A nemzeti ünnep alkalmából Kempner József '48-as ezredorvosra emlékezünk

Az 1848-49-es szabadságharcban kitüntették magukat akkori hittestvéreink is, köztük Kempner József, aki frissen végzett, mindössze 25 éves orvosként kapcsolódott be a nemzeti függetlenségi harcba. Legyen áldott az emléke!

Habár a tatai Goldberger Alapítvány a közelmúltban kérelmezte dr. Kempner József '48-as honvéd ezredorvos (1823-1882) tatai nyughelyének védetté nyilvánítását, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) égisze alatt működő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a javaslatot sajnos nem támogatta. Ez a döntés ugyanakkor semmit nem von le Kempner doktor érdemeiből, aki magyar hazafias érzelmektől fűtve jelentkezett a csatatérre, hogy ellássa a sebesülteket.

Dr. Kempner József síremléke a tatai zsidó temetőben. Fotók: Kerti Katalin/Goldberger Alapítvány

Mint azt a Goldberger Alapítvány vezetőjétől, Kerti Katalintól megtudtuk: a tatai születésű Kempner József ismert zsidó családból származott, az ő nagyapja (Kempner Áron) volt az első ismert tatai rabbi, míg édesapja (Kempner Ábrahám) egy időben a helyi bét din vezetője volt.  

Kempner József az orvostudományi egyetem befejezése után azonnal bekapcsolódott a forradalom és szabadságharc küzdelmeibe és ezredorvosként szolgált. 1889-ben bekövetkezett haláláról nemcsak a helyi újságok, hanem az országos lapok is beszámoltak. A Fővárosi Lapok az 1882. február 29-i számában ezt írta:

„Tatán e hó 26-án dr. Kempner József, Komárommegye volt főorvosa, a szabadságharcban honvédezredorvos, kiváló képzettségű és köztiszteletben állott férfiú, 59 éves korában meghalt.” 

Kempner József volt a később híres tudóssá és feltalálóvá vált Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) nevelőapja. Bláthy több írásában is meleg hangon emlékezett meg nevelőapjáról. 

Legyen áldott az emléke!