Frölich Róbert országos főrabbi: „Egyedül nem lehet vinni a terheket”

2022. Január 24. / 14:52


Frölich Róbert országos főrabbi: „Egyedül nem lehet vinni a terheket”

Szerző: Kácsor Zsolt

Az ökumenikus imahét lezárásaként a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz plébániatemplomban tegnap zsidó-keresztény imaórát tartottak, amelyen igét hirdetett Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének (Mazsihisz) országos főrabbija. A szertartáson imát mondtak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) egyházi vezetői.


Az ökumenikus imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát tíz éve rendezik meg a budapesti hatodik kerületi Avilai Nagy Szent Teréz Plébánián (a világon az első ökumenikus imahetet 1908-ban tartották az Egyesült Államokban). Az egység jegyében létrehozott rendezvénysorozatot Magyarországon a rendszerváltás után, csaknem harminc éve indították útjára. Az idei ökumenikus imahét január 16-tól 23-ig tartott, az imahét – amelynek anyagát ezúttal a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa állította össze – központi igéje így hangzott: „Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” 

Az immár tizedik zsidó-keresztény imaórán – amelyet tegnap Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek vezetett – részt vett Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Vejkey Imre parlamenti képviselő, Temesvári Szilvia terézvárosi alpolgármester és Szilágyi Erika helyi önkormányzati képviselő is.

„Ünnepelni kell a soha el nem felejtett Szövetséget”

Erdő Péter a beszédét Nehemja könyvéből vett idézettel kezdte, felidézve azt a szakaszt, amelyben Ezra, az írástudó felolvasta és elmagyarázta a Tórát a babiloni fogságból visszatért, és a Mózes könyveit sírva hallgató zsidó népnek. A bíboros ennek kapcsán kifejtette: több emberöltőn át tartott a babiloni fogság, nehéz volt a visszatérés, az újrakezdés. Amikor a választott nép visszatérhetett ősei földjére, szinte emberfeletti erőfeszítés volt szükséges ahhoz – mondotta Erdő Péter –, hogy újraszervezzék a nemzet és a vallási közösség életét. Az említett idézetben a Tóra újrafelfedezése áll a középpontban, hiszen a nép már elfelejtette ősei nyelvét, már le kell fordítani a szöveget a megrendült embereknek ahhoz, hogy megértsék. 

ep2.jpgErdő Péter bíboros

„De miért e sírás?” – tette fel a kérdést a bíboros. Mint fogalmazott: biztos, hogy nem örömkönnyekről van szó, hanem azért sírtak, mert a törvény előírásai közül sokat nem teljesítettek, s elfogta őket a félelem: az Isten megbünteti őket hűtlenségükért. Ám ünnepelni kell az újra megtalált isteni tanítást, az Isten irgalmából megújuló, soha el nem felejtett Szövetséget. 

Erdő Péter kifejtette: sokan beszélnek manapság arról, hogy a zsidó-keresztény kultúra a myugati világban a végét járja, s a mai életre már nincsen hatása az ősi igazságoknak. Majd felhívta a figyelmet: nem először látjuk a történelemben, hogy a látszólagos megsemmisülés után a gondviselő Isten ereje képes megújítani országok és népek életét, képes újrarendezni körülöttünk a világot. Ha őszinte önkritikával azt kell megállapítanunk – tette hozzá –, hogy messze sodródtunk az Istentől, akkor sírás helyett meg kell hallgatnunk mai nyelven az üzenetét, s ünnepelnünk kell, hogy olyan értékre találunk, amely képes értelmet adni, megújítani és életet fakasztani.

„Így, együtt, békességet akarunk”

„Így, együtt, békességet akarunk”

Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga rabbija beszédében elmondta: a zsinagágáinkban a legutóbbi szombaton a Jitro című hetiszakaszt olvastuk, amely arról a legismertebb, hogy ebben hangzik el a tíz ige, a kinyilatkoztatás, amely az Egyiptomból éppen kiszabadult rabszolganemzetből zsidó népet farag. Van azonban ebben a hetiszakaszban egy másik epizód, amely méltatlanul kevés figyelmet kap, jelesül a hetiszakasz névadójának, Jitrónak a története. Ő volt az, aki azt tanácsolta az egész nap törvényt ülő Mózesnek, hogy válasszon megbízható, bölcs, a megvesztegetést gyűlölő embereket maga mellé, akik ítélkeznek helyette, hogy Mózes elé csak a legfontosabb ügyek kerüljenek. 

frr.jpgFrölich Róbert főrabbi

Frölich Róbert hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy Mózes már ott, a sivatagban megszervezi a majdan létrejövő zsidó ország igazságszolgáltatási rendszerét, ha pedig figyelmesebben olvassuk a Tórát, rá kell jönnünk, hogy Mózes a negyven éves vándorlás ideje alatt mindent előkészített, lerakta és megszervezte annak az államnak az alapjait, amelyet a honfoglalás után már csak be kell „indítani”. 

Az országos főrabbi azt mondta: hiába volt Mózes törvényalkotó és próféta, hiába volt olyan  kivételes ember, amilyen azóta sem született, a Jitro hetiszakasz azt tanítja meg, hogy egyedül neki sem megy, hiszen lehet valaki bármennyire kiváló és bölcs, egyedül nem tudja vinni a terheket. S ehhez a felismeréshez kellett egy kívülálló Jitro személyében, aki ráébresztette Mózest arra, hogy bármekkora a felelőssége és a kötelességérzete, egyedül: képtelenség. Az általa kiválasztott bölcsek, a feddhetetlen vezetők, akikre felnéz a nép, együtt alkotnak grémiumot azokkal, akiket vezetnek. Így lesz a nép körében nyugalom és béke.

Frölich Róbert hozzáfűzte: „ez a mostani imaóra még szélesebb értelmezési réteget ad Jitro történetének, hiszen itt most együtt vannak egyházi vezetők, akik más hitet, más vallást képviselnek, abban azonban közösek, hogy így, együtt, békességet akarunk. Ahhoz, hogy minden vallási felekezet között békesség legyen, ahhoz ez kell, hogy leüljünk együtt és tudjunk együtt gondolkodni és együtt imádkozni”  – fogalmazott. 

Az imaórán imádságot mondott Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, zsinati elnök; Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke; Lackner Pál evangélikus püspök; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Khaled László metodista szuperintendens; Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház Unió elnöke; Kriza János, a Magyar Unitárius Egyház pöspöki helynöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. 

A szertartáson közreműködött Rudas Dániel, a Dohány utcai zsinagóga kántora (aki Fekete László főkántort helyettesítette), Ferenczi Eszter orgonaművész, a zsinagóga másodorgonistája, Merczel György, az Avilai Nagy Szent Teréz plébániatemplom kántor-karnagya, valamint az imperfectum együttes Nagy Lajos vezetésével.

(Címlapkép: Erdő Péter és Frölich Róbert. Fotó: Topor Márta/Magyar Kurír)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek