Napi Talmud - Bava Batra 170: „Óvakodj az egerektől"

A Dáf Jomi egy több évszázados gyakorlat, amelynek során a babiloni Talmud egyetlen oldalát tanuljuk meg minden nap, meghatározott időbeosztás szerint. Ilyen ütemben a ciklus befejezése 7,5 évet vesz igénybe.
A My Jewish Learning   úttörő célkitűzése, hogy a zsidó tanulás e globális projektjét széles közönség számára is elérhetővé tegye, mi pedig igyekszünk rendszeresen közzétenni ezeket a tanításokat.

A mai dáf a dokumentáció kérdését tárgyalja olyan esetben, amikor valaki a kölcsön egy részét visszafizeti. Íme a misna:

Ha egy adós a tartozásának egy részét visszafizette, Rabbi Jehuda azt mondja: A hitelező cserélje ki a kölcsönjegyet egy újra, amely a jelenlegi tartozást tünteti fel, és tépje szét az első kölcsönjegyet.

Rabbi Josei szerint: A hitelező megtarthatja az eredeti kölcsönjegyet, és írjon egy átvételi elismervényt a kapott összeg részleges kifizetéséről, és adja oda az adósnak, mint bizonyítékot a régi kölcsönjegyben szereplő összeg részleges kifizetésére.

Rabbi Jehuda azt mondta: Így tehát most az adósnak meg kell őriznie az átvételi elismervényt, nehogy az egerek tönkretegyék (mivel ha már nem lenne nála a nyugta, akkor a kölcsönjegyen szereplő összeg egészét kellene megfizetnie).

Rabbi Josei így válaszolt neki: Ez a helyzet neki megfelelő.

Tegyük fel, hogy Ráhel 100 dollárt kölcsönöz Leának, és egy kölcsönjegyet ad neki az egész összegre. Egy hónap múlva Lea visszafizeti Ráhelnek a tartozás felét, azaz 50 dollárt. Rabbi Jehuda szerint Ráhelnek ki kellene cserélnie a régi kölcsönjegyet egy újra, amelyben az aktuális tartozás 50 dollárként szerepel. Rabbi Josei ezzel szemben azt mondja, hogy Ráhel megtarthatja az eredeti jegyet, és kiadhat egy átvételi elismervényt, amely megerősíti a részleges kifizetést.

Rabbi Jehuda, aki elsősorban az adós érdekeit védi, nem kedveli ezt a megoldást, mivel most Leán múlik, hogy igazolja, hogy már visszafizette a kölcsön felét Ráhelnek. Mi van, ha az átvételt igazoló papírt megrágják a rágcsálók, vagy más módon megsemmisül, megrongálódik (például egy kiömlő ital által)? Ha az egyetlen megmaradt dokumentum Ráhel birtokában van, és az az eredeti összegre vonatkozik, Ráhel megpróbálhatja behajtani az egész összeget, és Lea nem tudja majd megvédeni magát.

Rabbi Josei azonban, aki inkább a hitelező érdekeit tartja szem előtt, nem lát problémát ebben a megoldásban. Még azt is sugallja, hogy a rágcsálók által megrágott átvétel valamilyen kozmikus igazság lehet Lea részleges kifizetése miatt.

A Gemara feladata, hogy összeegyeztesse a két nézetet, biztosítva, hogy a hitelező teljes összeget kapjon vissza, miközben védelmet nyújt az adós számára, hogy ne fizessen túl.

Rav Huna Rav tanítását idézve azt mondja: A halaha nem egyezik sem Rabbi Jehuda, sem Rabbi Josei véleményével. Hanem a halaha szerint a bíróság tépje össze az eredeti kölcsönjegyet, és írjon egy új kölcsönjegyet a hitelező számára, amely az új tartozást tünteti fel, és a régi dokumentum időpontjával van ellátva.

Rav, aki talán mindkét misnában szereplő állásfoglalást hibásnak tartja, egy harmadik megoldást javasol. Ő úgy ítéli meg, hogy a bíróságnak kellene megsemmisítenie az eredeti jegyet, és írnia egy újat a fennmaradó összegre, a kölcsön eredeti időpontjára visszamenőleg, és ezt a hitelezőnek, nem pedig az adósnak kellene átadnia. Ez a megoldás valószínűleg enyhíti az adós félelmét, hogy bizonyítania kell a részleges kifizetést, miközben a bíróság, mint semleges fél, lesz felelős az új dokumentum kiállításáért. Legközelebb megtudjuk, hogy egy másik ok, amiért a bíróságot bevonják, az az, hogy jogosultságuk van a pénz lefoglalására, ha azt visszatartják.

A Bava Batra 170 ITT olvasható.
A My Jewish Learning írása alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla