– A jelenlegi izraeli háborús helyzet miatt még aktuálisabb felhívni a figyelmet az antiszemitizmus veszélyeire – fejtette ki a máramarosi zsidók múltját, kultúráját népszerűsítő Asociația Maramureș Heritage (AMH) civil szervezet vezetője, a nagybányai Cotos Robert. Máramaros fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a helyi zsidóság, amely ma már elenyésző létszámú: a legfrissebb népszámlálás szerint mindössze 52-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek a megyében – írja a Krónika.ro portál.
– Máramaros nemcsak népi építészetéről és népviseletéről híres, fontos megismertetni a nagyközönséggel a helyi zsidóság múltját is, hiszen a környék kultúrájának, társadalmának építésében, fejlődésében lényeges volt a szerepe – jelentette ki a Krónika megkeresésére a Nagybányán működő Asociația Maramureș Heritage (Máramarosi Zsidó Örökség) elnevezésű civil szervezet vezetője, Cotos Robert. Kiemelte, hogy az egyesület több projekttel ismerteti meg az ifjúsággal is a ma már elenyésző, a két világháború között még jelentős számú zsidóság történetét, s arról is beszélt, hogy a jelenlegi izraeli háborús helyzet miatt még aktuálisabb felhívni a figyelmet az antiszemitizmus veszélyeire.
– Nem jó, ha a nagyközönség azt gondolja, hogy Máramaros pusztán a jellegzetes kapukat, fatemplomokat és népi kalapokat jelenti. A helyi zsidóságról is meg kell emlékeznünk, hiszen szerves részét képezték a környék kultúrájának, számos művész, iparos, kultúrember volt köztük” – mutatott rá az egyesület vezetője.
Raul Czompa rajza. Forrás: Asociația Maramureș Heritage /Facebook
Máramaros kultúrája fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a helyi zsidóság, amely ma már elenyésző létszámú: a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mindössze 52-en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek a megyében.
A cikket teljes terjedelmében a Krónika.ro oldalon olvashatják.
