Milliárdos fejlesztés Kelet-Magyarországon a Mazsihisz vezetésével

Egy, a Mazsihisz által vezetett konzorcium valósítja meg azt az 1,4 milliárd értékű projektet, amely a magyar zsidó kulturális és történelmi örökség fenntartására és bemutatására valósul meg Miskolcon, Makón, Nagykállón, Nyírtasson és Sátoraljaújhelyen. A „Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon” című program részleteiről a Mazsihisz vezetői és munkatársai hétfőn a helyi alpolgármesterrel és a beruházásban részt vevő szakemberekkel közösen Miskolcon tartottak sajtótájékoztatót.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a sajtó képviselőinek elmondta: számára a projekt kezdete 2006-ra nyúlik vissza, amikor Kanadában meglátogatott egy magyarországi gyökerű haszid közösséget. Tőlük tudta meg, hogy amikor a kanadai haszidok évente meglátogatják egy-egy híres rabbi sírját Kelet-Magyarországon – közelebbről például Nyírtasson –, a zarándokokat a megfelelő elszállásolást illetően méltatlan körülmények fogadják. A mostani fejlesztés ennek megfelelően érinti Nyírtasst is, a településen ugyanis a beruházás keretében zarándokszállást alakítanak ki. Az elnök hozzátette: a projekt összesen öt települést érint, így az említett Nyírtasson kívül Miskolcon, Makón, Nagykállón és Sátoraljaújhelyen hoznak tető alá olyan fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a térség társadalmi, gazdasági fejlődéséhez, további munkahelyeket biztosítanak, s hatékonyan növelhetik a helyi idegenforgalmat hosszú távon is. Heisler András kifejtette: a beruházás keretében Miskolcon megújul Magyarország egyetlen, még működő ortodox zsinagógája és környezete, Sátoraljaújhelyen szálláshelyet újítanak föl, Nagykállón zarándokszállást építenek a helyi csodarabbi sírját meglátogató zsidók számára, Makón pedig fölújítják a zsidó temetőhöz vezető utat. Mint mondta, a projekt megvalósításáért a Mazsihisz, valamint a tavaly szeptemberben létrejött konzorcium felel. A konzorcium tagjai: „Hácár Hákodes Tass” Alapítvány (Nyírtass), "Chevra Kadisha of Yetev Lev Satmar Congregation" Egyesület (Sátoraljaújhely), Makó Város Önkormányzata.

DSC_4022.jpg

A sajtótájékoztatón Kiss János miskolci alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a zsidóság a helyi társadalom meghatározó része volt: az 1920-as években Miskolcon mintegy 10 ezer zsidó élt, ők tették ki a teljes lakosság 16 százalékát. A zsidó közösséget a Holokauszt során elpusztították, ennek következtében ma csak mintegy 500 zsidó él a városban. Az alpolgármester hozzátette: a magyar kormány támogatásával megvalósuló, a „Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon” című projektet a város örömmel fogadja, hiszen a beruházás újabb fontos kulturális és vallási elemmel gazdagítja a borsodi megyeszékhelyet. Reményét fejezte ki, hogy a projekt megvalósítása serkenti majd a város idegenforgalmát.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: mind az öt helyszínen létrehoznak olyan kulturális teret, amely segít megérteni ezeknek a helyeknek a kultúrába ágyazott jelentőségét. A múltból megőrzött örökségelemek korszerű interpretációjával azt fogják szemléltetni, hogy ezek a helyszínek mitől fontosak a külföldi és magyarországi, zsidó és nem zsidó látogatók számára. Toronyi Zsuzsanna hozzátette: azért csodálatos ez a projekt, mert ennek révén a XVIII. századtól kezdve be lehet mutatni a zsidó örökséget a legkülönfélébb médiumokon – többek közt városképi és tárgyi elemeken, fotógyűjteményen, vagy akár legendássá vált jiddis dalon – keresztül. Az igazgató végül köszönetet mondott a miskolci zsidó közösségnek azért az elmúlt években végzett önzetlen gyűjtőmunkáért, amelynek eredményeként jelentős zsidó gyűjtemény jöhetett létre a városban.

DSC_4120.jpg

A sajtótájékoztató után Markovics Zsolt miskolci főrabbi mondott imát, hanuka második estéjének ünnepi gyertyáit pedig Heisler András és Kiss János gyújtotta meg.

K.Zs.