A Márczius Tizenötödike mindig a magyar zsidók mellett állt

2021. Március 15. / 10:03


A Márczius Tizenötödike mindig a magyar zsidók mellett állt

Két héttel a világosi fegyverletétel előtt Szemere miniszter Szegeden elismerte, hogy a zsidók többet tettek a hazáért, mint bármely más népréteg, s az országgyűlés elfogadta a zsidók egyenjogúságát – írtuk az 1848. március 15-ét köszöntő cikkünkben. Most következzék pár tanulságos cikk a radikális pesti ifjúság Márczius Tizenötödike című lapjából, amely az első pesti zsidóellenes zavargásról azt írta: szeretnénk e napot e város történetéből kitörleni.


A radikális pesti ifjúság, Petőfi és a vele azonos véleményen álló forradalmárok kezdettől fogva meggyőződéssel képviselték és hirdették a magyarországi zsidó emancipáció ügyét. E csoportosulás rövid életű lapja, a Márczius Tizenötödike üdvözölt minden vívmányt, amely a zsidóság egyenjogúsítása érdekében született, és elítélt minden olyan cselekményt, amely a zsidóság ellen izgatott. Alig több mint egy hónappal a dicsőséges március 15-i forradalom után a pesti utcákon sajnos már zsidóellenes tüntetés zajlott, amelynek során a karhatalmat is be kellett vetni. 

Lássunk néhány eseményt a korabeli sajtó tükrében! Idézetek következnek a Márczius Tizenötödike című lapból. 

1848. március 24.

Az országyűlésen a mózesvallású magyarok ügye a legszerencsésben oldatott meg. Az előbbi tövényhozás igen hibázott akkor, midőn az emancipatio ügyében a dolgot először politicai jogok megadásával akarta megkezdeni. Ma minden máskép van. 

A követek táblája a zsidók ügyében a socialis térre lépett át. A siker bizonyos. E téren egy lépés sebesebben visz a czélhoz, mint amazon hosszú évek gyakorlata. A törvény a keresztény és zsidók között a házasságot megengedi. Kell-e ennél több első lépésre? Egész századok balhiedelme omlik össze e rövid kifejezésben. 

Jő utána ugyan egy kis reminiscentia a régi időkre, hogy tudniillik a gyermekek mindenesetre a keresztény szülő vallását kövessék; meglehet, hogy ezért az újabb engedély némileg a proselitismus színét is viseli, de ne legyen az ember mindig, s mindenben olly túl szigorú. 

1848. április 19. 

Ma reggel nyolcz órakor a Museum udvarán népgyűlés volt.  Gyűlés után a tömeg a városháza elébe tódult, s kívánta, hogy a zsidók közül azok, kik a  nemzetőrség sorai közzé be vannak írva, azonnal lefegyverkeztessenek, s egyátalában a zsidók közül mindazok, kik 1848-tól kezdve a törvényszéktől büntetve voltak, a városból kifizettessenek. Szomorú kórjelek. Nem tudjuk, ha azok, kik e jelenetekben zászlóvivők: ott voltak-e, midőn a szó a politicai jogok kivívásáról hangzék. 

1848. április 20.

Tegnap egész napon át a város a legszomorúbb jelenetek tanúja volt.  Mi szégyen volna, ha valaki azt találná gondolni, hogy ismét azon lelkes nép küzdött, melly márcziusban a haza figyelmét magára vonta.  Mi lenne belőlünk, mint számíhatnánk a művelt külföld rokonszenvére?  Már vettünk magunknak egyszer alkalmat azon tárgyban, melly tegnap itt a várost egészen lázas állapotba ejtette, véleményünket kimondani.  

Illy jelenetek, minők a tegnapiak, megszennyezik e derék és jeles várost. Szeretnénk e napot e város történetéből kitörleni.  Soha olly zavar, annyi félreértés, mint tegnap. Az ifjúságnak, a szabadelvű pártnak s mindennek, ami politicai színt viselt, vissza kellett vonulni. A személyes bátorság a legkomolyabban veszélyeztetve volt. 

Az utczák, különösen az országút, a pesti boulevard telve volt minden felé csoportokkal.  A városban egész tömegekben hallatott e lázasztó kiáltás: le a zsidókkal. Nem kell többé zsidó. Szándékuk volt a zsidókat a városból via facti kiűzni.  A legmélyebb szomorúsággal kell kijelentenünk, hogy e minden emberiséget levetkezett izgatás még a fegyveres polgárság egy része között is el volt terjedve.  

Délután három órakor a fegyveres őrsereg a vészdobok zajával kiállítatott.  Öt órakor népgyülés volt, melly egészen más elemekből, mint amelly eddig Pesten az ügyek élén állott, volt összeszerkesztve.  Veszélyes symptomok mutatkoztak. A vagyon- és személybátorság mindinkább compromittálva kezdett lenni.  

Este hét órakor támadásra került a sor. A tömegek az utczán jövőmenőket megtámadák. Éspedig minden kitűzött elvek nélkül.Megtámadták a zsidókat, megtámadták, kik az izgatók ellen nyilatkoztak, sőt, megtámadták a zsidó ellenségeket is.  Úgy látszott, a felizgatott tömegnek mindegy volt, csak zavar legyen, csak tér nyíljék rendetlenségek elkövetésére.  Okai ezen zavaroknak külön neműek. Itt minden összejött a politicai elveken kivül. Pedig amint dicsőséges egy politicai mozgalom, olly megbélyegző az, bármi más érdekben történjék.  

Nincs elég erős szavunk a tegnapi napot characterizálni. Tán egy alkalmas időben visszatérendünk rá, akkor tudniillik, ha e tegnapi nap, mint reméljük, feledésbe megyen, és szavaink nem fognának ingerlő alakban tűnni fel.  Csak egyet jegyzőnk meg. A pesti polgárok – kik, ha a kitörésben részt nem is vettek, sőt, később, midőn azt látták, hogy a dolog veszélyes, annak elnyomására maguk is sokat tettek – jegyezzék meg, hogy a tömeg, melly ma a zsidók kiűzetése ürügyét felvéve, a vagyon ellen emelkedett fel, nem nagyon hajlandó azt megkülönböztetn, hogy ezen vagyon birtokosa meg van-e keresztelve vagy nincs. 

Az ifjúság egész napon csak nézője volt a dolgoknak, sőt, azt hisszük, hogy azok, kik reggel a házbér iránt indítványoskodtak, azon jeleneteket, hova a mozgalom elfajult, előidézni korán sem akarták.  Az utczák tekintetéről, azon komor és ünnepietlen zavargásokról, a zajról, tolongásról, csak annak lehet fogalma, ki ott volt.  Az alsóbb osztályú nép botokkal, késekkel és baltákkal volt fegyverezve.

Halálhír nincsen. Hanem sebesültek számosan vannak. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ma van a tragikus ,,második zsidótörvény" évfordulója
Zsidó világ
BIG: Nem lettem traumatizált ember
2021. Május 09. / 10:19

BIG: Nem lettem traumatizált ember

Kommentek