Tisztújítás előtt: a rabbi kérdez, az elnök válaszol

2019. Április 25. / 11:06


Tisztújítás előtt: a rabbi kérdez, az elnök válaszol

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Heisler András levelet kapott Szövetségünk közgyűlésének egyik rabbi tagjától, aki több kérdést fogalmazott meg számára a közelgő elnökválasztás kapcsán. A rabbi fontos kérdései és az elnök válaszai közérdeklődésre tarthatnak számot, ezért – a kérdéseket feltevő rabbi és a Mazsihisz elnökének egyetértésével – közöljük levélváltásukat honlapunkon.


Tisztelt Főrabbi Úr! 

Mielőtt kérdéseidre válaszolok, egy megjegyzésem van: nem nekünk kell egyetértenünk, hanem a közösség többségi akaratát kell teljesítenünk. Ez adja meg cselekvéseink legitimitását és pontosan ezért kell a világi és a vallási vezetőknek egy irányba mozogniuk. S most következzenek a kérdések és a válaszok.

1. Fontos célnak tartom én is, hogy „megkíséreljük a zsinagógai közösségeinkhez közelebb hozni azokat a zsidókat, akik távolságot tartanak tőlünk”. Kérdéseim: kik lesznek a tanácsadóid, akik ötleteket adnak? Vannak-e esetleg konkrét projekttervek? Kik lesznek a felelősei ezeknek? Milyen stáb fogja segíteni a munkád?

A valódi kérdés az, mi a Mazsihisz elnökének a feladata. Mazsihisz elnökként nekem nem konkrét projektterveket kell készítenem, hanem a stratégia megalkotását kell katalizálnom és a taghitközségek működésének feltételeit kell erős érdekérvényesítéssel támogatnom. Stábom nincs, jelenleg egy fő munkaköre kapcsolódik szorosan az elnök tevékenységéhez. Munkámat önkéntesként végzem. Meggyőződésem, hogy a projektek kidolgozásának feladata a Síp utcai munkatársaké, hangsúlyozottan a rabbitestület tagjaié, illetve a taghitközségeké. Az irányt a Mazsihisz közgyűlése megadta, döntése számomra is kötelező: a változó világra nyitott sokszínű zsidóság az új stratégia vezérfonala, megvalósításában nektek rabbiknak komoly feladataitok vannak. 

2. A MAZSIHISZ és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) viszonyát nem tartom tökéletesnek. Az első kérdés, hogy egyetértesz-e ezzel, a második pedig az elsőre adott válaszod függvényében arra vonatkozna, hogy mit kívánsz tenni a viszony javításának érdekében? 

A Mazsihisz viszonyulása a BZSH-hoz kiváló. Elnökségem alatt döntöttünk arról, hogy a BZSH mindenkori elnöke a Vezetőség rendes tagja legyen, szavazati joggal. Ezt ma is előremutató, progresszív döntésnek tartom. A BZSH új elnökének első intézkedése viszont megtiltotta, hogy az elmúlt 29 év gyakorlatának megfelelően a Mazsihisz elnöke a BZSH elöljárósági ülésein részt vegyen. Azaz a két szervezet viszonyában a BZSH viszonyulásán kell javítani. Töretlenül bízom a BZSH új elöljáróságának higgadt bölcsességében, bízom abban, hogy más irányt szabnak a folyamatoknak és hozzám hasonlóan ők is a kooperáció lehetőségét fogják keresni. Ennek esélye a kezükben van, reményeim szerint élni fognak vele. A Mazsihisz eddig is, ezután is mindent meg fog tenni, hogy a BZSH érdekeit helyesen képviselje. A Mazsihisz eredményes lobbija révén tudjuk a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát felújítani, Mazsihisz kezdeményezéssel és ügyintézéssel tudtuk megnyitni a BZSH új szakgimnáziumát, Mazsihisz vezetőségi döntéssel került átalakításra a turizmusunk rendszere: eredményeképpen árbevételünk megduplázódott. Mindez bizonyítja:  a jövő útja az együttműködés.

3. A MAZSIHISZ és az EMIH viszonyát nem tartom tökéletesnek. Az első kérdés, hogy egyetértesz-e ezzel, a második pedig az elsőre adott válaszod függvényében arra vonatkozna, hogy mit kívánsz tenni a viszony javításának érdekében?

Az EMIH nem ismeri el rabbijainkat, közösségünk nagy részét nem tekinti zsidónak. A magyar zsidóság legújabb kori történelmét másképp látja, mint ahogy őseink megélték. A neológia számunkra érték, míg számukra egy lenézett reform mozgalom, véleményüket a világban hangosan hirdetik, bennünket igyekeznek tudatosan lejáratni minden fórumon. Reálisan az EMIH-hel rövidtávon nem fog javulni kapcsolatunk, hosszabb távon azonban ez kívánatos lenne. Amíg az EMIH tételesen ellenünk dolgozik a magyar kormánynál, a nemzetközi testületekben, addig csak egyoldalúan tudnánk gesztusokat tenni. A mai EMIH attitűd ezt a mi gyengeségünknek értékelné, ezért látok csak hosszabb távú megoldást ebben az általam sem kívánt konfliktusban. Az EMIH legitimitását Magyarországon nem vonom kétségbe, de amikor a mi forrásainkba és infrastruktúránkba kíván belenyúlni, akkor nekünk erősnek kell maradnunk.

4. A MAZSIHISZ és Izrael kormányának viszonyát nem tartom tökéletesnek. Az első kérdés, hogy egyetértesz-e ezzel, a második pedig az elsőre adott válaszod függvényében arra vonatkozna, hogy mit kívánsz tenni a viszony javításának érdekében?

Tévedsz, nem értek veled egyet. Bedőlsz ellenzékem mantráinak. Benjamin Netanjahut és kormányát egy beszédem egyetlen részében kritizáltam: Izrael és a diaszpóra kapcsolata okán. Kritikám nem volt ismeretlen Bibi számára, ugyanezt megkapta már nálunk jelentősebb amerikai zsidó szervezetektől, többek között Ronald S. Laudertól, a Zsidó Világkongresszus elnökétől – aki Izrael feltétlen támogatója. Nem hinném, hogy Bibiben maradandó lelki sérülést okoztam volna, ő ennél professzionálisabb politikus, de magamat sem szeretném túlértékelni. Személyes és szervezeti kapcsolatunk viszont egészen kiváló az Izraeli külüggyel, a Szochnuttal, a KKL-lel, a Keren Hayesod-dal, a Yad Vasemmel – állami és/vagy kormányzati struktúrákkal. Izrael melletti lobbymunkánk kifejezetten sikeres. Kértem a magyar kormánytól, hogy Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosának, s ma az EU országok közül elsőként diplomácia státusszal rendelkező(!) kereskedelmi kirendeltséget nyitott Magyarország a szent városban. Ugyanezért mozgósítottuk a V4-es országok zsidó vezetőit és rajtuk keresztül a helyi kormányokat is. Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy kezdeményezésünkre Budapesten közteret neveznek el Jeruzsálemről, amire az izraeli külügyminiszter-helyettest várjuk. 

5. A MAZSIHISZ és Magyarország kormánya viszonyát nem tartom tökéletesnek. Az első kérdés, hogy egyetértesz-e ezzel, a második pedig az elsőre adott válaszod függvényében arra vonatkozna, hogy mit kívánsz tenni a viszony javításának érdekében? Milyen stáb fogja segíteni a munkád?

Mit jelent az, hogy tökéletes viszony? Mert a kérdés nem az, hogy tökéletes-e a viszony. Érdekképviseletet látunk el, ez a feladatunk, s ez konfliktusokkal és kompromisszumokkal jár. A konfliktusokat akkor kezeljük helyesen, ha mindig hagyunk lehetőséget a kooperációkra. 2014 óta ez sikeres. A legutóbbi hónapok során is folyamatos volt a kooperáció: Szeretetkórház, vidéki hittanoktatás, Tubisvat, külügy, HM, stb, mind konkrét együttműködés, konkrét sikerekkel, s nem üres ígérgetéssel. Az elnöknek azonban nincs stábja, majd ha a közgyűlés erre felhatalmazást ad, akkor csinálhatunk. A költségvetésünk jelenleg nem tartalmaz erre fedezetet. Nem a viszony javításában, hanem érdekérvényesítő képességünk fenntartásában vagyunk érdekeltek. Megjegyzem, belső megosztottságunk ez ellen hat.

6. A MAZSIHISZ struktúráját nagyon elavultnak tartom.  Az első kérdés, hogy egyetértesz-e ezzel, a második pedig az elsőre adott válaszod függvényében arra vonatkozna, hogy milyen konkrét lépéseket gondolsz jónak a szervezet átalakításának folyamatában?

Picit pontosítanod kellene, milyen struktúrára gondolsz? A Szövetség struktúrájára, a taghitközségek reprezentációjára? Vagy az apparátuson belüli szervezeti struktúrára? A szövetségi struktúra alapszabályi kérdés, az apparátusé csak részben. Mindkettőben szívesen látnék változásokat, s örülnék, ha ebben partnerséget kapnék mindenkitől: rabbiktól, közgyűlési tagoktól egyaránt. Ma sokszor úgy érzem, érdekcsoportok célja a jelenlegi helyzet bebetonozása. Jó lenne, ha a változáshoz nem csak kérdések érkeznének, hanem javaslatok is. Jó lenne, ha a rabbik támogatnák a közgyűléseinken a minősített többség meglétét: személyes jelenlétükkel, híveik meggyőzésével és mozgósításával konkrétan tudnának segíteni a régóta esedékes alapszabályi módosításokon. Mindenesetre a Mazsihiszen belüli szervezet korszerűsítését megkerülhetetlennek tartom. Korszerű szervezeti struktúrára van szükségünk, ahol a felelősségek és a feladatok az eddiginél átláthatóbbak és számonkérhetőbbek lesznek. S a jövőben jobban kell figyelnünk a közösség valós igényeire.

7. Továbbra is cél nem létező hitközségek, zsinagógai körzetek működtetése, illetve új, nem létező (Gyöngyös, Szentendre) hitközségek létrehozása? Ha igen, miért?

A Mazsihisz minden esetben az alapszabály szerint jár el az új taghitközségek felvételénél. Az eljárás részeként a Mazsihisz Rabbitestülete megvizsgálja az alapítók vallási hátterét. A közgyűlés által elfogadott alapszabály szerint(!) taghitközségeink aktívak. Elnökként nincs jogköröm az alapszabályt felülbírálni. Az országos hálózat fenntartása érdeke a Szövetség egészének, érdeke a magyarországi zsidóknak. Az 1%-os felajánlások regionális megoszlása ezt az értékrendet egyértelműen megerősíti. Az országos hálózat azonban nem cél, hanem eszköz. Az országos lefedettség védendő érték: minden tiszteletem azoké, akik a vidéki kisközösségekben közösséget szerveznek, a helyi társadalomban zsidóként vállalnak szerepet, képviselnek bennünket és értékeinket. A visszafordíthatatlan demográfiai változások azonban szükségessé teszik, hogy a Közép-Magyarországi Régió, vagy a kevésbé formálisan működő nyugat-magyarországiak mintájára meginduljon egy alulról szerveződő régiós együttműködés.

8. Látod-e esélyét, hogy az uratlan vagyonok kapcsán a kormány megállapodik a MAZSÖK-kel? Ennek esetleges bekövetkezése nem jelentene hatalmas presztízsveszteséget a MAZSIHISZ-nek? Tovább megyek: nem a MAZSIHISZ felszámolásának első konkrét lépéseként lenne értelmezhető? Szerinted elejét lehet venni e megállapodás megszületésének?

Amennyiben a Mazsihiszen belül egységesek vagyunk, akkor látom az esélyt. Ha megengedjük, hogy ne egységesen lépjünk fel, akkor nem. Évek óta következetesen képviselem, hogy az uratlan vagyon ne kerülhessen hatalomfüggő szervezethez, így a Mazsökhöz sem. A Mazsök ugyanis állami közalapítvány. Nemzetközi kapcsolatainkat ugyanerre ösztökélem. Ha ebben a kérdésben mi nem képezünk egységet, akkor valóban hatalmas lesz a presztízsveszteség. Ismereteim szerint azonban nem itt tartunk. Ijesztgetésekre meg nem kell mozdulni, ezt kosárlabdás múltamból megtanultam. Szívesen venném, ha a Mazsihisz új vezetése és közgyűlése megerősítene ebben, s külön erőt jelentene, ha ezt nem megint az elnöknek, hanem másnak, akár egy vallási vezetőnek a kezdeményezésére tennénk. A pálya nyitva áll mindenki előtt. Nem elég kérdezni, felelősséget vállalni és cselekedni kell. 

Végezetül köszönöm kérdéseidet! Ha belső vitáink továbbra is konstruktívak lesznek és nem hatalmi játékról szólnak, az eredményt garantált. Kívánom, legyünk képesek vitáinkat lefolytatni, tudjuk lezárni, jussunk döntésre, majd sorakozzunk fel azok mögött, akiket a végrehajtással bízunk meg. 

Barátsággal
Heisler András
Mazsihisz elnök

***

Kapcsolódó írásunk
Mitől lesz igazi egy zsidó közösség? 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek