Sopron: A Mazsihisznak új zsinagóga, a városnak világhírű nevezetesség

A soproni Új utca 22-es szám alatt jelenleg ismét ugyanolyan jellegű építkezés zajlik, mint valamikor az 1300-as évek elején: a beruházás a zsidó közösséget és a várost egyaránt gyarapítja. Ezen a helyen ugyanis több mint 800 éve épült föl a város Európa-szerte különleges, gótikus zsinagógája, valamint az a zsidó kórház (középkori nevén: ispotály), ahol hamarosan megnyílik a Soproni Zsidó Hitközség új székháza. Erről a beruházásról tartott közös sajtótájékoztatót Farkas Ciprián polgármester, Barcza Attila parlamenti képviselő, Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Büchler András, a helyi hitközség vezetője.

A középkorban Sopron mai Új utcáját Zsidó utcának hívták, mert a városban a XIII-XIV. század fordulóján, azaz több mint nyolcszáz éve megtelepedett zsidó közösség itt élte mindennapi életét. Itt épült fel egy gótikus stílusú zsinagóga (ez a mai Ózsinagóga) egy ma is látható mikvével, valamint az az ispotály (kórház), ahol ezekben a hetekben éppen belső felújítás zajlik, hogy ezt újra birtokba vehesse a Soproni Zsidó Hitközség. Erről a beruházásról tartott közös sajtótájékoztatót a soproni városházán pénteken Farkas Ciprián polgármester, Barcza Attila parlamenti képviselő, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke és Büchler András, a helyi hitközség vezetője, a Mazsihisz vezetőségi tagja. 

Balról jobbra: Barcza Attila, Büchler András, Farkas Ciprián és Heisler András. (Fotó: Griechisch Tamás fotóriporter/Sopron)

Farkas Ciprián polgármester a sajtótájékoztatón két olyan jelentős bejelentést tett, amely a zsidó közösséggel kapcsolatos. Mint mondta, az egykori ispotály épületét a város 20 millió forintból felújítja és átadja a Soproni Zsidó Hitközségnek hitéleti, vallási és kulturális célokra, továbbá – folytatta a polgármester – a költségvetésből 30 millió forintot különítettek el a helyi, úgynevezett papréti ortodox zsinagóga felújítási terveinek elkészítésére is. Farkas Ciprián hozzátette: a papréti zsinagóga esetében 2006-ban már készült egy felújítási terv, ami azonban nem valósult meg. Az akkori tervet most aktualizálják majd annak érdekében, hogy megtörténhessen a létesítmény felújítása.

– A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében köszönöm Sopron város vezetésének, hogy felkarolta és támogatja a polgármester úr által említett projekteket – mondta a sajtótájékoztatón Heisler András Mazsihisz-elnök. A felújítás alatt álló ispotályról, azaz a helyi zsidó hitközség jövőbeni székházáról az elnök azt mondta: a létesítmény hitéleti és vallási céljain kívül nagyon fontosnak tartja az épület oktatási, tanítási funkcióját is annak érdekében, hogy a soproni diákok itt kaphassanak ismereteket a zsidó kultúráról és hagyományról. 

Heisler András és Büchler András az Ózsinagóga mellett

– Ebben a házban az oktatási tevékenységet közfeladatnak tekintjük, hiszen a fiatal nemzedékek tanításával a jövőnek teszünk szolgálatot – hangsúlyozta Heisler András. – Ennek érdekében fölajánlottuk aktív részvételünket, segítségünket a helyi önkormányzatnak. 

Büchler András, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke, a Mazsihisz vezetőségi tagja a sajtótájékoztatón nemcsak azt köszönte meg a város vezetőinek, hogy közpénzt áldoznak az ispotályépület felújítására és az ortodox zsinagóga terveinek elkészítésére, hanem azt a szívélyes, baráti, partneri légkört is, amivel a zsidóság felé viseltetnek. 

Belső munkálatok az ispotályépületben

Az ispotályépület felújításának előzményeiről Büchler András kifejtette:  a helyi hitközség évek óta a Lackner Kristóf utcában működik, és az ottani imaterem nehezen megközelíthető az idősek számára. Elsőre kézenfekvőnek, a valóságban azonban inkább álomszerűnek tűnt – tette hozzá –, hogy a hitközség „visszaköltözhessen” az egykori Zsidó utcába, méghozzá éppen ugyanoda, ahol nyolcszáz éve őseink éltek és tevékenykedtek. 

Ez az álom azonban a városvezetésnek köszönhetően megvalósul, amivel nemcsak a helyi hitközség élete válik könnyebbé és termékenyebbé, de egy olyan helyi látványosság jön létre, amely – fogalmazott az elnök – világhírnévért kiált. Hiszen egész Európában ritkaságszámba megy, hogy Sopronban megtekinthető egy gótikus stílusban, hármas tagolásban épült zsinagóga, ráadásul olyan környezetben, ahol hamarosan – a tervek szerint március közepétől – újra aktív zsidó közösségi élet zajlik majd. 

Az elnök megemlítette azt is: a soproni ózsinagóga nemcsak a valóságban, de immár virtuálisan is bejárható a Mazsihisz honlapján elérhető Tudástárban. Ez remélhetőleg arra ösztönzi majd a külföldi turistákat – mondta –, hogy a látogatók a virtuálisan már bejárt zsinagógát tekintsék meg a maga valóságában a helyszínen is, ez pedig jelentősen hozzájárulhat Sopron idegenforgalmának gyarapításához. 

A beruházás március közepére készül el

– Önök az imént többször köszönetet mondtak a város vezetésének, holott szerintem a város vezetése és lakossága tartozik köszönettel a zsidó közösségnek, amely hozzájárult a város fejlődéséhez – kezdte beszédét Barcza Attila, Sopron város parlamenti képviselője. Hozzátette: a magyar zsidóság olyan tragédiákat szenvedett el, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük, ezért a közéletben minden jóérzésű embernek arra kell törekednie, hogy a múltban elkövetett szörnyűségek még egyszer meg ne történjenek. Barcza Attila közölte: nagyon fontosnak tartja a Heisler András által említett oktatási funkció beemelését az ózsinagóga tevékenységi körébe, hiszen nem mindegy, hogy a történelemről mit és hogyan tanulnak meg a magyar gyermekek. A képviselő közölte: a történelmet a diákoknak olyan valósághű módon kell megtanítani, hogy a gyerekek felnővén soha ne válhassanak szélsőséges, kisebbségellenes ideológiák foglyaivá.  

A ZSIDÓSÁG SOPRONBAN

A helyi zsidóság ősi soproni gyökereiről mindent elmond, hogy a fönti cikkünkben már említett időszakban, a XIII-XIV. század fordulóján, egészen pontosan 1301-ben halt meg III. András király, az Árpád-ház utolsó uralkodója, és ekkor foglalta el a trónt Károly Róbert. Mire Károly Róbert fia, I. Lajos király 1342-ben trónra ült, a soproni zsidóság már több évtizedes múlttal bírt a városban, jólétükről és gazdagságukról ma is mindent elmond az Ózsinagóga, amely romjaiban is gyönyörű. A ma is látható főbejárat egy-egy oldalsó része és timpanonja még a zsinagóga építési idejéből származik, így tehát ezek az elemek a soproni gótika legkorábbi darabjai közé tartoznak. 

Habár I. Lajos király uralkodása a középkori magyar királyság legragyogóbb fejezetei közé tartozik, a király fanatikus katolicizmusa a magyar zsidóság számára súlyos tragédia forrása lett: I. Lajos ugyanis a magyar királyság területéről az egyik napról a másikra az összes zsidót kiűzte, így az akkori hittestvéreinknek minden vagyonukat hátrahagyva kellett menekülniük. Üresen hagyott házaikba magyarok költöztek, javaikat széthordták, s mire a király belátta, hogy tévedett, s milyen óriási kárt okozott a zsidók elűzésével, addigra több tízezer magyar zsidó már külföldön, a mai Ausztria és Csehország területén kezdett új életet.

Kivágás a fenti képből: a 100-as számban tiszteletből Dávid-csillagok is láthatók (Fotók: KZS)

A zsidók később visszatérhettek Sopronba, ám a későbbi századokban újra és újra üldözések sújtották őket, hogy aztán 1526-ban évszázadokra kiűzzék őket a városból. Az Ózsinagóga ekkor elveszítette hitéleti funkcióját, majd eléje új épületeket emeltek, többek között ez az oka annak, hogy a zsidóság középkori jelenléte évszázadokra szinte „eltűnt” a városból. Az Ózsinagógát majd csak az 1960-as évek végén tárták fel, ekkor történhetett meg az épület műemlékjellegű helyreállítása. 

(Címlapkép: a középkori rituális fürdő  az ispotályépületből nézve. Fotó: KZS)