Új kőtáblákat avatnak a Szolnoki Galériában

Felavatják a szolnoki zsinagóga új kőtábláit ma délután 5 órakor a Szolnoki Galériában, amely egykor a helyi zsidó hitközség zsinagógájaként működött. 

A Szolnok Galériában ma új kőtáblákat avatnak ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Marton Zsolt váci megyés püspök tart előadást. Szó lesz a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokról, amelyeket a Tóra szerint az Örökkévaló két kőtáblára vésve adott át Mózesnek. 

A szolnoki izrealita hitközség 1850-ben alakult meg, az 1898-99-ben épített zsinagógájuk a Koltói Anna téren látható. Az építkezés Lechner Ödön és Pártos Gyula tanítványa, Baumhorn Lipót tervei alapján zajlott. Míg a mór stílusú épület külső alaprajza téglalap alakú, belső tere négyzetes kialakítású, motívumaiban és szerkezetében erősen érződik Lechner hatása, emellett olasz és német hatások is befolyásolták építészét.

A zsinagóga 1940-ig működött, 1960-ban a város felújíttatta, azóta a Szolnoki Galéria működik falai között. A galéria a Damjanich János Múzeum egyik tagintézménye a Tabáni tájházzal együtt. Itt látható a Szolnoki Művésztelep tárlata, valamint időszakos kiállításoknak is rendszeresen otthon ad. Az épület előtt áll az építész, Baumhorn Lipót mellszobra, amely Simon Ferenc alkotása.

A belső tér ma egyszerű szépségében látható, eredeti, zsinagógákra jellemző berendezéseit és vallási szimbólumait átalakítása során elhagyták.