Jonathan Sacks rabbi a gonoszság kétféle megjelenési formájáról

A Jonathan Sacks rabbi magyarázatait közreadó sorozatunkban azt a gondolatot osztjuk meg, amely a VÁÉRÁ hetiszakasz kapcsán Egyiptom fáraójáról mint a mindenkori gonosz archetípusáról szól. Okfejtésének egyik legdrámaibb tanulsága, hogy a romlott ember nemcsak saját magát, hanem a környezetét is tönkreteszi.

„A gonosznak két megjelenése van. Az egyik a külvilág felé való megjelenés: ez abban nyilvánul meg, amit a tettes az áldozatával tesz. A második megjelenés befelé, az elkövető felé irányul: a gonosz csapdába ejti a gonosztevőt a saját hálójában. A tettes lassan, de biztosan elveszíti szabadságát, és nem a gonosz urává, hanem a rabszolgájává válik. A fáraó valójában (és ez ritka a Tanachban) tragikus alak, mint Lady Macbeth, vagy mint Ahab kapitány a Moby Dick című regényben: a saját rögeszméjének rabja. Kezdetben – akár helyesek, akár helytelenek – talán ésszerűek voltak a tettei, de a rögeszméje olyannyira a hatalmába keríti, hogy nemcsak őt, hanem a környezetét is romlásba dönti.”

A sorozat további részeit elolvashatják, ha az alábbi képre vagy a lenti címkék között Jonathan Sacks rabbi nevére kattintanak.