Aki a védteleneket befogadja, azt örökbe fogadja a Jóisten – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma kora este 15 óra 48 perckor köszönt be, a királynő holnap este 17 órakor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, valamint Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Smot (Mózes 2. 1:1-6:1.) hetiszakaszt olvassuk. Békés szombatot minden kedves hittestvérünknek!

A Fáraó lánya, aki megmentette Mózest, amikor a zsidó csecsemőket gyilkolták, aki szembeszállt a családjával egy idegen kisfiú érdekében, megváltoztatta a történelmet. Ő volt az első zsidómentő, az első A Világ Igazai között.

Egyiptomban el akarták pusztítani Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének utódait, a zsidó népet, még mielőtt megszületett volna, hiszen csak akkor született meg igazán, amikor megkapta a Tórát. A helyzet nem annyira a pogromokat, mint inkább a holokausztot idézi. A fáraó elrendelte minden zsidó csecsemő, újszülött elpusztítását, csecsemők elleni tömeggyilkosságot. A zsidó nép történetének ezen a pontján érkezett meg a Tóra világába az első A Világ Igazai között, és nem más volt, mint a csecsemőgyilkos szörnyeteg, a fáraó gyereke.

A jól ismert történet elmeséli, hogy észrevette az ártól sodort gyermeket a folyóban, kihúzatta és a szívébe zárta a csecsemőt. Nem lehet kérdés, hogy tudta, mi történik, kit tart a kezében, hiszen héber dajkát fogadott fel hozzá, Mózes édesanyját, Jochebedet, Mózes nővére, Mirjam közbenjárása révén. Tudta, hogy héber dajka kell neki, tudta, hogy egy halálra szánt zsidó kisfiún segít az apjával szembefordulva. Rajta tartotta a szemét mindvégig, igazi embermentő volt, titkos szövetségben a két másik nővel, Mózes édesanyjával és a húgával. Ez a nők közötti szolidaritás, amely erősebbnek bizonyult az eltérő származásnál, amely túl tudott lépni a bizalmatlanságon, megmentette a fiút és a születőfélben lévő Izraelt, amelynek vezetője lett.

Nem ismerjük még a nevét sem a Bibliából, csak úgy emlegethetjük, hogy ő volt a fáraó lánya, az első a névtelen hősök között. Amikor Mózes második könyvének első hetiszakaszához érünk, melynek neve Smot, vagyis nevek, a fáraó lányán keresztül a történelem többi névtelen zsidómentő hősére emlékezünk. Ennek a hetiszakasznak az időszaka lehetne A Világ Igazainak emlékhete.

Áldott emlékű bölcseink, a talmudi rabbik felfedeztek egy részletet a Krónikák Könyvében egy Bátjá nevű asszonyról, aki egy fáraó gyermeke, azt azonosítják őt a mi hetiszakaszunk főszereplőjével, a fáraó lányával. Bátjá azt jelenti, Isten leánya. A rabbik szerint ugyanis Isten örökbe fogadta a fáraó lányát, mondván, hogy Mózes nem volt vér szerint a Te gyermeked, mégis gyermekeddé fogadtad, Te nem vagy eredetileg az én gyermekem, én mégis gyermekemmé fogadlak, így vált Bátjává, Isten gyermekévé az első – és aztán a nyomában mind a többi – A Világ Igazai között.

Aki a védteleneket befogadja, azt örökbe fogadja a Jóisten, ahogy a fáraó lányának történetét újraértelmező néhai Jonathan Sacks rabbi mondja.

Innen is tudható, hogy aki becsmérlően beszél a „gójokról”, az nem lehet rendes zsidó, Izrael születését tagadja meg, amelynél a fáraó lánya bábáskodott.

A Világ Igazai pedig azóta is közöttünk vannak.

Békés szombatot kívánunk!

Vári György írása