Nagy siker volt az idei Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozat

A Mazsihisz és a Határtalan Kultúra Program közös szervezésében immár ötödik alkalommal rendezték meg a Kolozsvári Zsidó Napokat. A rendezvénysorozat zenei, irodalmi és helytörténeti eseményei nagyon sok érdeklődőt vonzottak, külön sikerként könyvelhető el, hogy magyarokon kívül románok is szép számmal vettek részt a különböző rendezvényeken.

Kulturális programokban gazdag, társasági, közösségformáló eseményről beszélünk, budapesti, kolozsvári művészek közreműködésével. A kulturális értékek a közösségi élménnyel ötvöződnek, s ez kiemelkedő – nyilatkozta a Szabadság című kolozsvári lapnak Deák Andrea, a Mazsihisz munkatársa, a Határtalan Kultúra Program és a Kolozsvári Zsidó Napok főszervezője a napokban véget ért rendezvénysorozatról.

A Kolozsvári Zsidó Napokat – amelynek megnyitóján beszédet mondott Heisler András, a Mazsihisz elnöke is – immár ötödik alkalommal rendezték meg Erdély nagy történemi múltú városában. A nyitó rendezvényen a Malek Andi Soulistic együttes adta elő a Yiddish Swing című műsorát, majd a következő napokban fellépett a Zsidó Pavarotti címmel kitüntetett, és 2015-ben Európa legjobb kántorhangjának választott Nógrádi Gergely főkántor Teszter Nelli zongoraművésszel. 

Az 5. Kolozsvári Zsidó Napok keretében bemutatták az 1945 című, világhírű film írójának, Szántó T. Gábornak az Európa szimfónia című, új regényét, amelyről a Maszol.ro azt írta: Szántó T. Gábor az ’50-es-’60-as években játszódó, Kolozsvártól Nyugat-Berlinig ívelő szenvedélyes szerelemről szóló regényt írt. Ha sikerül pénzt pályázni hozzá, a többszörösen díjazott 1945 után ez lesz a következő közös filmjük Török Ferenc rendezővel, így nagyvászonra kerülhet a korabeli Erdély. Szántó T. Gábor a beszélgetőtársa, Balázs Imre József irodalmár felvetésére megerősítette, hogy Kolozsvár, Erdély mindig vonzotta irodalmi alapanyagként, ugyanakkor tartott is tőle: „Budapesten született szerzőként mindig úgy éreztem, mintha egy szubkultúra lenne ez a magyar kultúrában, amelyhez nem erdélyiek nagyon nehezen tudnak érdemben kapcsolódni, mert olyan részletgazdag, saját belső utalásrendszerrel működő, sajátos történelemmel rendelkező kultúra ez”. Az erdélyi vonzalom gyökere Szántó T. Gábor szerint a kisebbségi élmény, amit magyar zsidóként szintén megtapasztalt – írta beszámolójában a lap. 

A közönség emlékező előadást láthattak a Kolozsváron elhunyt Janovics Jenő (1872-1945), a magyar film egyik úttörőjének, a kolozsvári filmgyártás megteremtőjének tiszteletére. Mint a helyi sajtó beszámolt róla, egy tematikus séta alatt Kolozsvár ismeretlen arcát tárta fel az érdeklődők számára Szilágyi Adrien Rebeka, aki a városnak azt az arcát mutatta be, amelyet Janovics Jenő, kora egyik legnagyobb színházi embere megálmodott és amely forgatási helyszínné változtatta Kolozsvárt. Ez az álom rengeteg áldozattal járt, az első erdélyi film forgatása emberéletbe került, de Janovicsnak a kortársaival is meg kellett birkóznia a filmgyártás miatt. 

Volt egyszer, volt egy nagy író címmel Kányádi Sándor alakját és költészetét idézte meg Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész.  

Az érdeklődők történelmi sétán vehettek részt a kolozsvári zsidóság életének egykori helyszínein Sipos Dávid vezetésével, aki több olyan helyszínt mutatott be az érdeklődőknek, amely a zsidóság történelméhez, kultúrájához, gazdasági és társadalmi életéhez köthető. A Szabadság tudósítása szerint ilyen a Párizs utcai volt klasszicista zsinagóga, Gábel Vilmosnak, a zsidó kórház titkárának a háza, a ma 3-as számú belgyógyászati klinika, azaz a hajdani zsidó kórház, a „legfiatalabb zsinagóga”, a kis imaház, a Malomárok melletti rituális fürdő (mikve), a Szappany (Tipografiei) utcai székház, a Dávid Ferenc utcai imaház, a Malom utcai volt zsinagóga (ma Tranzit Ház), a Caragiale-parkban felállított Holokauszt emlékmű, Karácsony Benő háza, illetve a Szent Mihály-templom kertjében lévő Márton Áron-szobor.

A fesztivál zárónapján, október 27-én este a budapesti Sabbathsong Klezmer Band hászid, jiddis, izraeli dalokat, hóra- és örmény dallamokat, arabos hatású, jazzes, keringős, a roma zenét is magába olvasztó, nagy sikerrel lezajlott koncertet adott Örömzene címmel  a Tranzit Házban.

(Címlapképünkön: Malek Andrea énekesnő, Jáger Bandi zenész, Heisler András Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán főrabbi az 5. Kolozsvári Zsidó Napok megnyitója után.)