Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (65. rész) – Porter Paula

2021. Június 03. / 12:43


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (65. rész) – Porter Paula

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) - a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben - a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Porter Paula Színházi Élet 1924. 6. 44.jpg

Porter Paula festőművésznő neve a lapokban, a képzőművészeti kiállítási ismertetések sorai között, 1913 tavaszán jelent meg először. Ekkor a művésznő már 27 éves volt – 1884-ben született Aradon. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, majd Párizsban tanult két évig. 1913 májusában így írt kiállítási részvételéről a Budapesti Hírlap: „Porter Paula a hipermodernek közül való. Színlátásáért nem irigyeljük, képéért háromezer koronát semmiképpen nem adnánk (ha tehetnők sem).” Nem rosszak, de nem is különösebben hízelgők az ezt követő néhány év kritikái sem. Ezt írta 1915-ben Az Újság a Nemzeti szalonban kiállított képéről: „Porter Paula csukaszürke katonája szintén kiemelkedik a kiállított képek átlagából előadásának rutinosságával.” Majd a Magyarország 1916-ban: „Porter Paula önállóbb technikával dolgozva bizonyára több sikert érne el, mint így.”

Portrésorozata, sőt portrésorozatai egy évvel később áttörést jelentettek, a kritikák fanyalgása megszűnt. Évekig volt az Ország Világ rajzos illusztrátora, ahol porté-rajzokat készített minden számhoz. Ez kiegészült azokkal a kiállítási beszámolókkal, amelyeket ebbe a lapba, majd a Színházi Életben írt.

Porter Paula Ország Világ 1919. március 2.jpg

1921-ben meghívást kapott, hogy vegyen részt Bécsben egy csoportos kiállításon, miközben itthon az igazi elismerés hiányzott számára. Így vallott erről a Színházi Élet 1921. 48-dik számában:

„– Önök nem is hiszik, – mondja, – mennyit szenved egy komoly művész, mennyi elfogult kritikának van kitéve egy festő, ha történetesen nő. […] Pesten én már úgy akarok szerepelni, mint egy már külföldön is elismert festő s nem mint egy úrilány, aki nagyon ügyesen fest.”

Következtek a külföldi kiállítások, Bécs után Berlin, Arad, Temesvár. A hazai kritikák ezekről kedvezőek voltak. Például a Pesti Hírlap 1923 novemberében így írt a berlini sajtó fogadtatásáról: „…a fiatal magyar festőnő művei becsületére szolgálnak a magyar művészetnek”.

Porter Paula.jpg

Az 1930-as években intenzív maradt a részvétele a különböző kiállításokon. A kritikák, ha nem is hozsannázva, de elismerően regisztrálták az ezeken való megjelenését. Nézzünk egy helyi lapot, az 1929-es Budai Naplót ezekből:

„Ízig-vérig művész és budai Porter Paula festőművésznő. Nem mi akarjuk őt felfedezni, hiszen felfedezte Berlin, München, Párizs, sőt – Budapest is, csak méltatni szeretnénk sokoldalú festői tehetségét, mint arcképfestőét…. Porter Paula nem fényképet ad, nem rideg, pózos vonásokat fest, magát az embert, a lelkét viszi vászonra minden beállítottság nélkül.”

Írt is, például a kevéssé ismert Dolgozó Asszonyok Lapjában. Folyamatosan dolgozott és jelen volt még az 1940-es évek elején rendezett kiállításokon is. Az utolsó ezekből az 1944 februári Téli Tárlat volt.

1939 és 1944 között a képeit, főként olajfestményit bemutatták az OMIKE Művészakció mindegyik kiállításán.

Porter Paula Heller Bernát képmása Libanon, 1943..jpg

1944-ben deportálták, valószínűleg Auschwitzban halt meg.

1946-ban ott voltak a képei a mártír művészeknek az OMIKE által rendezett emlékkiállításán.

Képek:

1. Színházi Élet 1924. 6. 44
2. Az Ország Világ címlapja Porter Paula rajzaival 1919. március 2.
3. Önarckép
4. Heller Bernát arcképe Libanon 1943. 1. 8

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek