Páratlanul elmélyült épület-ismertetés a szegedi Újzsinagógáról

2024. Július 31. / 17:35


Páratlanul elmélyült épület-ismertetés a szegedi Újzsinagógáról

Varga Papi László csodálatos összegző művel ajándékozott meg bennünket, fantasztikusan széles megalapozással dolgozta föl a 121 éves szegedi Újzsinagóga építményében megvalósult hagyománytiszteletet és szimbólumrendszert" – írja Lányi Pál Tiszatájonline folyóiratban megjelent recenziójában.

Az örök reménység temploma, a szegedi Újzsinagóga szimbólumai és hagyományai című kötet kapcsán Lányi Pál így fogalmaz: „A szerző komoly előkészületekkel készült mostani, enciklopédikus teljességre törekvő munkájára: az ezredforduló idején két kiadást is megélt »Zsidó magyarok Szegeden, Löw Lipót és Löw Immánuel« című 60 oldalas füzete, majd a 2014-ben megjelent »Babilon folyói mellől a Tisza partjáig – zsidók és zsidó magyarok« 206 oldalon tett hitet amellett, hogy a város zsidó múltját kutató erőfeszítései mennyire fontosak számára. 

Jelen könyve a szent hely és a szakrális tér zsidóság számára adódó jelentőségével, a szétszóratás és a zsinagóga lerombolásának korát tárgyalva indul. 

A templom fogalmát, mint szent helyet a következőképpen definiálja: »…olyan helyiség, amely közvetítő a túlvilági, mennyei (a transzcendens) és az evilági szféra között. Szakrális középpont, amely az égi minta földi leképezése, azaz az ember kicsiny világában (a mikrokozmoszban) megmutatja a mindenséget (a makrokozmoszt). Ezért a templom a mindenség képe, ábrázolása, (imago mundi). Függőleges kiterjedésénél (vertikalitásánál) fogva az épület maga világtengely (axis mundi), így jelképisége összefügg például az ég felé közvetítő helyek közül a hegy (Olümposz, Sinai, Morija) szimbolikájával«.”

Mint a recenzens írja, a központi fejezet páratlanul elmélyült épület-ismertetés. „A külső kép, az előcsarnok, a központi tér (az oszlopfők, csegelyek, áthidalások) és az üvegkupola »eget a földdel összekötő s az architektúrát áttörő csipkebokor virága, mint a kinyilatkoztatás jelképe, ez úgy terjedelmére, mint művészi színhatására nézve párját ritkítja. Opálüvegből készült sugárkorong fut szét a kék égen, amely lefelé ereszkedve a kupoladob mögött a virágokkal ékesített földön nyugszik. 

Megragadó benyomást tesz nappali világításban is, de áhítatra hangoló, magasztos látvány, ha az üveg fölött elhelyezett éppen 24 lámpa fénye a sugarakon áttör, s ezek az esti sötétkék ég fölött a kupoladob homályában ragyognak. 

Az üvegkupola a barna termőföldből sarjadó zöld növényzettől a csillagos égboltig terjedő térben teremtett világot dicséri, s mindeme szépség Teremtőjét dicséri. A növényzet zöldje fölött a Hasmoneusok pénzérméiről átvettvett stilizált liliomok fonadéka látszik, amely minta a földszinti ablakszegélyeken is feltűnik«.”

A recenziót teljes terjedelmében ITT olvashatják el.

Varga Papi László: Az örök reménység temploma, a szegedi Újzsinagóga szimbólumai és hagyományai. Magánkiadás, Atlasz, Szeged, 2024. 320 oldal, 9900 Ft

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Táblát avatott a B'nai B'rith az október 7-ei áldozatokért
Zsidó ünnepek
Miért kerek a bárhesz Ros Hásánakor?
2024. Szeptember 26. / 12:30

Miért kerek a bárhesz Ros Hásánakor?