A hét műtárgya: székely szombatosok imakönyve

2020. Október 23. / 12:08


A hét műtárgya: székely szombatosok imakönyve

A bözödújfalusi székely zsidók régi imakönyveit – amelyek a zsidó imák és áldások szinte szó szerinti magyar fordításait tartalmazzák, és a magyar nyelv 16. századi állapotát őrzik – 1946-ban juttatta el a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményének Fischer Kornél – olvasható az intézmény legfrissebb hírlevelében.


A székely szombatos közösség eredete a 16–17. századig vezethető vissza, amikor székely magyarok egy kis csoportja a reformáció során követni kezdte azokat a bibliai eredetű vallási előírásokat, amelyeket a kereszténység eltörölt. Bözödújfalusi közösségük 1867-ben halahikusan is áttért a zsidó hitre, és prozelita hitközséget alapítottak – tudhatjuk meg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szokásos pénteki hírleveléből.

A zsidó hitet elfogadó székelyek történetét elsőként Kohn Sámuel Dohány utcai rabbi írta meg 1896-ban. „Erdély istentkereső népének, a szombatosok utódaiként ma is fennálló orthodox zsidó székely hitközségnek, (…) ezeknek a szegény székely gazdáknak hithűsége ma is tartja a zsidó rítust és a kasrusz törvényeit, imaszíjjal imádkoznak…” – írták róluk 1941-ben. 

A közösség osztozott a zsidóság sorsában, 1944-ben tagjaikat Auschwitzba deportálták. Régi imakönyveiket – amelyek a zsidó imák és áldások szinte szó szerinti magyar fordításait tartalmazzák, és a magyar nyelv 16. századi állapotát őrzik – a háború után, 1946-ban juttatta el a gyűjteménynek Fischer Kornél

A címlapképen látható imakönyv adatlapja ide kattintva tekinthető meg.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Karácsonyfa egy zsidó házban
2020. December 24. / 11:22

Karácsonyfa egy zsidó házban

Kommentek