1500 éves bizánci zsinagóga maradványaira bukkantak izraeli régészek a Golán-fennsíkon

A Golán-fennsíkon, a Yehudiya természetvédelmi területen 1500 éves bizánci zsinagóga maradványait azonosították izraeli régészek. A Haifai Egyetem és a Kinneret Akadémiai Főiskola kutatóinak felfedezése új fejezetet nyit a térség vallási és kulturális múltjának feltárásában.

A Yehudiya zsinagóga nyomában

A Golán-fennsíkon található Yehudiya természetvédelmi terület mélyén egy 1500 éves bizánci kori zsinagóga maradványai kerültek elő. A felfedezést Dr. Mechael Osband (Haifai Egyetem, Zinman Régészeti Intézet) és Haim Ben-David professzor (Kinneret Akadémiai Főiskola) vezette kutatócsoport tette közzé, lezárva egy évtizedek óta tartó rejtélyt. Régóta sejtették, hogy a térségben állhatott egy ősi zsinagóga, ám helyét mindeddig homály fedte.

A faluban korábban fellelt oszlopok, kapitellumok és talapzatok nyomai arra utaltak, hogy a szíriai eredetű Yehudiya település házai egy ősi szentély köveit használták fel. A kutatók célja az volt, hogy azonosítsák az eredeti épület magját — és most végre sikerrel jártak.

A felfedezés pillanata

2024-ben a kutatók egy mindössze 3×3 méteres próbaszelvényt nyitottak azon a helyen, ahol három oszlop még eredeti helyén állt. A kis feltárás váratlanul gazdag leleteket hozott: oszlopalapokat és egy kőpadlórészletet találtak, amelyek egy nagyobb épület jelenlétét sejtették. A következő évben, 2025 nyarán, már teljes körű ásatások kezdődtek.

Az újabb feltárások során sikerült azonosítani a zsinagóga déli falát, amely két sor precízen faragott kőből épült. Három bejárata Jeruzsálem felé nézett – ez a tájolás nem csupán építészeti elem, hanem szimbolikus kapcsolat volt a Szent Város és a hívők közössége között.

A Yehudiya zsinagóga építészete

A Yehudiya zsinagóga a késő antik zsidó bazilikák típusát követi. Körülbelül 13 méter széles és legalább 17 méter hosszú volt, belső terét két oszlopsor három hajóra osztotta. A falak mentén kőpadok futottak, melyek egy részét újrahasznosítva találták meg.

Forrás: The Times of Israel

Kiemelkedő lelet egy tabula ansata – téglalap alakú, fecskefarkú füllel ellátott kőlap –, amelyet gyakran feliratok, felajánlások hordozójaként használtak. Bár ezen nem látszik szöveg, a kutatók remélik, hogy a modern képalkotó eljárások később kimutathatják a rég elhalványult betűket.

A Golán-fennsík szent helyei

A Yehudiya felfedezése egy nagyobb régészeti kontextusba illeszkedik. Izraelben eddig mintegy 130 ókori zsinagóga ismert, ebből harminc a Golán-fennsíkon található. Ez a sűrűség nem véletlen. Dr. Osband szerint a térség a Hasmoneus-kortól (i.e. 2. század) kezdve egészen a bizánci és korai iszlám időkig folyamatosan lakott volt. A későbbi csekélyebb betelepülés pedig hozzájárult a lelőhelyek kivételes megőrzéséhez.

A zsinagógák építészeti formái meglepően sokfélék: egyesek a római bazilika mintáját követik, mások szerényebb, helyi hagyományokra támaszkodó struktúrák. E változatosság nemcsak a vallási, hanem a társadalmi és közösségi funkciók különbözőségére is utal.

A közösség szellemi öröksége

A Yehudiya zsinagóga feltárása során olyan díszítőelemek is előkerültek, amelyek a frigyláda fülkéjéhez (ahol a Tóra-tekercseket tartották) tartoztak. A kőfaragványokon a judaizmus ismert szimbólumai – menóra, olajlámpás – is feltűnnek. Ezek a motívumok arról tanúskodnak, hogy az elhagyott falu lakói mélyen kötődtek vallásukhoz, és hitüket építészeti formában is kifejezték.

A zsinagóga építése valószínűleg Kr. u. 4–7. század között történt, abban az időszakban, amikor a Római Birodalom lassan a bizánci világgá alakult. A kereszténység térnyerése ellenére e zsidó közösségek nem tűntek el: saját identitásukat erősítve, szent helyeiket megőrizték és továbbfejlesztették.

Tudomány és örökségvédelem együtt

A Yehudiya zsinagóga feltárása a Golán-fennsík ősi falvait dokumentáló építészeti kutatási program része. A Haifai Egyetem, a Kinneret Akadémiai Főiskola és az Izraeli Természetvédelmi és Parkügyi Hatóság közös munkájának célja, hogy a következő években a teljes lelőhelyet feltárják és bemutathatóvá tegyék. A tudományos cél egyértelmű: feltárni, megérteni és megőrizni azt a kulturális örökséget, amely évszázadokig rejtve maradt.

Dr. Mechael Osband így fogalmaz: „Minden zsinagóga a saját történetét meséli el.” Yehudiya esetében ez a történet tizenöt évszázadig volt eltemetve – a kőbe zárt múlt most újra megszólalt. A Golán-fennsík csendjében egy elfeledett közösség hangja tért vissza, és végre elmondja, mit jelentett számukra a hit, a hely és az idő.

Az írás forrása a mult-kor.hu történelmi magazin

Címlapképünkön, Abbie Rosenbaum Braha, a goláni Yehudiya Természetvédelmi Területen zajló régészeti feltárás területfelügyelője látható. Forrás: The Times of Israel