Szerdócz Ervin főrabbi írása a Vájákhél-Pékudé páros hetiszakaszról

2021. Március 11. / 16:56


Szerdócz Ervin főrabbi írása a Vájákhél-Pékudé páros hetiszakaszról

„ Eljöttek férfiak és nők egymásután, minden áldozatkész szívű ember…..”  (Mózes 2. 35.22.)

Rabbénu Báhájé rabbi szerint a „férfiak a nőkkel együtt” mondatrészben, a Szent hajlék felépítéséhez gyűjtött adakozások alkalmával valójában a nők előbb és a férfiak később jöttek. A rabbi szerint a korszak asszonyainak kiválóságáról van szó, és nem csak az építkezés, hanem egy korábbi eset, az aranyborjú kapcsán is. Az utóbbival kapcsolatban tudjuk, hogy a nők nem adták át ékszereiket, amikor Áron nekikezdett a borjú készítésének, ezért a bálvány végül a férfiak aranyaiból lett „megalkotva”. A nők tiltakozásával kapcsolatban esetleg arra a feltételezésre lehetne jutni, hogy nem feltétlenül nemes érzések vezették őket, hanem ragaszkodtak ékszereikhez és ezért nem adták át azokat. A Hajlék építése előtti magatartásuk világossá teszi, hogy ebben az esetben (is) alaptalan a feltételezés. A rabbi végső következtetése abból a lelkesedésből ered, ahogyan elhozták felajánlásaikat a Miskán céljaira. Ugyanakkor arra is következtet, hogy korábbi vonakodásukat sem az arany, hanem az Örökkévaló iránti szeretetük diktálta. 

Talmud szerint: A nő adhat szegény embernek enni férje beleegyezése nélkül.

Midrás: Egyszer szárazság volt és a bölcsek két rabbit küldtek rabbi Abba Chilkijáhuhoz, hogy imádkozzon esőért. Nem találták otthon, ezért kimentek a mezőre, ahol szántott. Köszöntötték, de ő nem felelt. Estefelé egy fát vett vállára, másik kezében vitte ruháját. Bogáncsok között járva felemelte ruháját. Szárazföldön mezítláb járt, folyóhoz érve felvette saruját. Hazaérve felesége díszesen öltözve jött elébe. Házához érve előreengedte feleségét és utána ment ő, végül az asztalhoz tessékelte a rabbikat. Leült az asztalhoz enni, de a rabbikat nem kínálta. Nagyobbik egy, kisebbik fiának két szelet kenyeret adott. Evés után azt súgta feleségének: tudom, hogy a rabbik azért jöttek, hogy imádkozzam esőért. Gyere, menjünk a padlásra, hogy ott  mindketten imádkozzunk.

A rabbik hadd ne tudják meg, hogy Isten a mi imánkra adja az esőt. Fölmentek a padlásszobába, egyik sarokba ő, a másikban felesége imádkoztak. Felhő keletkezett azon az oldalon, melyen felesége volt. Azután lementek vendégeikhez és barátságos beszédbe kezdtek. Rákérdezve látogatásuk céljára, elmondták, hogy bölcseik kérték, imádkozzon esőért. A rabbi mondta: hála Istennek, már nincsen szükség imánkra, mert már eleredt. A rabbik szóban megerősítették meggyőződésüket, hogy imájára jött meg az eső.

Kérték, magyarázza meg furcsa viselkedését. Kérdezték: miért nem válaszolt köszönésükre? Rabbi Abba mondta: Napszámos voltam, tudtam, ha valakivel szóba eredek, megzavarta volna munkám, megrövidítve béradómat. 

Miért vitted válladon a fát, a ruhát viszont kezedben? A ruhát kölcsönkértem, ha a fát a ruhán vittem volna, megrongáltam volna felebarátom tulajdonát. 

Miért mentél mezítláb, a folyóhoz érve viszont felvetted sarudat? A szárazföldön magam elé nézek. Látom az akadályt, amibe megbotolhatok. A vízben viszont nem látom, mire lépek. 

Miért emelted meg inged bogáncsok között járva, hisz azok megsebezhetik lábad? A lábamon a bogáncs okozta sérülés meggyógyul magától. A ruha viszont elszakadhat és „nem gyógyíthatom” meg. 

Miért jött feleséged eléd díszes ruhába? Azért, hogy tessen nekem és ne gondoljak más nőre. 

Miért engedted előre feleséged, követted és csak utána mehettünk mi ketten? Nem ismerem jellemeiteket, ezért közzé és közétek álltam. 

Miért nem kínáltál minket eledellel? Alig volt elég ennivaló családom részére. Ha megkínáltalak volna benneteket, csalás lett volna részemről, szívemben azt kívántam volna, hogy bárha nem fogadnátok el. 

Miért adtál nagyobbik fiadnak egy szelet kenyeret, kisebbiknek viszont kettőt? Nagyobbik fiam itthon tartózkodott. Ehetett bármikor, ha éhes volt. Kisebb fiam viszont iskolába volt, nem ehetett kedve szerint. 

Végül miért lett felhő azon az oldalon, melyen feleséged imádkozott? Mert neki nagyobb érdeme van. Ő eledelt ad a szegényeknek. Én csak pénzt. A pénzért vehet ennivalót, de az külön fáradtságába kerül. 

A szerző az újpesti zsinagóga rabbija

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek