Mai születésnapos: Daniel Barenboim, egy palesztin-zsidó karmester-fenomén

2016. November 15. / 14:43


Mai születésnapos: Daniel Barenboim, egy palesztin-zsidó karmester-fenomén

A náciknak is dolgozó Wilhelm Furtwängler tanította vezényelni, a visszafoglalt Siratófalnál házasodott 1967-ben, ő az első zsidó a világon, aki izraeli-palesztin kettős állampolgár és ő a ma élő legnagyobb dirigensek egyike is, aki december elsején a Dohány utcai Zsinagógában lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral.


Csodagyerek volt ő is és világpolgár: öt éves korában kezdett zongorázni tanulni, először az édesanyjától, aztán a papájától, más zongoraoktatói nem is voltak egész életében. Hét évesen adta az első koncertjét Buenos Airesben, tíz évesen pedig, amikor nemzetközi karrierje elindult, Izraelbe költözött a családjával. Aztán, mindössze két év múlva, Salzburgba kerül karmester-tanoncnak és megismerkedik azzal a Wilhelm Furtwänglerrel, aki végigvezényelte Németországban a Harmadik Birodalomnak mind a 12 évét és ezt sokan nehezen bocsátották meg neki még akkor is, ha a vezénylésen kívül egyebet nem is tett Hitler szolgálatában. A kis Daniel Barenboimmal azonban – mindettől függetlenül – kölcsönösen és egy életre elbűvölték egymást: az ünnepelt azóta is példaképének tekinti Furtwänglert, aki már ekkor, 52 évvel ezelőtt kivételes „jelenségnek” tartotta a 12 éves fiút.

Huszonöt évesen az addigra már bőven világhírű művész a hatnapos háborúban a fronton szervezett előadást izraeli katonáknak csellista menyasszonyával, Jacqueline du Prével, aki betért zsidónak és a felszabadított Siratófalnál házasodott össze Barenboimmal. Egyik tanújuk maga Zubin Mehta volt, aki már együtt dolgozott akkoriban az Izraeli Filharmonikusokkal. „Mivel nem vagyok zsidó, ezért átmenetileg átneveztek Moshe Cohennek, így lettem elég kóser ahhoz, hogy tanúskodjak”- mesélte a nagy napról Mehta.

Barenboim még a ’73-as jankiperi háborúban is a fronton zenélt feleségével, akinek ebben az évben diagnosztizálták gyógyíthatatlan betegségét, a sclerosis multiplexet, amely lezárta zenészi karrierjét és mindössze 14 évvel később az életét is.

Az elmúlt évtizedekben azonban már nem volt feszültségektől mentes Barenboim és „egyik” hazája, Izrael kapcsolata (összesen négy ország állampolgára), két ügy miatt sem, amelyek szerinte minden látszat ellenére összetartoznak. Nem érti, miért nem szabadott Wagner zenéjét játszani Izraelben és a ’67-ben elfoglalt területek tárgyában is erősen kritikussá vált az országgal szemben.

Már több évtizede ellenzi hangosan azt a szokást, hogy a kétségtelenül antiszemita Richard Wagner műveit, aki Hitler kedvenc zeneszerzője volt, nem játsszák Izrael koncerttermeiben. Szerinte „Wagner emberként kétségtelenül visszataszító volt és a figuráját éppen ezért nagyon nehéz összeegyeztetni a zenéjével, amely, épp ellenkezőleg, nemes és nagyvonalú” szerinte. Ugyanakkor, bármennyire nyilvánvaló és ellenszenves is Wagner antiszemitizmusa, a holokausztban nincs semmilyen szerepe gondolatainak.

Bareonboim 2001-ben egy koncert végén tudatta a közönséggel, hogy a ráadásban egy Wagner-opera részlete hangzik majd fel. Azért szólt előre, hogy aki kívánja, elhagyhassa a termet. Hosszú veszekedés után, amelynek során még „fasisztának” is nevezték a karmestert, néhányan valóban kivonultak, a többség azonban lelkesen megtapsolta a Trisztán és Izolda nyitányát.

Bár Barenboim nem tartja hibának ezt a döntést, mégis elnézést kért azoktól, akiket esetleg szándéka ellenére megbántott, mielőtt átvette a nagy presztízsű izraeli Wolf-díjat.

Ami a másik kérdést illeti, Barenboim továbbra is szolidáris Izraellel, az Öböl-háború idején gázmaszkban vezényelt Száddám Husszein Scud-rakétáinak esőjében, de a palesztin területek katonai kontrolljáról azt gondolja, hogy „erkölcsileg rémisztő, stratégiailag hibás” és hosszú távon „Izrael puszta létezését is veszélyezteti”.

A Wolf-díj átvételekor a Kneszetben tartott beszédében is kitért minderre: „Nyugtalanul kérdezem ma is Önöktől: El tudunk tekinteni attól, hogy minden nagyszerű eredmény ellenére is egyre mélyül az a szakadék, amely az Izrael Függetlenségi Nyilatkozatában foglaltak és az állam pillanatnyi valósága között tátong? Egy másik nép megszállása és elnyomása megfelel a Függetlenségi Nyilatkozat szellemének? Van értelme az olyan függetlenségnek, amely mások alapvető jogainak megtagadásán alapul? Megengedhetik magának a zsidó nép, amelynek története üldöztetések és szenvedések végtelen sorozata, hogy mások jogai és szomszédainak szenvedései iránt érzéketlenséget tanúsítson? Megengedheti magának, hogy egy irreális álom megvalósulásától várja a konfliktus végét ahelyett, hogy igazságos gyakorlati megoldásokat keressen?”

A dirigensnek az a meggyőződése, hogy az izraeli tudat egyfajta „áldozati” beszűkülése köti össze Wagner és a palesztinok ügyét, amely nem engedi mások szempontjai szerint látni a bonyolult kérdéseket. Egyes gesztusaiért az izraeli közélet egyes képviselői kimondottan „zsidógyűlölőnek” tartják.

Barenboim és azóta elhunyt palesztin irodalomtudós barátja, Edward Said még közösen alapították meg a „Nyugati-Keleti díván” nevű zenekart, amellyel lehetővé tették tehetséges izraeli zsidó és a területeken élő palesztin művészek számára, hogy együtt zenélhessenek a kölcsönös megértés szellemében.

Barenboim több ízben is fellépett a Palesztin Autonómia területén, 2008-ban, a világ első izraeli zsidójaként, palesztin állampolgárságot is kapott: úgy remélte, az, hogy elfogadja, közelebb vihet a békéhez. Voltak, akiket annyira felháborított a gesztus, hogy a Mester izraeli állampolgárságának visszavételét követelték, de hivatalosan ennek még a lehetősége sem merült fel.

A ma 74 éves ünnepelt, a hét Grammy-díjjal kitüntetett Daniel Barenboim, Mozart, Beethoven, Schubert muzsikájának nagy dirigense, a béke követe, a világ első palesztin állampolgárságú zsidója bő két hét múlva, december elsején a Dohány utcai Zsinagógában lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral: azért jön, hogy segítse az adománygyűjtést a különböző kulturális hagyományokat és csoportokat összekapcsoló Zsinagógakoncertek számára. Azt teszi itt is, amit már 67 éve, hét éves kora óta: zenével próbálja meg közénk csalogatni a békét.

Ön szerint igaza van Barenboimnak, amikor Izraelt kritizálja?

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Adakozás – elfogadás
2024. Február 15. / 10:02

Adakozás – elfogadás

Zsidó világ
Megérkezett az idei pészáhra szánt macesz