Róna Iván: Két-három év alatt állhat helyre a turisztikai piac

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyilvánosságra hozott múlt évi közgyűjteményi adattár  szerint tavaly 550 ezren látogatták meg a zsinagógát és a zsidó múzeumot is magában foglaló budapesti Dohány utcai létesítmény-együttest, amely így a tavalyi látogatottsági TOP-lista élére került. Ennek apropóján kérdeztük Róna Ivánt, a Mazsihisz turisztikai vezetőjét az elért eredményről, s a várható idegenforgalmi kilátásokról.

– Nézzünk kicsit a számok mögé, minek köszönhető a 2019-es TOP-listás első hely?

– A nemzetközi turisztikai piacon az öt részből álló létesítmény-együttest mi „Dohány utcai komplexumként” hirdetjük, ez ez öt elem a következő: Európa legnagyobb és legszebb zsinagógája; a zsidó múzeum; a temetőkert; a Wallenberg Emlékkert a csodálatos Emmánuel fával; végül a pincében kialakított gettókiállítás. Ez az az öt egységből álló turiszikai vonzerő, ami a turistákat idevonzza. A számok jobb értelmezhetősége miatt hadd tegyem hozzá, hogy a hozzánk látogatók jelentős többsége Budapestre rövid városlátogató kirándulásra jön, aminek „city break” a nemzetközi megnevezése. Mivel az átlagos vendégéjszakák száma Budapesten csak kettő és fél nap – legalábbis ennyi volt a járvány előtt –, azok a kultúrturisták, akik a mi látogatóink zömét adják, egy jó előre összeállított „bakancslista” alapján szervezik a budapesti programjukat. 

Ha tudjuk, hogy a rövid „city break” során egy kultúrturista meg akarja nézni a Parlamentet, a Mátyás-templomot, a Szent István Bazilikát és a Duna-korzót, akkor nekünk nagyon keményen kell azért dolgozni, hogy a feszes programjába mi is beleférjünk. 

Úgyhogy nagyon sok pénzt és óriási marketingmunkát fektetünk a világhálón és egyéb nemzetközi promóciós platformokon abba, hogy az említett „bakancslistákra” a Dohány utcai komplexum felkerüljön. 

– Mit gondol, hogy a járvány elmúltával mennyi időbe telik feléleszteni a turisztikai életet? Hónapokról, évekről beszélünk?

– Ez nem csak a marketingmunkán fog múlni, hanem a világ turizmusának mozgásán. Az első és legfontosabb kérdés, hogy az embereknek elmúlik-e, s ha igen, akkor mikor múlik el a vírusfertőzés által kiváltott veszélyérzetük. Ehhez elsőrendű fontosságú, hogy mikor lesz tömegesen elérhető a hatásos vakcina. A második kérdés, hogy mikor élednek fel a légitársaságok, mármint azok, amelyek nem mennek csődbe. Most ugyanis úgy látom, hogy sok légitársaság a járvány elmúltával nem lesz képes odaállni a startvonalhoz. Ha a vakcinák hatékonyak lesznek, nem okoznak komoly mellékhatásokat, és megfelelően át lehet oltani velük az utazni vágyó közönséget, akkor remélhetőleg 2021 nyarán megindulhat az idegenforgalom. Ha ez így lesz, akkor 2021 második felében a 2019-es forgalom 20-25 százalékát meg lehet csinálni.

– Mi várható 2022-ben?

– Ha az eddigi gondolatmenetből indulok ki, azaz 2021 nyarán elindul a forgalom, akkor 2022-ben elérhetjük a 2017-2018-as forgalmat. Sajnos arra lehet számítani, hogy 2024-nél előbb nem lehet elérni a 2019-es, amúgy is rekordnak számító szintet. 

– Mikor jöhetnek vissza tömegesen a külföldi turisták?

– Szakmai evidencia, hogy egy ilyen komoly válság után először a belföldi turizmus áll helyre, utána – Magyarországról nézve – a környező országok, majd az európai kontinens turizmusa, a negyedik pedig – európai szemszögből tekintve – az Egyesült Államok idegenforgalma, utoljára pedig az ázsiai piac. Mindebből az következik, hogy a piac legalább két-három év alatt áll helyre. A visszarendeződés V-alakú lesz szerintem, azaz gyors felívelés fogja a válságot követni, mert az emberekben nagyon erős a helyváltoztatás igénye az élményszerzés szempontjából.