meg magyarul, angolul, olaszul, franciául, héberül és
németül. Ezek közül kiemelkedik az 1898-ban magyarul, majd németül is megjelent
Ózsidó bűvészet, amelyet 2005-ben reprint kiadásban adott ki az OR-ZSE,
a Magyar Zsidó Tudományok sorozatban. Napjainkbban is kapható Az ó-héber
könyv, adalék az ókori kultúratörténethez (1902), amelyet a Logos Kiadó
adott ki újra 1996-ban; és a Népszerű Zsidó Könyvtár sorozatában megjelent A
Talmudról, című kiskönyv, amely 2006-ban szintén megjelent reprint
kiadásban az OR-ZSE Magyar Zsidó Tudományok sorozatában.
Érdemes megemlíteni, hogy Blau Lajos, a
legtöbb kortársához, köztük a Rabbiképző tudósaihoz hasonlóan, több
tudományterületben is járatos volt. A Talmud, a Szentírásmagyarázat mellett
folklórral, irodalomtörténettel, kultúrtörténettel, nyelvészettel, joggal és
pedagógiával is foglalkozott. Erről a jártasságról tanúskodik a Leo Modena
levelei és írásai (1905/1906), valamint A zsidó vallás és kultúra
(1928) című kötete is, amelyek szintén olvashatóak a Rabbiképző digitális
könyvtárában.
Felhasznált források:
1) Lőwinger Sámuel (1999) [1936], Blau Lajos élete és
irodalmi munkássága, in: Blau Lajos (1999), Zsidók és a világkultúra.
Múlt és Jövő: Budapest
2) Oláh, János (2005), „Bevezetés”, in: Blau Lajos (2005)
[1898], Az ózsidó bűvészet. Gabbiano Print: Budapest (reprint)
3) Oláh János (2006), „A
magyarországi zsidó tudomány nagyjai-atyjai. Az Országos Rabbiképző
Intézet első három rektora”, in: http://www.or-zse.hu/resp/olah2006/olah-debrecen2006.htm
4) Ujvári, Péter (2017)
[1929], Zsidó lexikon. Kner
Nyomda Zrt.–Láng Kiadó: Budapest (reprint)