Az Új Sófár szeptemberi számából: volt egyszer egy Jeruzsálem utca

2019. Szeptember 05. / 15:01


Az Új Sófár szeptemberi számából: volt egyszer egy Jeruzsálem utca

Megjelent a nyíregyházi zsidó hitközség lapjának, az Új Sófárnak a szeptemberi száma, amelyben többek között a kisvárdai zsidóság reformkori polgárosodásáról, a nyíregyházi kántorkoncertről, a több zsidó témájú regényt jegyző Závada Pál munkásságáról és az egykori nyíregyházi Jeruzsálem utcáról is olvashatunk.


Kisvárda XIX. századi dinamikus fejlődését nagyrészt a kedvező földrajzi helyzetét kihasználó kereskedelem segítette, a helyi közösség pedig a korábbi paraszti árutermelés mellett polgárosodott, amiben meghatározó szerepe volt a jelentős számú zsidó közösségnek. A Láczay Magdolna-Riczu Zoltán szerzőpáros cikkéből kiderül: habár a szabolcsi kisvárosban az 1790-es években még csak nyolc zsidó család élt, fél évszázaddal később Kisvárda lakosságának harmadát a zsidók tették ki: 1848-ban több mint 700-an voltak. Többek között ez is olvasható a nyíregyházi zsidó hitközség lapjának, az Új Sófárnak az új, szeptemberi számában, amely további érdekességekkel is szolgál.

Beszámolót olvashatunk a nyíregyházi zsinagógában tartott kántorkoncertről. Mint Kertész Gábor cikkében olvasható: a nézők Kassáról, Debrecenből, Kisvárdáról és más településekről is érkeztek, az érdeklődés pedig felülmúlt minden előzetes várakozást, hiszen a három fellépő kántor – Nógrádi Gergely, Zucker Immánuel és Rosenfeld Dániel Imre – valamint Fellegi Balázs énekművész és Teszter Nelli zongoraművész estje igényes és értő közönséggel találkozott.

656db3d4a.jpgA nyíregyházi zsinagóga egy archív felvételen

A lapszám egyik fontos írását Urbán Terézia jegyzi, aki az új budapesti Jeruzsálem park kapcsán írta meg, hogy a nyíregyházi utcanevek történetében szintén előfordul ez a név, hiszen a városközpont közelében vezető Keskeny utcának a XIX. század második felében több mint három évtizedig Jeruzsálem utca volt a neve. A régi nyíregyházi közterületnevekközött talán ez a legkülönlegesebb és eredetét tekintve az egyik legrejtélyesebb, mert a XIX. század első felében és korábban még nem a hivatal adott nevet a közterületeknek, hanem az ott élő lakosok. Egy 1840-ben készült, kézzel rajzolt térképen még Keskeny utca olvasható az Orosz (ma Kossuth Lajos) és a Körtvély (ma Körte) utcával párhuzamosan vezető, szabálytalan rajzolatú utcácska nyomvonalán. Ezek az úgynevezett természetes vagy népi nevek az adott utca vagy tér jellegzetes tulajdonságát (méretét, helyzetét, irányát, jellegzetesnövényzetét, épületét stb.) jelölték meg, tehát a hely és a neve valóságos kapcsolatban állt. Az Orosz utca az ott élő görögkatolikusokról kapta nevét, a Körtvély utca a körtefáiról, a Selyem utca pedig arról, hogy ott selyemhernyó-tenyésztés folyt. 

Az 1840 utáni időszakból két térképen találkozunk Jeruzsálem utca elnevezéssel: az 1870-ben készült kataszteri térképen és az 1890-es várostérképen. Ezek azonban nem adnak útmutatást arra vonatkozólag, hogy mikortól kezdték Jeruzsálem utcának nevezni a korábbi Keskeny utcát. Urbán Terézia a református anyakönyvekből derítette ki, hogy körülbelül mikortól használták a Jeruzsálem elnevezést: 1854 júliusában még a Keskeny utca szerepel egy születési anyakönyvben, 1856szeptemberében azonban egy gyermeket már a Jérusálemi útcza 10. szám alá jegyezték be. Érdekes jelenség, hogy amíg a keresztény anyakönyvekben – az 1856-os alaktól eltekintve – -i képző nélküli városnév szerepel (Jeruzsálem), a zsidók következetesen a Jeruzsálemi névalakot használták. 

S hogy miért kapta a kis nyíregyházi utca ezt a szép elnevezést? A szerző a népszámlálási adatokból dolgozott, s mint írja, a statisztika szerint 1850-ben még csak 60 zsidó élt a városban, és a számuk 1869-re 1128-ra, azaz közel tizenkilenceresére nőtt. Mivel az utcácska a zsidók által legsűrűbben lakott városrész belsejében húzódott, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a korábban csak keresztények lakta városban a zsidók megjelenésének volt szerepe abban, hogy a mai szabolcsi megyeszékhelyen Dávid városáról utcát neveztek el. 

Holokausztt-emlekmu-Nyiregyhaza-1024x570.jpgA nyíregyházi holokauszt emlékmű a Bernstein Béla téren, nem messze az egykori Jeruzsálem utcától (Forrás: 24.hu)

Az írás azzal zárul, hogy ma Nyíregyházán két tér neve őrzi a valaha itt élt zsidók emlékét. Az egyik a Mártírok tere, amelyet az elhurcolt áldozatok emlékére neveztek el 1947-ben. A másik a holokauszt emlékművet körülvevő Bernstein Béla tér, amely 2017 decemberében kapta Nyíregyháza egykori főrabbijának nevét, aki harmincöt évig szolgálta egyházát és városát, s hittestvéreivel együtt halt mártírhalált. Mindkét tér közel van ahhoz a kis utcához, mely a régi időkben évtizedekig viselte Jeruzsálem nevét.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek