A magyar zsidóság szerepe az 1867-es kiegyezésben

Hasonlóságok és különbözőségek – A zsidók szerepe és részvétele a polgárosodásban Magyarországon címmel tartott szakmai konferenciát a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-IASK). „A polgári átalakulás, a tőke beáramlása a 19. században és maga a kiegyezés is a zsidó elitnek volt köszönhető" – hangzott el a tanácskozáson, amely lehetőséget adott rá, hogy a téma kutatói tudományos konferencia keretében számolhassanak be a magyarországi zsidóság modernkori társadalomfejlődési sajátosságairól. 

Magyarország nem egy városának képét ma azok az épületek, terek határozzák meg, amelyeket a 19-20. században gazdaságilag megerősödött és a magyar polgárosodásban, az ország modernizációjában jelentős szerepet vállaló zsidóság hozott létre. Bármennyire igaz ez a megállapítás, a történet ennél az általánosító megállapításnál sokkal színesebb. A Kárpát-medence zsidósága – amely nem csupán iparbárókból, bankigazgatókból, orvosokból, hanem vándorkereskedőkből, kocsmárosokból, földműves parasztokból és malomtulajdonosokból is állt – beépült a magyar társadalom teljes spektrumába. Egyebek között erre világított rá a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (FTI-iASK) február 18-án Kőszegen rendezett Hasonlóságok és különbözőségek – A zsidóság részvétele a polgárosodásban Magyarország különböző régióiban   című konferenciája.

A bevezető előadást Zima András  az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) történelem tanszékének vezetője tartotta A zsidóság szerepe a gazdasági szerkezetváltásban Magyarországon címmel. Ezután korreferátumot tartott Szegő Ágnes: A Heves megyei zsidóság szerepe a megye modernizációjában; Ábrahám Vera: Zsidó polgárság a szegedi nagyárvíz után;  Hangodi László: A tapolcai zsidóság szerepe a helyi polgárosodásban és urbanizációban (1867-1913); Balogh István: A zsidóság szerepe Békés megye polgárosodásában;  Katona Attila: A zsidóság integrációjának kérdései Szombathelyen a dualizmus időszakában; valamint  Söptei Imre: A Schey család hatásának nyomai Kőszeg szabad királyi város gazdasági életében (1786-1881) címmel. Ezek az bizonyították, hogy a vidéki zsidóságot érintő témában sok a leegyszerűsítés, az általánosítás.

A tanácskozást az iASK keretében Szántóné Balázs Edit vezetésével tavaly alakult kutatócsoport szervezte. A csoport elsősorban a nyugat-magyarországi zsidóság történetét és a régió modern kori társadalomfejlődési sajátosságait vizsgálja, de feladatának tartja, hogy az egyes térségek kutatási eredményei közös ismerethalmazban egyesüljenek.  A munkacsoport további régiók bevonásával folytatja összehasonlító kutatásait és tervezi, hogy országos, szintetizáló kutatások eredményeit publikálja. Az eseményen Kelbert Krisztina és Olosz Levente, az iASK ösztöndíjasai is megtartották a témához kapcsolódó kutatási beszámolójukat. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete más szakmai intézményekkel együttműködve 10 hónapos kutatási ösztöndíjakkal is segíti a munkacsoport munkáját. 

(Címlapkép: a kőszegi zsinagóga mennyezetfestése – a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből)