Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (12. rész) – Faragó Panni

2020. Május 06. / 10:40


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (12. rész) – Faragó Panni

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

Faragó Panni Szinház És Mozi 1954. 2_.jpg

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. A válogatás vállaltan szubjektív lesz, de talán idővel kialakul benne valamilyen rendszer.

Gyakran fordul elő, hogy a múltbeli szereplők bemutatásakor arra kényszerülök, hogy információtöredékekből próbáljak összeállítani egy pályaívet, egy sorsot. Ez a lehetőség maradt Faragó Panni alakjának felidézésekor is.

1931-ben tűnt fel először Az Est által közzétett hírben a Faragó Panni név, Balaton Tündére szépségverseny második helyezettjének neveként. (Talán azonos, talán nem.) A következő újsághír 1932 augusztusában jelent meg szintén Az Est-ben: a semmeringi Grand Hotel Panhansban Faragó Panni adott elő „szűnni nem akaró tapsok között magyar dalokat és táncokat”. A következő évben már valódi színpadi szubrett szerep következett Góth Sándor tanítványa számára, elsőként a Budai Színkörben, majd Győrött. Az utóbbi bemutatkozás olyan jól sikerült, hogy a „közönség gyakran nyíltszini tapssal jutalmazta játékát”. Szerződést kapott a szegedi színtársulathoz. Az országos napilapok az ottani játékáról ezt kövezően is nagyon lelkesülten nyilatkoztak. Külön is írtak - köztük a 8 órai újság - a művésznő operai kirándulásáról, amikor a Carmenben játszotta az egyik csempészlány szerepét: 

Faragó Panni 1933. 29. 71.p_.jpg

„Jó megjelenés. Szép és iskolázott hang, teljes énektudás, színészi készség és precizitás teszik elsőrangúvá alakítását.”

1934 őszén a pályafutás újabb állomása következik, a fővárosi Király Színház leszerződtette a tehetséges szubrettet. Itt is siker. „Fiatal színésznő, aki igen szépen beszél, s akinek megkülönböztetett helye van a magyar operettszínpadon”, lelkendezett a 8 órai újság

Egy évvel később azonban a Király Színház tönkrement. Faragó Pannival, mint színésznővel továbbiakban csak az OMIKE Művészakcióban találkozhattunk. A következő szakasz már a sanzonénekesé, a dizőzé. A kabarészínházak (Pavillon, Femina) éve kezdődik. Közben elnyeri egy országos dal- és sanzonverseny első díját.

1936-ban Párizsban tűnik fel, egy étteremben énekel. Az erről hírt adó újság szerint a produkciót Londonba akarják átvinni, de tárgyalások folynak amerikai fellépésről is. Nem tudni, hogy ez sikerült-e vagy sem, de a következő hír Faragó Panniról majdnem öt évvel későbbi, 1940. decemberi keltezésű.

1941-től 1944 márciusáig az OMIKE Művészakció kabaréjának oszlopos tagja volt. Nélküle, tehát a színésznő és énekesnő nélkül nem nagyon lehetett elképzelni operettet vagy zenés műfajt a Goldmark-teremben. Faragó Panninak igen emlékezetes alakítása volt például Schribe Egy pohár víz című darabjának egyik főszerepében, de fontos szerepet játszott a Három a kislány-ban, a Liliom-ban. Faragó Panni a magyar színészek közül ezen a színpadon énekelte először a Jiddische Mamme című sanzont. (Mivel nem maradt fenn tőle felvétel, a mellékelt hangfelvételen Fényes Kató énekli a számot.)

1942. február - 8.jpg

1945 novemberében a Színház című lap rövid hírt közölt:

„A deportálásból nem régen hazatért tehetséges fiatal sanzonénekesnő, Faragó Panni igen sikeres estet rendezett a Zeneakadémia kamaratermében. A termet zsúfolásig megtöltő közönség szeretettel üdvözölte az ismét dobogóra lépő művésznőt…”

Kávéházi fellépések következnek, amelyet csak egy-egy alkalommal szakít meg színházi beugrás –1946 januárjában éppen az Egy pohár víz esetében. Részt vesz egy rövid életű társaság, az Optimisták megalakításában, majd vidám műsorok, rendezvények végtelen sora következik.

1956-ban távozik az országból. A Film Színház Muzsika 1957-es értesülése szerint háztartási alkalmazott Montreálban, majd néhány évvel később egy emigráns újság, a Független Magyarország számol be arról, hogy Torontóban énekel egy étteremben. A történet itt véget is érhetne, de a Kanadai Magyar Hírlapban, 2012-ben beszámoló jelenik meg a Montreáli Magyarajkú Zsidó Nők Egyesületének történetéről. A beszámolót illusztráló fotók egyikén, egy 1966-os csoportképen az egyik hölgy neve: Mrs. Panni Farago(!).

Montreál egyik temetőjében egy síron ez áll: Farago Panni - sept 28 1904 – june 17 1976.

Faragó Panni  Kanadai magyar Hírek.jpg

Az 1966-ban rendezett Purim-bál rendezőbizottsága. Felső sor balról jobbra: Mrs. Judith Safrany, Mrs. Lici Rostas, Mrs. Lilly Klauber, Mrs. Sari Haber, Mrs. Lilly Toth, – Alsó sor balról jobbra: Mrs. Vera Vaktor, Mrs. Erzsébet Fejes, Mrs. Magda Domanyi, Mrs. Panni Farago. (Forrás: Magyar Hírlap, 1966. január 29.)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek