Emlékezés és remény: emlékmű a nyíregyházi zsidó családok emlékére

Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utca és a Síp utca sarkán nemrég felavatott emlékmű tiszteleg az egykor ott élő zsidó családok emléke előtt, ahol ma a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola áll. A június 7-i avatóünnepségen Dr. Frölich Róbert országos főrabbi kiemelte az emlékmű jelentőségét: „Van remény a jövőre. Van remény, hogy ez a társadalom bizonyos ügyek, emlékek, ideológiák mentén mégiscsak egy lesz: a megbékélés, az együttérzés, az empátia, a humánum ügye mentén".

Történelmi feljegyzések igazolják, hogy a Bethlen Gábor utca és a Síp utca által határolt területen egykor zsidó családok laktak. Korábban három botlatókő emlékeztetett minderre, most azonban egy markánsabb jelzés hívja fel az ott elhaladók figyelmét a hiányra és az emlékezet jelentőségére, méltó és maradandó emlékhelyet állítva ezzel az áldozatoknak.

Az emlékművön márványtábla található, amelyen Jób könyvének egy részletét olvashatjuk héberül és magyarul is: „Tudom, hogy az én megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről”. A feliratot egy vasdombormű kíséri, amely egy gyertyát ábrázol, amelyet egy átalakított Dávid-csillag ölel körül. Ez az erőteljes szimbólum a történelem embertelen viharaiban elpusztított zsidó családoknak állít emléket.

Az emléktáblát, amely a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, a GBAM Partners Kft. és az Antiqua Kft. közös kezdeményezése avatták fel. Az emlékmű leleplezésén Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita áldotta meg, majd Dr. Frölich Róbert országos főrabbi mondott köszöntőbeszédet.

Kocsis Fülöp érsek beszédében az emlékezés és az imádság fontosságát hangsúlyozta. "Ha nem imádságban emlékezünk, akkor mindaz, ami fájó, újra fáj. Gyógyulni csak az Isten segítségével lehet".

Frölich rabbi elgondolkodtató és szívhez szóló köszöntőjében az emlékmű jelentőségéről és a művészet szerepéről beszélt, amely mély, személyes üzeneteket közvetít.

– Amikor a táblát megnéztem, azt gondoltam: ez a magyar társadalom. Ez a tábla 2024 Magyarországa. Egy egész, melyben van egy sebhely, egy hiány, egy űr, s a két rész nem illik össze, soha nem lesz belőle teljes egész. –  Hangsúlyozta, hogy az emlékmű nem csak a múltat szimbolizálja, hanem a vészkorszakban Magyarországon meggyilkolt 600 ezer zsidó maradandó hiányát és az űrt, amelyet a holokauszt hagyott maga után.

A főrabbi párhuzamot vont Káin és Ábel bibliai történetével, szemléltetve, hogy a veszteség az elpusztultakon túl kiterjed a soha meg nem született leszármazottaikra is. Testvéred kiontott vérei kiáltanak fel hozzám a földről – mondja Isten Káinnak, amikor megölte Ábelt. Ez a többes számú forma az elvesztett nemzedékek beteljesületlen lehetőségét jelzi.

E sebek ellenére Frölich főrabbi reményét fejezte ki az egységre és a megbékélésre. „Mégis itt állunk különböző világnézetekkel, különböző vallásokkal, különböző párthovatartozással, különböző önazonossággal, de együtt és egy gondolattal, egy akarattal és egy érzelemmel emlékezhetünk – van remény a jövőre”.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere is csatlakozott az elhangzott intelmekhez, hangsúlyozva az emlékek megőrzésének fontosságát a jövő nemzedékek számára.

– Örök mementója lesz a tragédiának – mondta az emlékművet méltatva. A holokausztot a történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és hangsúlyozta, hogy az egész emberiségnek tanulnia kell a múlt hibáiból.

A közös megemlékezés és emlékműavatás a Kél molé ráhámim megindítóan szomorú dallamával zárult, amelyet Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora énekelt el az áldozatok tiszteletére. A jelenlévők között olyan prominens személyiségek voltak, mint Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, dr. Fónagy János miniszterhelyettes, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, dr. Szabó Tünde kormánybiztos és országgyűlési képviselő és Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke.

Az emléknap a Görögkatolikus Múzeumban folytatódott, ahol a Magyar Zsidó Múzeum Csillag a házon, csillag a kabáton című vándorkiállításának megnyitóján vehettek részt az érdeklődők. Dr. Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója nyitotta meg az eseményt, majd dr. Toronyi Zsuzsanna, Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója mutatta be a tárlatot.

A kiállítás nyolcvan portréja mellett személyes történeteket is megismerhetnek a látogatók. A gyűjtemény szeptemberig tekinthető meg Nyíregyházán.

Zucker-Kertész Lilla beszámolója