Kitelepített zsidók: hiánypótló könyv a kommunista rendszer megbélyegzettjeiről

2020. Október 28. / 11:58


Kitelepített zsidók: hiánypótló könyv a kommunista rendszer megbélyegzettjeiről

„Ez a könyv nekünk, magyar zsidóknak szól. Talán megismernek belőle egy olyan  zsidó intézményrendszert is, ami már valóban történelem. És a politikával keményen alkudozó, de a közösséget önfeláldozóan szolgáló embereket” – nyilatkozta Dombi Gábor, az Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című, idén megjelent könyv szerzője. A kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) adta ki.


Dombi Gábor a végzettsége szerint tanár, népművelő, újságíró és zsidó kultúratörténész, jelenleg pedig az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) doktorandusza, akinek 2020-ban jelent meg a budapesti zsidókat az 1951-ben sújtó kitelepítésekről szóló kötete. A szerzővel a Komáromi Zsidó Hitközség lapjában, a Hitközségi Híradó hasábjain jelent meg egy interjú, ebből idézünk. 

Arra a kérdésre, hogy miért kezdett ezzel a témával foglalkozni, Dombi Gábor azt válaszolta: „a holokauszt után pár évvel az én családomat is kitelepítették Budapestről. Minden vagyonukat újra elvesztették, de ami  sokkal súlyosabb, a gettóban szerzett betegségek mellé még súlyosabbak társultak”.

Hozzátette: édesapja neve mellett  nagy fekete X jelölte, hogy „osztályellenség”, nem is vették fel az egyetemre,  s olyan szakmák tanulására sem, amit  szívesen csinált volna. 

„Nagyon kevés dolgot osztott meg velem az emlékeiből, legyen az kitelepítés, árvaház; nem tudott  távolságtartóan emlékezni a történtekre. Az árvaházi történetét megírta Dalos György A körülmetélés című regényében, amelynek egyik hőse épp az apukám. A kitelepítésről pedig én írtam meg neki ezt a könyvet. Nagyon boldog vagyok, hogy kézébe vehette a róla (is) szóló munkát” – fogalmazott Dombi Gábor. 

A kitelepítés kapcsán az interjúban a szerző elmondta: „a Budapestről kitelepített ezernyi zsidó mögött már ott volt a  holokauszt, a megtiprás kora, amikor elveszítették családtagjaik jórészét. Ahogy a  mi családunk is. Ennek a fájdalma nem  múlt el, és a túlélők mentális, lelki és fizikai betegségek formájában ott hordozták  magukban az elmúlt évek minden hatását. Az egészséges zsidó fiatalok elmentek  Magyarországról, Szlovákiából és Romániából, és csak az idősek, a békére vágyók,  és a kisgyerekesek maradtak szülőföldjükön. Ám a politikai radikalizáció miatt  mind többen szerettek volna elmenni, ám  erre 1948 után egyre kevésbé volt lehetőség. 

Az új élethez be kellett volna gyógyítani a sebeket. Helyette erővel, külső  kényszerekkel elnyomták a feldolgozatlan múltat: a zsidó létet a kommunista érában korlátozták, a holokausztra emlékezés magángyásszá lett, a magyarországi nem hitközségi sajtóban a zsidó szó 30 éven át  le sem volt írható. 

A kitelepítetteknek pedig – noha amnesztiát kaptak 1953-ban –  tudomásul kellett venniük, hogy ők a  kommunista-szocialista rendszer megbélyegzettjei, »ellenségei«, és ezzel ők nem  nagyon hivalkodtak, kaptak a hivatalos Magyarországtól megaláztatást eleget. Nem álltak újra sorba pofonokért".

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

(Fotó: OR-ZSE)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek